Folytatjuk cikksorozatunkat, melynek keretében az elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó tudnivalókat foglaljuk össze, a számlabefogadói szemszögből. Az előző részből megtudhattuk milyen bizonylatokról kell adatot szolgáltatni, hogy kezeljük az áfa bevallásban levonhatóként nem szerepeltetett adót tartalmazó számlákat, valamint a telefonszámlát és a személygépkocsi bérleti díj számláját. Továbbá beszéltünk az arányosítással levont áfa M lapon történő szerepeltetéséről is. Ezen kivül szó esett arról melyik bevallásban kell adatot szolgáltatni a számláról és a számlával egy tekintet alá eső okiratról? Összefoglaltuk az adómentes és a fordított adózású számlák minősítését a számlabefogadói adatszolgáltatás szempontjából. (Szabályok)

8) A „vegyes” számlák kezelése az M lapon

Abban az esetben, ha a befogadói adatszolgáltatással érintett számlában külön-külön tételként szerepel áthárított áfát tartalmazó, illetve áthárított áfát – bármilyen okból – nem tartalmazó tételsor is, és a számla befogadója az adott számlára adólevonási jogot alapít, akkor a számla összesített adóalapjáról és adójáról kell adatot szolgáltatni arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallás belföldi összesítő jelentésében, mely időszakban a számla befogadója a számla alapján adólevonási jogot gyakorolt.

9) A számla milyen adatait kell szerepeltetni az M lapon?

Az adólevonás alapjául szolgáló számla esetében továbbra is az alábbi adatokat kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban:

• a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adózó áfaalany adószámának – csoportos adóalany esetén csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,
• a számlában feltüntetett áfaalapot,
• a számlában feltüntetett áfaösszeget,
• a számla sorszámát,
• ha a számlában szerepel teljesítési időpont, akkor azt,
• ha a számlán nem szerepel teljesítési időpont, akkor a számlán szereplő számlakibocsátási időpontot.^[8]

Ha az adóalany az áfabevallásban végszámla alapján érvényesít adólevonási jogot, akkor a 2020. július 1-jétől hatályos szabályok szerint az előző adatok feltüntetésén kívül, további adatokat is szerepeltetnie kell az adatszolgáltatásban. Végszámla alatt itt olyan, a teljesítésről kibocsátott számlát értünk, amiben az annak ellenértékébe beszámító (Áfa tv. 59. §-a szerinti) előleg elszámolása is megtörténik. Végszámla esetén adatot kell szolgáltatni az előleg figyelembe vételével adódó áfaalap, áfaösszeg különbözetről is.

Így abban az esetben például, ha az értékesített termék adóalapja 200 000 forint, adója 54 000 forint, és előlegként 127 000 forint megfizetése történt, akkor a végszámla alapján adatot kell szolgáltatni a 200 000 forint adóalapról, az 54 000 forint adóról és a 100 000 forint adóalap különbözetről, valamint a 27 000 forint adó különbözetről is.

10) Módosítás, érvénytelenítés esetén milyen adatok szerepeltetendőek az M lapon?

Azon adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásban, amelyben az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számla módosításának, érvénytelenítésének hatását figyelembe veszi, az M lapon továbbra is szerepeltetnie kell:

• a módosított, érvénytelenített (eredeti) számla alábbi adatait:
• a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adózó (áfa- vagy evaalany) adószámának – csoportos adóalany esetén csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét,
• a számlában feltüntetett áfaalapot,
• a számlában feltüntetett áfaösszeget,
• a számla sorszámát,
• ha a számlában szerepel, akkor a teljesítési időpontot,
• ha a számlán nem szerepel teljesítési időpont, akkor a számlán feltüntetett számlakibocsátási időpontot és
• a módosító, érvénytelenítő okirat sorszámát és az adóalap, áthárított adó összegének a módosításból, érvénytelenítésből eredő változását.

Ha egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, vagyis az eredeti számla és az aktuális módosító számla/számlák mellett (között) a közbülső módosító számlákat is fel kell tüntetni. [Ezek megkülönböztetésére szolgálnak az M lapon az E (eredeti), a K (nem a tárgyidőszakban elszámolt) és KT (a tárgyidőszakban elszámolt) számlatípust jelölő kódértékek. Azokat a módosító tételeket, amiket az adóalany a bevallás fősoraiban az adókötelezettség megállapításánál a tárgyidőszakban számol el, KT kóddal kell jelölni.]

