Bevezetés

Az Európai Tanács 2022.04.05-én fogadta el 2022/542.sz. irányelvét, amely a 2006/112/EK ún. Héa-irányelv 98-105.cikkeit, valamint a jelenleg hatályos III.sz. mellékletet módosítja, amelyek a kedvezményes adókulcsok alkalmazásának körét érintik. Az irányelv ugyan hatályos már, de annak rendelkezéseit a tagállamoknak, így Magyarországnak is csak 2025.01.01-jével kell alkalmaznia. Önmagában ez egy technikai lépésnek tűnne, de nem az, mivel ez része az Áfáról szóló Akciótervnek (VAT Action Plan), amelyet az Európai Bizottság még 2016.04.07-én fogadott el, azzal a céllal, hogy az unió áfa-rendszerét egyszerűbbé, csalás-biztosabbá és vállalkozóbarátabbá alakítsa. Most pedig tekintsük át az elfogadott irányelv lényeges elemeit, egyben rámutatva, hogy ez Magyarország számára milyen változásokat és lehetőséget hozhat a közeljövőben.

1.Előzmények

Az Európai Bizottság kezdetben az Egységes Belső Piac logikájából következően a származási ország elve alapján az áfa-kulcsok harmonizálását tűzte ki célul, különösen a versenytorzulás (ún. rate-shopping) megakadályozása érdekében így 2003.07-ban az addigi derogációkat szerette volna eltörölni és a III.sz.mellékletet racionalizálni. 2012-re azonban világossá vált, hogy a harmonizáció ezen a szinten megakadt, így az uniónak is át kellett értékelnie, hogy milyen elvek alapján folytatja a hozzáadott-értékadó területén az adóztatást. A válasz pedig világos lett a szakmai konzultációk, egyeztetések után, a célország elve mentén haladnak tovább. Természetesen az adókulcsok rendszerének felülvizsgálata is indokolttá vált, mivel 1992-ben az nem a célország elvének megfelelően lett kialakítva. Továbbá a számos – jelenleg mintegy 200 uniós szinten – derogáció az egyik legfontosabb közösségi alapelvet, az egyenlő elbánás elvét sérti, gondolok itt alapvetően az eltérő lehetőségekre (adókulcsok és termék/szolgáltatási kör) a régi és az újonnan (így Magyarország is) csatlakozottak között. Ennek megfelelően 2012-ben a Bizottság nyilvános konzultáció keretében várta a szakmai véleményeket a jelenlegi adókulcsok felülvizsgálatára, amelynek lényegi továbblépésére a 2016-os áfa-akció terv alapján 2017-ben került sor. Az EB jelezte az Európai Tanácsnak, hogy 2017-re irányelvi javalatot készít elő, amely már nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamoknak az adókulcsok meghatározása terén. Összefoglalva az áfakulcsokra vonatkozó irányelv tervezet elkészítését a következő indokok tették szükségessé: adókulcsok célország elvéhez történő igazítása, derogációk eltörlésének igénye, sokszínű adókulcsok (patchwork rates) rendszerének a megszüntetése, digitális és technológiai kihívásoknak való megfelelés, tagállamok közötti egyenlő elbánás biztosítása végül a nagyobb tagállami mozgástér lehetősége az adókulcsok megállapítására a szükséges uniós harmonizáció mellett. A minél megalapozottabb irányelv módosítási javaslat elkészítése érdekében az Európai Bizottság az Áfa jövőjével (Group on the future of VAT) foglalkozó szakértői munkacsoportot kérte fel az áfa-kulcsok rendszerének jövőbeni megreformálását célzó addigra kidolgozott 2 opciójának több szempont alapján való megvizsgálására és ezzel kapcsolatos jelentésének elkészítésre. Az 1.opció értelmében a tagállamok ugyan megtarthatták volna meglévő derogációikat, de ezzel a III.sz.melléklet bővült volna olyan jelentős mértékben, hogy az szinte már kezelhetetlenné vált volna. Továbbá egyáltalán nem volt biztos, hogy minden speciális nemzeti kedvezményes adókulcsot az irányelvbe át tudják ültetni, így az egyenlő elbánás elve sérült volna. Ennél az alternatívánál viszont egyértelműen szükség lett volna a melléklet folyamatos felülvizsgálatára különösen a technikai változások miatt. A 2.opció értelmében a derogációkat úgy kívánták megszüntetni, hogy a jelenleg hatályos 1 normál és 2 kedvezményes adókulcs mellé egy 5% alatti és egy 0%-os adómértéket is bevezettek volna, így az átmenet sokkal egyszerűbb és kevésbé politikailag érzékenynek tűnt. Továbbá az elképzelés szerint a III.sz. melléklet helyébe egy ún. negatív lista került volna, amely egységesen azon termékek és szolgáltatások körét tartalmazta volna, amelyekre kizárólag normál adókulcsot kell használni, ezzel is elejét véve az adókulcsokkal kapcsolatos további uniós kötelezettségszegési eljárásoknak. Ez utóbbi mára a közel 50-et is elérte (pl.: e-könyv, pelenka, sporttevékenység, ruházat, lovak) 20 uniós tagállam, így Magyarország esetében. A szakértői-csoport a 2.opció mellett érvelt. A Bizottság azonban a teljeskörűség érdekében szakmai szervezetekkel szakértőkkel is konzultált, amelynek eredményeként 2018.elejére elkészítette javaslatát.

