A közösségi termékbeszerzés áfa szabályai – I. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

A közösségi termékbeszerzés fogalma

Az Áfa tv. 2. §-ának b) pontja szerint terméknek más tagállamból történő beszerzése önállóan az áfa tárgyi hatálya alá tartozó, adókötelezettséget megalapozó tényállás, ami az indulási tagállamban teljesített Közösségen belüli adómentes termékértékesítés tükörszabálya. Ugyanakkor ennek az ügyletnek is vannak meghatározott tényálláselemei, és csak azok teljesítése esetén valósul meg az áfa törvény alkalmazásában a Közösségen belüli termékbeszerzés. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy főszabály szerint a termék rendeltetési helyét – vagyis azt, hogy melyik tagállamban merül fel a közösségi beszerzés miatti adóteher – az határozza meg, hogy hová kerül be fizikailag is a termék. (De vigyázat, ez csak a főszabály, az adózás elkerülésének megakadályozására van a Közösségen belüli beszerzésnek egy speciális tényállása az Áfa törvény 50.§-ában, amelyet a későbbiekben tárgyalunk.)

Az Áfa tv. 2. § b) pontjának, 19–22. §-ának, valamint 50. §-ának összevetéséből adódóan akkor merül fel belföldön Közösségen belüli beszerzés címén adókötelezettség, vagyis akkor tartozik belföldön a Közösségen belüli beszerzés az áfa hatálya alá, ha

• a terméket ténylegesen behozzák Magyarországra,
• mégpedig valamely másik tagállamból hozzák be,
• azt ellenérték fejében szerzik be, illetve az Áfa tv. 22. §-a szerinti tulajdonváltás nélküli saját termékbehozatalról (vagyonmozgatásról) van szó;
• az eladó más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany (de nem alanyi mentes);
• a vevő Közösségen belüli beszerzés után adófizetésre kötelezett belföldi adóalany, vagy nem adóalany jogi személy;
• a vevőre átszáll a tulajdonoskénti rendelkezési jog (kivéve a saját termék behozatalát, amikor nyilvánvalóan nincs másik fél – eladó – az ügyletben).

Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállnia.

Ebből következően, ha a más tagállamból belföldre behozott terméket ingyenesen kapjuk, akkor nem merül fel közösségi termékbeszerzés címén adókötelezettség, így az áfa bevallásban és a közösségi összesítőben sem kell szerepeltetni az adott tételt.

Az is ebből a szabályból következik, hogy ha ugyan bekerül Magyarországra a külföldről vásárolt termék, de nem más tagállamból, hanem harmadik országból, akkor alapesetben szintén nincs közösségi termékbeszerzés címén áfafizetés. Ez alól viszont van egy kivétel: ha a termék másik tagállamból érkezik ugyan, de látjuk a fuvarokmányon, hogy harmadik országban adták fel és az első közösségi tagállamban 42-es eljáráskóddal vámkezelték, akkor belföldön közösségi termékbeszerzés címén adókötelezettség keletkezik. (Ez az első közösségi tagállamban adómentes termékimport címén történő vámkezelést jelent, ahol is az adómentesség arra tekintettel érvényesíthető, hogy a termékkel közösségi adómentes termékértékesítést végeznek.)

Közösségen belüli beszerzés az Áfa tv. 50. §-a szerint a terméknek a beszerző nevére szóló rendeltetéssel történő küldeménykénti megérkezési helyén vagy a fuvarozás befejezésének helyén, egyszerűbben a rendeltetési helyén adózik. Az elmondottakból világosan látszik, hogy főszabály szerint belföldön nem keletkezhet áfakötelezettség, nem tartozik az áfa hatálya alá olyan termék értékesítése, illetve Közösségen belüli beszerzése, amelyet fizikailag nem szállítanak be Magyarországra.

