Az áfa levonási tilalomról szóló cikksorozatom utolsó részeként az adómentes ügyleteket szeretném áttekinteni. Az első cikkemben arról elmélkedtem, hogy az áfa levonási jog elsősorban attól függ, hogy milyen tevékenységhez kívánjuk az adott termékbeszerzést vagy igénybevett szolgáltatást elszámolni:

• Az adómentes tevékenységhez vásárolt termékek és szolgáltatások áfája nem helyezhető levonásba. Ennek oka, hogy az értékesítésnél sem keletkezik fizetendő áfa.
• Az adóköteles tevékenységek érdekében beszerzett termék, szolgáltatás áfája talán levonható…

Térjünk vissza az adómentes értékesítésre, mert nem minden adómentes tevékenységre vonatkozik az adólevonási tilalom. Az áfa törvény megkülönbözteti az adólevonásra jogosító-, és az adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységeket.

Adólevonásra jogosító adómentes ügyletek

Ezeknél az ügyleteknél ugyan nem keletkezik fizetendő adó az értékesítéskor, de a beszerzés áfája mégis levonható. Ide tartoznak például azok a Közösségi értékesítések (adóalany részére), amelyekre igaz, hogy ha Magyarországon lenne a teljesítés helye, akkor áfás számlát kellene kiállítani. Például egy kereskedő cég a belföldi beszerzéseire levonhatja az áfát akkor is, ha azt adómentesen Szlovákiában értékesíti. A nemzetközi kapcsolatokban gyakran előfordul az az eset is, amikor a Magyarországon keletkező szolgáltatások – pl. telefon költség – egy részét továbbszámlázzák egy Közösségi vagy akár egy ún. harmadik országbeli cégnek (export). Ekkor is érvényesíthető a telefonszámlára az adólevonási jog. Ugyanez termékexportra is igaz. De vigyázat, ha a beszerzőre adómentesség vonatkozik (vagy a vevő nem adóalany), akkor az értékesítés áfás. [Áfa törvény 89.-90.§]

Szintén levonható a beszerzett termék áfája akkor, ha a termék vagyonáthelyezés keretein belül átszállításra kerül egy másik országba. Például, ha egy kereskedelmi vállalatnak Magyarországon kívül Németországban is van raktára, és áthelyezi az áruit a német raktárába, akkor ezt az Áfa törvény adómentes ügyletként kezeli, de ettől még jogos az áru beszerzéskor az áfa levonás.

Egyes külkereskedelmi ügyleteket szintén adómentesként kezel az Áfa törvény. Ilyen a reexport, azaz harmadik országból importált termék továbbértékesítése azzal, hogy Magyarországon a terméket nem helyezik szabad forgalomba. És ilyen a vámeljárás alatt álló termék értékesítése is. Ez utóbbira jó példa lehet egy kiállítás, amikor egy cég egy Közösségen kívüli országból „ideiglenes behozatali” vámeljárás keretében behozza a terméket egy kiállításra, majd a megadott határidőn belül, változatlan formában visszaszállítja azt. Adómentes az is, ha egy cég vámszabad területen raktározza termékét. De ugyanígy jó példa egy termelő cég, akik „aktív feldolgozás” vámeljárás keretében behozzák az anyago(ka)t harmadik országból, itt bérmunka keretében feldolgozzák – melynek során az áru jellege megváltozik –, végül visszajuttatják a félkész- vagy készterméket az adott harmadik országba. [Áfa törvény 101., 111.-118.§]

Ezen ügyletekkel együtt kell kezelni az olyan szolgáltatásokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a termékhez vagy bérmunkához és beépülnek a termék adóalapjába, azaz a vámkezelés során a vámokmányokból kiderül, hogy a vámérték számításnál (vagy utána) az áfa alap részét képezik.

A fentieken túl adólevonási jog illeti meg az adózót nemzetközi személyszállítási szolgáltatás esetén is, ahol az indulási- és érkezési hely közül legalább az egyik külföldön van. Egy európai szakmai körút például nem minősül adómentesnek, ha az indulás és az érkezés is Magyarország területére esik. De ha egy külön, egy irányú személyszállítási szolgáltatást nyújt valaki pl. Budapest-Bécs távra, akkor az megfelel az adómentes értékesítés feltételeinek és a beszerzés áfája is levonható. [Áfa törvény 105.§]

Szeretném megemlíteni a hivatalos célú diplomáciai termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat, amelyek az Áfa törvény 107.-109.§-okban foglalt feltételek mellett adómentesnek minősülnek, így az ezekhez kapcsolódó beszerzések áfa tartalmára is él az adólevonási jog.

Adólevonási joggal járó adómentes ügyletnek minősül az előzőekben részletezett szolgáltatások közvetítése, ha a teljesítés helye a közösség területén kívül van. [Áfa törvény 110.§]

Tehát ha egy magyar cég az export piacra alakult, és például Erős Pistát értékesít kizárólag külföldi (Közösségi és közösségen kívüli) adóalanyok részére, akkor az értékesítés adómentes lesz, fizetendő áfa nem keletkezik, de az értékesítéshez szükséges beszerzések áfa levonási joga megilleti őt. Ugyanez elmondható bármelyik fenti szolgáltatások esetében is, és természetesen nem feltétel a kizárólagos külföldi vevői kör. Az adólevonási jog egyéb feltételeit azonban vizsgálni kell.

