Nemzetközi ügyletek lebonyolítása során nagyon sok esetben szükséges megvizsgálnunk az ügyletben résztvevő gazdasági szereplőket az általános forgalmi adó törvény (ÁFA törvény) és a releváns uniós szabályozás gazdasági letelepedettségre vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából is – ez néha nem kevés bizonytalanságot rejt magában.

Az állandó telephely fennállása (vagy annak hiánya) több okból is lényeges kérdés: a szolgáltatás nyújtások teljesítési helye, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett személyének megállapítása szempontjából elengedhetetlen a helyes minősítés. Mint később látni fogjuk, az ÁFA visszatérítésére irányuló eljárások során is kiemelt fontosságú a kérdéskör.

Az állandó telephely definíció kapcsán többünknek elsőre az OECD modellegyezményben (a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló egyezményben) szereplő fogalom juthat eszünkbe. Ezzel azonban most ne foglalkozzunk, mert az ÁFA rendszerében saját állandó telephely definícióval kell megismerkednünk.

Mielőtt ennek alaposabb értelmezésébe fognánk, vizsgáljuk meg, mit értünk gazdasági letelepedettség alatt – eddig viszonylag egyszerű a dolgunk, a székhely és az állandó telephely feleltethető meg a fogalomnak.

Miért is kell ezt pontosan ismernünk? A főszabály szerinti szolgáltatásnyújtásoknál a megrendelő teljesítéssel legközvetlenebbül érintett gazdasági letelepedettsége (azaz, mint fentebb láttuk, székhelye vagy állandó telephelye) határozza meg a teljesítés helyét – és nem utolsósorban így azt, hogy mely ország ÁFA-ja terheli az adott szolgáltatást.

Minden esetben meg kell vizsgálnunk a szolgáltatás nyújtóját is: van-e neki esetleg a teljesítés országában olyan állandó telephelye, amelyen keresztül biztosítja ezt a szolgáltatást. Ha igen, a szolgáltatást nyújtó lesz az adófizetésre kötelezett – ez pedig azzal jár, hogy a klasszikus fordított adózás ezekben az esetekben nem alkalmazható. Ez esetben a szolgáltatásnyújtó ÁFA-val növelt számlát fog kiállítani. Még mindig a szolgáltatást nyújtót vizsgálva: ha a székhelye lenne az érintett országban, úgy már nem is lényeges, hogy a székhely érintett-e a szolgáltatásnyújtásban – ilyenkor mindenképpen ő lesz az adófizetésre kötelezett személy.

Ugyan a cikk címében nem említettük, de ha már felmerült, azonosítsuk be a székhelyet is ÁFA szempontjából: a székhely a vállalkozás központi ügyvezetésének helye. Egyszerűnek tűnő definíció, de azért itt is lehetnek bizonytalanságok. A székhely az, ahol a vállalkozást érintő legfontosabb döntéseket hozzák, ahol az ügyvezetés ülésezik, illetve nyilván az a hely, amit a cég saját maga székhelyként meghatároz (társasági szerződésében, alapító okiratában). Azt gondolhatjuk, hogy e kérdésekre adott válaszok ugyanazon országra mutatnak, azonban ez nincs mindig így. Ha esetleg eltérő országban hozzák meg a vállalkozás irányítására vonatkozó legfontosabb döntéseket, mint ahol a cégjogi székhely bejegyzésre került, úgy az elsőként említett szempont lesz a döntő. Ezt a kérdést nyilván el kell tudni döntenie a konkrét társaságnak, azonban, ha mi kerülünk kapcsolatba vele szolgáltatásnyújtóként, szolgáltatást igénybevevőként, úgy természetesen „nyomozásra” nem kényszerülünk – elfogadhatjuk a cég által adott tájékoztatást.

El is jutottunk az állandó telephely definícióhoz: az uniós szabályozás értelmében állandó telephelynek minősül bármely olyan telephely, amely személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik a szolgáltatások nyújtására és fogadására. Természetesen az ÁFA törvény is hasonlóan rendelkezik, három feltételt kell vizsgálnunk: a tevékenységnek tartósnak kell lennie, a tevékenység önálló folytatásához álljanak rendelkezésre a személyi és tárgyi feltételek, illetve egy földrajzilag körülhatárolható helyről legyen szó. Ha ez együttesen megvalósul, úgy állandó telephelyről beszélhetünk.

A tartóssági feltétel teljesítése kapcsán nincs további fogódzó a jogszabályban, általánosságban az egy év már jellemzően tartósnak bizonyul, de tevékenységtípustól függően ez akár rövidebb idő is lehet. A személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állása önálló személyzetet és eszközöket feltételez – ezek nagyságrendje nem lényeges, akár egy fő személyzet néhány eszközzel is megalapozhatja az állandó telephely létrejöttét, ha az egyéb feltételek is fennállnak. A földrajzilag körülhatárolható hely nem igényel különösebb magyarázatot, de ha például nem helyhez kötött a tevékenység, akkor már nem beszélhetünk állandó telephelyről.

Állandó telephely keletkezése tehát többes feltételhez kötött – az Európai Unió Bíróságának ítéletei az állandó jellegű személyi jelenlét illetve a technikai erőforrás struktúra hiányában nem látják megalapozottnak annak létrejöttét.

És végezetül, mint említettük is, az adóvisszatérítési eljárások során is jelentősége van az állandó telephely meglétének vagy hiányának – külön eljárásban csak akkor van lehetősége például egy külföldön nyilvántartásba vett adóalanynak Magyarországon ÁFA-t visszaigényelni, ha gazdasági célú letelepedési helye (székhelye, állandó telephelye) nem belföldön, hanem valamelyik EU tagállamban (esetleg elismert harmadik államban) van.

* * *

Ha érdekelnek a telephelyek ÁFA következményei, jelentkezz március 5-ig kedvezményesen a Telephely keletkezése a társasági és a helyi iparűzési adó tekintetében – minősítési és bejelentési szabályok címmel április 5-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!