2.Jelen helyzet

A kedvezményes adókulcsok reformjához elengedhetetlen a jelenlegi rendszer ismerete. A hatályos Héa-irányelv 93-105.cikkei és III.számú melléklete szabályozza az EU-ban alkalmazható adókulcsok számát és mértékét. Jelenleg a 97.cikk értelmében egy minimum 15%-os normál kulcsot kell a közösségi országoknak használniuk, illetve a 98.cikk szerint max. 2, minimum 5%-os kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak. Itt megjegyzem, hogy a normál adókulcsnak nincsen felső plafonja annak ellenére, hogy az Európai Bizottság ezt 1995-ben (COM (95)731) 25%-ban szerette volna maximalizálni, de tagállami konszenzus hiányában ez elmaradt. Így a magyar 27%-os normál áfakulcs nem ütközik jelenleg uniós szabályozásba, ugyanakkor vitathatatlanul a legmagasabb az unióban és vezető a világ országai között is. A 102.cikk alapján a tagállamoknak lehetőségük van a földgáz, a villamosenergiaértékesítés és távhőszolgáltatás tekintetében a héa-bizottsággal folytatott konzultációt követően kedvezményes adómértéket bevezetni, azonban a 98.cikk (2) bekezdése szerint kedvezményes adómérték nem alkalmazható jelenleg elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra, az e-könyvre viszont igen a 2018/1713.sz. EU-s irányelv módosítása miatt, amely 2018.11.26-tól hatályos.

Ennek tükrében az egyes uniós országokban max.3 adókulcs lehetne érvényben, azonban ez a gyakorlatban nem így van köszönhetően az ún. szuper-kedvezményes és ún. parkoló adókulcsoknak. Mit is jelentenek ezek és miért szeretne az EB ezen változtatni. Ezek megértéséhez egészen 1967-ig kell visszamennünk, amikor a közösségi országoknak szabad mozgástere volt az adókulcsok számának és mértékének a meghatározásában, olyannyira, hogy több uniós tagállamban az áfa felső kulcsa a 30-40%-ot is elérte, a kulcsok száma pedig a 6-7-et. 1987 és 1992 között ez már 1 normál és 1 kedvezményes kulcs alkalmazására szűkült, mégpedig oly módon, hogy alsó és felső küszöbértékeket (min.14%, max 20%-ot standard adómértékben, min. 4%, max. 9%-ot csökkentett kulcsban) szabták meg. 1992.10.19-én (92/77/EEC) viszont a mai rendszer alapjait tették le az 1 normál és max.2 csökkentett adókulcs alkalmazásával, amelyet kizárólag a III.sz. mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatásokra lehet alkalmazni napjainkban is. Tekintettel azonban arra, hogy az alapító és 1991-ig csatlakozó uniós országoknak 1993-tól normál adókulcsaikat a szükséges mértékig meg kellett emelniük, lehetőséget kaptak derogáció keretében arra, hogy a végső áfa-rendszer bevezetéséig az addig alkalmazott kedvezményes adókulcsaikat ún. szuper-kedvezményes, 0-5% közötti mértékben fenntarthassák a mellékletben felsorolt (pl.: bor, könyv, alapvető élelmiszerek, kulturális eseményekre való belépés, új lakásépítés, felújításra) termékekre és szolgáltatásokra. A C-596/10 EB ítélet is azt erősíti meg, hogy csökkentett kedvezményes kulcsot kizárólag a mellékletben felsorolt esetekben tarthatják fent az uniós országok. Azon esetekben viszont amelyekre már csökkentett adómérték volt érvényben és nem szerepeltek a III.sz. mellékletben közbenső ún. parkoló adókulcsot alkalmazhattak min.12%-os mértékben. A legnagyobb nyertesei ennek a lehetőségnek egyértelműen UK, Írország, Luxemburg, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Ausztria volt tekintve, hogy számos esetben alkalmazhattak parkoló és 0%-os adókulcsot. Nézzünk azonban az adókulcsok sokszínűségére további gyakorlati példát, 2022-es adatok alapján. Jelenleg a legtöbb adókulcs Írországban van, ott ugyanis 5 van érvényben, 1 normál (23%), 2 kedvezményes (9% és 13.5%), 1 szuper-kedvezményes (4.8%) és 1 parkoló adókulcs (13.5%) így kihasználva a maximális lehetőséget. A legkevesebb viszont Dániában van, ahol kizárólag egy 25%-os normál adókulcs van hatályban 1992.01.01-je óta. A 27 tagállamban azonban mégis a 3 adómérték a legelterjedtebb, ahogy hazánkban is, bár mi a maximális lehetőségünket kihasználtuk, mivel a másik két adókulcs lehetőségével nem is élhetnénk 2004.05.01-jei csatlakozásunk miatt. Még említést érdemel 5 ország (Ausztria, Belgium, Franciaország, Luxemburg és Portugália) amely 4 áfa-mértéket tesz lehetővé, míg szintén 5 ország (Bulgária, Észtország, Hollandia, Németország és Szlovákia) csupán 2-öt. Végül a legalacsonyabb kedvezményes adókulcs Franciaországban van 1986.01.01-től 2.1%-os mértékkel, míg a legmagasabb normál 27%-os adókulcs Magyarországon van hatályban 2012.01.01-től. Most pedig tekintsük át a Héa-irányelv III.számú mellékletét, amely azt a 21 csoportba felsorolt terméket és szolgáltatást tartalmazza, amelyre kedvezményes adókulcsot alkalmazhatnak a tagállamok korlátozás nélkül. Az áttekintést különösen az teszi fontossá, hogy ez az egyik lényegi eleme az új uniós irányelvnek.