Adólevonásra nem jogosító adómentes ügyletek

Ezek azok a klasszikus adómentes (korábbi nevén tárgyi adómentes) ügyletek, amely kapcsán a beszerzések áfája nem levonható.

Az Áfa törvény 85.§ szerint a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes az adó alól

• a postai szolgáltatás, az egyes egészségügyi ellátások,
• a közszolgáltató által nyújtott szociális ellátás, ifjúságvédelem, bölcsődei ellátás, sportolással kapcsolatos szolgáltatás, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások,
• meghatározott intézményi kör által nyújtott köz- és felsőoktatás, óvodai-, tanári- oktatói-, nevelői tevékenység,
• lelki segély, gondozás céljából rendelkezésre bocsátott személyzet,
• nonprofit személy, szervezet alapító okiratában szereplő cél szerint tevékenysége, tagdíj
• népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és ehhez kapcsolódó egyes termékek értékesítése
• a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség (a továbbiakban: együttműködő közösség) által a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás

A fentiek közül talán a legkiemelkedőbb területek az oktatás és a nonprofit szervek adómentessége. Az oktatás területén elmondható, hogy ha egy intézmény – például egy akkreditált nyelviskola – adómentes tevékenységéhez vásárol eszközöket, termékeket, akkor annak áfája nem lesz levonható, mivel adólevonásra nem jogosító tevékenységhez vette igénybe. De ha a nyelviskola emellett adóköteles tevékenységet is végez, akkor a tételes elkülönítés szabályai szerint külön kell választani beszerzéseit. Levonható az áfa az adólevonásra jogosító adómentes tevékenységhez beszerzett termékek, szolgáltatások tartalmából, és nem levonható az áfa az adólevonásra nem jogosító adómentes értékesítések, valamint az adóköteles tevékenységekhez kapcsolódó beszerzések után.

A nonprofit szervezetek áfa levonását elsősorban az általuk végzett tevékenység és az alakulási cél határozza meg. Például egy alapítványt társadalmi, közérdekű tevékenység végzése céljából hoznak létre. Amennyiben az alapítvány a tevékenységét nem ellenérték fejében végzi (pl. kapott támogatás), az Áfa törvény 5.§ (1) bekezdése alapján nem minősül adóalanynak, így nem is beszélhetünk áfa levonásról. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az alapítvány gazdasági tevékenységet is folytat. Ekkor választhat alanyi adómentességet, vagy a feltételek túllépése esetén áfa alannyá válik és minősíteni kell, hogy adómentes vagy adóköteles gazdasági tevékenységet végez. Vegyünk például egy alapítványt, aki feladatai ellátásához fenntart egy buszt. Ha a cél szerinti tevékenységen felül a buszt bérbe adják egyéb célokra, akkor az áfa köteles gazdasági tevékenységnek minősül. A levonható áfát tehát a bevétel típusa szerint kell meghatározni. Az adómentes tevékenységre és az ellenértéknek nem számító bevételre jutó beszerzés áfája nem vonható le, az adóköteles tevékenységre jutó áfa pedig – az egyéb feltételek teljesülése mellett – levonásba helyezhető.

A tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes az Áfa törvény 86.§-ban felsorolt termékek és szolgáltatások. Adómentességet élvez nagy vonalakban a biztosítás, a hitel- és pénzkölcsön valamint az ehhez kapcsolódó biztosíték, egyes pénzügyi szolgáltatások, a vagyoni értékű jog átengedése, a postai bélyeg, a szerencsejáték szolgáltatás, egyes ingatlan értékesítése és bérbeadása.

Az ingatlan értékesítés és bérbeadás adómentességéről, illetve az adókötelezettség választásról ebben a cikksorozatban részletesen olvashat. A többi speciális jellegű tevékenység esetében a főszabály érvényesül, vagyis az adómentes ügyletre jutó előzetesen felszámított áfa nem vonható le a beszerzéskor.

Alanyi adómentesség

Az Áfa törvény 187.§ alapján az adóalany választhat alanyi adómentességet, melynek keretében áfa fizetésre nem kötelezett és előzetesen felszámított áfát sem vonhat le. A választás feltétele, hogy bevétele (időarányosan éves szinten számítva) sem az előző évben, sem a tárgy évben nem haladja meg a 6 millió forintot. Az itt említett bevételbe nem számít bele például a tárgyi eszköz értékesítése, az egyébként áfa köteles ingatlan értékesítése, vagy az adólevonásra nem jogosító adómentes ügyletek túlnyomó része. Ezekben az esetekben áfa fizetési kötelezettség keletkezik, de a beszerzés áfája nem feltétlenül vonható le. Alanyi adómentesség esetén a beszerzések áfája főszabály szerint nem vonható le. De itt is van kivétel: tárgyi eszköz-, új közlekedési eszköz-, új ingatlan- vagy építési telek értékesítése, külföldön teljesített szolgáltatás, saját rezsis beruházás. Az ezen értékesítésekre jutó beszerzés áfája levonásba helyezhető, tehát körültekintően kell kezelni ezen ügyleteket.

Találkozz személyesen szerzőnkkel és tedd fel kérdéseidet a PENTA UNIÓ Zrt. által szervezett Hagyományos, kétnapos mérlegképes továbbképzésen! Jelentkezz most!