Azonban, ha abban a tagállamban, ahova bekerül a termék, a belföldi adóalanyt terhelné közösségi termékbeszerzés címén az adókötelezettség, akkor Magyarországon mégis meg kell fizetni Közösségen belüli termékbeszerzés címén az adót, feltéve, hogy a más tagállambeli eladónak a belföldi közösségi adószámát adta meg a belföldi beszerző (Áfa törvény 51.§). De vigyázat: ez az áfa csak fizetendő adóként jelenik meg, levonható adóként nem lehet figyelembe venni! Csak utóbb lehet a közösségi termékbeszerzés adóalapcsökkentése keretében visszakérni akkor, ha az adóalany igazolja, hogy végül adószámot váltott abban a tagállamban, ahova ténylegesen bekerült a termék és elszámolta közösségi termékbeszerzésként az ottani adóval az ügyletet.

Amennyiben az eladó a saját tagállamában alanyi (személyhez fűződő) mentességben részesül (ez rajta van elvileg a számlán), akkor a tőle vásárlót nem terheli közösségi termékbeszerzés címén adókötelezettség.

Mi a megítélése annak az esetnek, amikor az eladó nem rendelkezik közösségi adószámmal, de adóalany? Ez jogszerűen nem fordulhat elő, mivel közösségi kereskedelem megkezdése előtt közösségi adószámot kell váltani az uniós szabályozás szerint. Ha azonban ezt a kötelezettségét nem teljesíti az eladó, attól még ő adóalany, tehát a tőle beszerző belföldi adóalanynak közösségi termékbeszerzés címén el kell számolnia az ügylet áfa terhét. Ilyen esetben azonban a magyar adóhatóság szigorú hozzáállása miatt általában problémás a közösségi termékbeszerzés címén felmerülő adó levonása. (Az adólevonási jog megvonása az európai bírósági ítélkezési gyakorlat szerint nem feltétlenül jogszerű, mivel az az általános közösségi jogelv, hogy az adólevonási jogot biztosítani kell akkor is, ha bizonyos alakiságok ugyan hiányoznak, de a tartalmi feltételek teljesülnek.)

Az előzőekben említettekhez hasonlóan a közösségi termékbeszerzés címén fizetendő adó akkor is felmerül, ha a vevő nem rendelkezik közösségi adószámmal, tekintve, hogy nem a közösségi adószám, hanem az adóalanyiság keletkezteti az adókötelezettséget. Viszont mivel nincs a belföldi vevőnek közösségi adószáma, a más tagállambeli eladó nem tud közösségi adómentes számlát kiállítani felé, merthogy az adómentesség feltétele a vevő érvényes közösségi adószáma. Ez utólag sem javítható, mert az ügylet teljesítésének időpontjában szükséges, hogy a vevő közösségi adószámmal rendelkezzen. Ezért az eladónak nincs más lehetősége, mint az ottani hozzáadottérték-adóval terhelten kiállítani a számlát. A vevőt ennek ellenére terheli belföldön a közösségi termékbeszerzés címén fizetendő adó, mivel a terméket adóalanytól vásárolta és be is érkezett belföldre.Az adót a számla nettó értékére kell rászámolni.

A közösségi termékbeszerzés címén megfizetett adó levonása ilyen esetben is problémákba ütközhet a magyar adóhatóság formalista szemlélete miatt, hiszen kellékhiányos a számla: arról hiányzik a vevő közösségi adószáma. A szerző álláspontja szerint azonban nincs jogszerű lehetősége az adólevonási jog megtagadására az adóhatóságnak ezen alaki feltétel hiánya miatt, hiszen a tartalmi feltételek teljesülnek.

Ugyan főszabály szerint együtt kell járnia a rendeltetési országban Közösségen belüli beszerzés címén felmerülő adókötelezettségnek az indulási tagállambeli adómentes közösségi értékesítéssel, mégis előfordulnak a gyakorlatban olyan rendellenes esetek, amikor annak ellenére, hogy a célországban megvalósul a Közösségen belüli beszerzés, az indulási tagállamban nem lehetett adómentes számlát kiállítani, tehát kétszeres adózás merülne fel. Ilyen például a már említett eset, amikor a vevőnek még nincs közösségi adószáma, vagy az az eset, amikor az eladó nem látta igazoltnak a kiszállítást, így nem merte bevállalni az adómentes számlázást.