2.1.III.számú melléklet

A Héa-irányelv III.számú mellékletét 1992 óta használhatják a tagállamok abban az esetben, ha kedvezményes adómértéket szeretnének egy termékre vagy szolgáltatásra bevezetni. Ez az alapja annak, hogy egy adott országnak van-e lehetősége azt alkalmazni vagy sem. Kezdetben 15 kategória volt hatályban, majd 1999-ben meghatározott munka-intenzív, alapvetően KKV-t segítő szolgáltatásokkal bővítették a kört azzal, hogy csak meghatározott ideig lehetett volna azokat alkalmazni. Jelenleg a 21 kategóriába a következő termékek és szolgáltatások tartoznak felsorolás jelleggel: alapvető élelmiszerek, italok (alkoholos italok kivételével), vízszolgáltatás, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, utasok, útipoggyászok szállítása, könyvek (akár fizikai adathordozón, vagy elektronikus úton való értékesítése), újságok, folyóiratok, előadásokra, színházba, koncertre, kulturális eseményekre való belépőjegyek értékesítése, rádió-és televíziószolgáltatások vétele, írók, zeneszerzők, előadóművészek által nyújtott szolgáltatások, szociálpolitika keretében biztosított lakás, lakásépítés, -felújítás és -átalakítás, magánlakások felújítása és javítása, ablaktisztítás, magánlakások takarítása, mezőgazdasági termelésben használt termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása, szálláshelyszolgáltatás, éttermi és vendéglátóipari-szolgáltatások (alkoholos italok kizárásával), sporteseményekre szóló belépők, sportesemények használati joga, jótékonysági szervezetek által végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, temetkezési szolgáltatások, orvosi, fogászati ellátás, gyógyfürdői kezelés, közterület tisztántartása, hulladékszállítás és feldolgozása, kisebb javítási szolgáltatások (kerékpár, cipő, bőráru, ruházat), házi gondozói szolgáltatás (pl.: házi segítség, fiatalok, öregek, betegek vagy fogyatékkal élők gondozása) és fodrászati szolgáltatás. Európai Bizottsági szakmai anyagok átnézése után egyértelművé vált, hogy az egyes uniós tagállamok eltérő mértékben használták ki a lehetőségeiket a csökkentett adókulcsok tekintetében. Alapvetően az alapító és azt követően csatlakozott országok éltek legnagyobb arányban a lehetőséggel, átlagban 11 (pl.: Finnország) – 18 (pl.: Luxemburg) esetben, míg az újonnan taggá válók csak kisebb mértékben, átlagban 1 (pl.: Bulgária) – 9 (pl.: Románia) esetben. Sajnos Magyarország is elég hátul van, mivel a 21 kategória közül csak 8 esetében élt a kedvezményes adókulcsok lehetőségével, valamint az ún. munkaintenzív szolgáltatások közül egyáltalán nem élt az opcióval.

Cikkünk következő részében az Európai Tanács 2022.04.05-én elfogadott 2022/542. sz. irányelv főbb szabályait és annak magyarországi várható hatását mutatjuk be.