Ferenc Krisztina vagyok, informatikus, adótanácsadó. Jelen írásomban a számlázó szoftverekre nézve a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet által 2016. január 1-jétől kötelezően előírt adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatással kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet. Ez ma még jelentéktelennek tűnő problémára, ami a későbbiekben – mivel még nem tudjuk, hová vezet e szabályozás – komoly gondokat okozhat.

A probléma az adatexport által megkövetelt címadatokkal kapcsolatos, ami a számlakibocsátó, a számlabefogadó, valamint – ha van – a képviselő címét illeti.

A címadatok szolgáltatása az alábbi bontásban szükséges:

• irányítószám
• település
• kerület
• közterület neve
• közterület jellege
• házszám
• épület
• lépcsőház
• szint
• ajtó.

Maradjunk csak a közterület neve, jellege, házszám mezőknél, ne is menjünk alább. A NAV vonatkozó tájékoztatójában kimondja, hogy „a szolgáltatandó adatok köre nem bővebb az előállított számlákon ténylegesen feltüntetett adatoknál”. Itt azonban másról van szó. A szolgáltatandó adatok köre valóban nem bővebb, hisz a számla, a számlakép tartalmazza a közterület nevét, jellegét, és a házszámot is, azonban sok esetben egyetlen mezőben, és pont itt a gond.

Sok számlázó szoftverben hiába áll rendelkezésre külön-külön mező a közterület neve, jellege, és házszám rögzítésére, a felhasználók az adatokat kényelmi szempontból egyetlen mezőben, konkrétan a közterület nevénél rögzítik, a közterület jellege, és a házszám mező pedig üres marad. Egyszerűen egyetlen mezőbe beírják, hogy pl. „Fő utca 9.”, mert így kényelmesebb, mint lépkedni a mezőkön, az elsőbe beírni, hogy „Fő”, a következőben kiválasztani az utcát, majd a harmadikba beírni a házszámot. És itt kezdődik a szoftverfejlesztők problémája.

Hiába szeretnének a jogszabályoknak megfelelő szoftvert fejleszteni, a felhasználók együttműködése nélkül sokszor ez lehetetlen. Ez esetben például nem tudják megkövetelni a felhasználóktól, hogy mindhárom mezőt töltsék ki, hiszen azok nem minden cím esetében értelmezhetőek. Van például olyan cím, ahol csak egy helyrajzi szám áll rendelkezésre. Azt sem tudják előírni – kikényszerítve ezáltal a házszám mező töltését –, hogy a közterület neve mezőbe ne lehessen számot írni, hisz lehet  olyan, hogy „9. utca 9.”.

A NAV tájékoztató értelmében „mivel a Rendelet 2-3. mellékleteinek az alkalmazása kötelező, az abban foglaltaktól nem lehet eltérni, ezért pl. a cím adatok egy mezőben történő szerepeltetése nem fogadható el.”

Képzeljük el, hogy egy közterület neve mezőbe be van írva: „Fő utca 9., (és esetleg még) „A” lépcsőház, 9. emelet, 99-es ajtó”. Hogyan szedje ezt szét a számlázószoftver úgy, hogy az adatok szabályosan, hat darab mezőben szerepeljenek a jogszabály által megkövetelt XML-ben? Érthető okokból, nem képesek erre. Épp ezért, szükség van az együttműködésre. Ha belegondolunk, ez egy apróság az egyéb számlázási szabályokhoz képest. Felesleges lenne emiatt szabálytalanná válnunk.

Nyilván a – körültekintőbb – számlázó szoftverek fejlesztői le fogják írni a dokumentációikban, hogy a lehetőség adott a címadatok megfelelő mezőkben történő rögzítésére, és ezt javasolják is a szabályos adatexport előállítása érdekében. Így ők le vannak védve, a felelősség a felhasználóé.

Épp ezért javaslom, rögzítsük szoftvereinkben szabályosan partnereink címadatait, és bírjuk rá erre ügyfeleinket is, illetve tegyük rendbe a már meglévő partnertörzsünket. Felesleges lenne egy ilyen apróságon „elcsúszni”. Sok olyan számlázó szoftver is létezik, melyeknél nem áll rendelkezésre a címadatok Rendelet által megkövetelt bontásban történő rögzítése.

Amennyiben lehetőségünk van rá, meg kell ezt követelnünk tőlük. Nekik ez jelentéktelen fejlesztés, nekünk viszont a biztonságot jelentheti.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016