A módosítás, érvénytelenítés esetére meghatározott adatszolgáltatási szabályok alkalmazásakor nem azt kell figyelembe venni, hogy az adólevonási jog alapjául szolgáló számláról kellett-e adatot szolgáltatni (a június 30-ig hatályos előírások alapján), hanem azt, hogy a módosítás, érvénytelenítés hatásának elszámolása melyik adómegállapítási időszak bevallásában valósul meg. Így például abban az esetben, ha az adóalany a 2020. II. negyedévére vonatkozóan 50 000 forint áthárított adót tartalmazó számla alapján vont le adót, és ennek a számlának a módosítását a 2020. III. negyedévére vonatkozó áfabevallásában számolja el, akkor az utóbbi bevallása M lapján adatot kell szolgáltatnia, függetlenül attól, hogy az eredeti számláról a 100.000 Ft-os értékhatár el nem érése okán nem kellett.

11) Mikortól alkalmazandóak először a 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezések?

Az Áfa tv. átmeneti rendelkezése értelmében (338. §) a befogadott számlákról, az áfabevallás M lapján teljesítendő adatszolgáltatásra még a 2020. június 30-án hatályos rendelkezések alkalmazandóak azon számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén, amely alapján az adóalany 2020. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorol levonási jogot, veszi figyelembe a módosítás vagy érvénytelenítés hatását.

Az átmeneti rendelkezésből következően tehát a 2020. július 1-jétől hatályos szabály

• azokra a számlákra alkalmazandó először, amelyek alapján a havi bevalló adóalany a 2020. július havi, a negyedéves bevalló adóalany a 2020. III. negyedévi, éves bevalló a 2021. évi adómegállapítási időszakról benyújtott áfabevallásában érvényesít adólevonási jogot, és
• azokra a módosításokra, érvénytelenítésekre alkalmazandó először, amelyeknek a hatását az előzőek szerinti bevallásában veszi fegyelembe.

12) Éves gyakoriságú áfa bevallókra vonatkozó szabályozás

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos 338. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti szabály értelmében a 2020. év tekintetében az éves áfabevalló a teljes naptári év egészére vonatkozóan az Áfa tv. 2020. június 30-ig hatályos 10. számú melléklet 1-4. pontja szerint kell, hogy eleget tegyen számlabefogadói adatszolgáltatási kötelezettségének. Vagyis éves gyakoriságú áfa bevallónak számlabefogadói oldalon a 100 ezer forint értékhatár figyelembevételével kell teljesítenie adatszolgáltatási kötelezettségét a 2020-as évről benyújtott bevallásának ’65M lapján. Az adóalany saját választása szerint azonban alkalmazhatja az Áfa tv. 10. számú mellékletének 13. pontját is, amely alapján – a teljes naptári évre vonatkozóan – a 100 ezer forint áthárított áfára vonatkozó értékhatárt figyelmen kívül hagyja, és az értékhatárt el nem érő számlákról (számlával egy tekintet alá eső okiratokról) is teljesít adatszolgáltatást.

13) Devizás számlák számlák kezelése

Az Áfa törvény úgy rendelkezik, hogy a számlában feltüntetett adó alapját, illetve adó összegét kell az összesítő jelentésben szerepeltetni. Tekintettel arra, hogy a bevallásban az adatokat a forintban kell feltüntetni, így az annak részét képező összesítő jelentésben is az adó- és adóalapadatokat forintban kell szerepeltetni. A bevallott fizetendő és levonható adóval összefüggően az adóalapadatot is meg kell határozni forintban, és ezt a forintban kifejezett adóalapösszeget kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozati lapon is. Annak ellenére tehát, hogy a devizás számlában nem kötelező az adóalapot is forintban szerepeltetni, csak az adóösszeget, az adatszolgáltatás során az adóalapról is forintban kell jelenteni.

14) Milyen adatokat kell az összesítő jelentésben szerepeltetni akkor, ha a partner adott számláját többször is módosítja?

Erre vonatkozóan a bevallás 65M-01-K lapjának és 65M-02-K lapjának kitöltési útmutatójában foglaltak szerint kell eljárni, végigvezetve az adott számlával kapcsolatos előzményi adatokat, külön kimutatva az aktuálisan korrigált bevallásban figyelembe vett (elszámolt) számszaki hatást.

Ha egy eredeti számlához több módosítás tartozik, akár a korábbi bevallási időszakokban, akár a tárgyidőszaki adómegállapítási időszakban, akkor a teljes számlasorozatot meg kell adni, azaz az eredeti számla és az aktuális módosító számla/számlák mellett (között) a közbülső módosító számlákat is fel kell tüntetni, célszerű kiállításuk sorrendjében. (Ugyanígy kell eljárni számla érvénytelenítése esetében is.) Ezek megkülönböztetésére kerültek kialakításra az E (eredeti), a K (nem a tárgyidőszakban elszámolt) és KT (a tárgyidőszakban elszámolt) számlatípust jelölő kódértékek. Azokat a módosító tételeket, amelyek a bevallás fősoraiban az adókötelezettség megállapításánál a tárgyidőszakban kerültek elszámolásra, KT kóddal kell jelölni. Korábbi tárgyidőszaki módosító számlát is szerepeltetni kell a korrekciós lapon a levezetésben, de mivel annak számszaki hatását nem abban a tárgyidőszaki bevallásban veszik figyelembe, hanem már korábban elszámolásra került, azt K kóddal kell jelölni. Eredeti számlának mindig az első, a teljesítésről kibocsátott számlát kell megjelölni.

15) Kell-e szerepeltetni az M lapon számszaki módosítást nem eredményező módosító számlákat?

Azon számlákat, amelyek számszaki hatást nem eredményező javításon estek át, például termékmegnevezést, címelírást javítanak csak, nem kell a korrekciós lapon feltüntetni.

16) Melyik bevallás M lapjában kell szerepeltetni a módosító számlákat?

A módosító számlákra is igaz, hogy mindig azon bevallás M lapján kell szerepeltetni az adott tételt, amelyik bevallás érdemi részében az feltüntetésre kerül.

Általában a módosító számla kiállítási dátuma megegyezik a módosítás elszámolásának bevallásával a számlabefogadónál – így az M lap tekintetében is megjelenik ez az egyezőség -, hiszen az Áfa törvény 153/C.§ alapján a számlabefogadó – bármilyen irányú is a számla korrekciója – a korrekciós számla kézhezvételének bevallásában köteles figyelembe venni a módosítás eredményét.

Viszont van 2 tipikus eset, amikor a módosító számla befogadójának nem a módosító számla kiállításának időpontjában kell figyelembe venni az azon szereplő különbözetet, így nem azon bevallás M lapján kell feltüntetni az adott tételt.

• amennyiben bevallási időszak végén – például 31-én – állítják ki a helyesbítő számlát és a számlabefogadó csak következő hónap elején -1-jén – veszi azt kézhez (ilyenkor a következő havi bevallásban és annak M lapján kell szerepeltetni a szóban forgó adóösszeget),
• amennyiben akár a számlakibocsátónál akár a számlabefogadónál „áll a számla”, így a befogadó csak a helyesbítő számla kiállítását követő második hónapban tudja lekönyvelni azt (erre az esetre azt írja elő az Áfa törvény, hogy legkésőbb a módosító számla kiállítását követő hónapot tartalmazó bevallásban szerepeltetni kell a szóban forgó adóösszeget, azaz ilyen esetben a a módosító számla kiállítását követő hónapot tartalmazó adóbevallást kell önellenőrizni és ennek a bevallásnak az M lapján kell szerepeltetni a szóban forgó adóösszeget).

Nem tartozik szorosan a témánkhoz csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a számlakibocsátónál adódhat önellenőrzést eredményező helyesbítés (amennyiben az adókötelezettség nő továbbá behajthatatlan követelés elszámolása esetén vagy fiktív számla érvénytelenítésekor), vagy adódhat – az adóalap vagy az adóösszeg (vagy mindkettő) csökkentése miatt az Áfa tv. 153/B. § -ában foglaltak szerint elszámolható korrekció esetén – a bizonylat rendelkezésre bocsátásához/állásához kapcsolódó időpontban elszámolható korrekció.

Cikksorozatunk záró részében a teljesség igénye nélkül a következőkkel fogunk foglalkozni: a csoportos helyesbítő számla, valamin a pénzforgalmi adózás és az M lap, mi a teendő, ha az adóalany a számla módosítását nem egy módosító számlával végzi el, hanem érvényteleníti, és új számlát bocsát ki a helyes összegeknek megfelelően, mi legyen teljesítési időpontnak feltüntetve, vajon a számla befogadója köteles-e ellenőrizni, hogy a számla kibocsátója teljesítette-e az adatszolgáltatási kötelezettségét?

* * *

Szeretném figyelmedbe ajánlani a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2021 tavaszán megrendezésre kerülő Élő Online közvetítésű konferenciáimat:

• 2021. március 30.  Fizetési halasztások, késedelmes fizetések, behajthatatlan követelések Áfa és számlázási szabályai
• 2021. április 15. Az ingatlanokkal kapcsolatos ÁFA szabályok
• 2021. május 5. Közösségen belüli, export- és import ügyletek áfa rendszerbeli kezelése