Az ilyen esetek kezelésére szerepel a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben az a szabály, mely szerint nem befolyásolja a más tagállami adóalanytól behozott termék utáni közösségi termékbeszerzés címén felmerülő adókötelezettséget az a tény, hogy az indító tagállamban hogyan kezelték a hozzáadottérték-adó rendszerében. Ez annyit jelent, hogy ha a fogadó tagállam joga szerint közösségi termékbeszerzés valósul meg, akkor az arra vonatkozó adót meg kell ott fizetni, függetlenül attól, hogy az értékesítő esetleg nem tudta (vagy nem akarta) mentesen számlázni az értékesítést. Viszont hangsúlyozandó, hogy ha mindkét adóalany a szabályokat betartva jár el (igényelnek közösségi adószámot, arról a vevő tájékoztatja az eladót, a kiszállítást megfelelően igazolják stb.), akkor nem fordulhat elő a kétszeres adózás.

Adókötelezettség keletkezése a Közösségi termékbeszerzésnél

Az Áfa tv. 21. § (1) bekezdése szerint termék Közösségen belüli beszerzése a termék felett a tulajdonosként való rendelkezés olyan megszerzése, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, amelyben a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. Ennek kapcsán az Európai Bíróság a C–409/04. sz. Teleos-ügyben kifejtette, hogy a Közösségen belüli beszerzés megvalósulásának két releváns feltétele, hogy

• a termékkel való tulajdonosként történő rendelkezési jog átszálljon a vevőre,
• és a terméket azon tagállamba szállítsák vagy adják fel, amely nem egyezik meg az Európai Unió azon tagállamával, amelyből a terméket feladták vagy szállították.

A fentiekből következően a Közösségen belüli termékbeszerzés olyan termékértékesítés, illetve termékbeszerzés során valósul meg, amikor az eladó másik tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, a termék elhagyja az indulási hely szerinti tagállam területét és a termék beszerzője tulajdont szerez a terméken.

A Közösségen belüli termékbeszerzés akkor tartozik a magyar áfa hatálya alá, ha az belföldön teljesül. Akkor minősül belföldön teljesítettnek a Közösségen belüli beszerzés, ha az értékesítés rendeltetési országa belföld, azaz az értékesítés következtében a termék belföldre kerül.

Az Áfa tv. 62. §-a szerint a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének megállapítására a törvény azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazhatóak. A Közösségen belüli termékértékesítés teljesítési időpontja pedig a tulajdonátruházás napja. Az Áfa tv. 55. § (1) bekezdése szerint az adókötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése jelenti, amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul. A Közösségen belüli beszerzés tényállási cselekménye pedig – a Teleos-ítélettel is megerősítetten – szintén a tulajdonszerzés (és nem a beszállítás) időpontja. A fizetendő adót azonban az Áfa tv. 63. § (1) bekezdés alapján a számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15-én (azaz a teljesítést követő hónapot tartalmazó adóbevallás során) kell megállapítani.

Ebből a meghatározásból világosan látható, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzés megvalósulásának alapesetben szükséges feltétele a termék feletti tulajdonoskénti rendelkezési jog átruházása, amely egyben a teljesítési időpont is. Természetesen az adóztatandó tényállás megvalósulásához – szintén csak alapesetben – szükséges a termék beszállítása is, azonban ha ez megvalósul, nem annak időpontja, hanem a tulajdonátszállás napja lesz a teljesítési időpont.

A közösségi beszerzés teljesítési helyére vonatkozó szabály miatt – miszerint a rendeltetési hely a Közösségen belüli beszerzés teljesítési helye –, ha a belföldi adóalany úgy szerez be a Közösségből és ad el egy másik tagállamba terméket, hogy az nem kerül be Magyarországra, akkor – főszabály szerint –belföldön sem a termék beszerzése, sem az értékesítése nem tartozik az áfa hatálya alá. Arról, hogy ezen ügyletre tekintettel máshol adóalanyként be kell-e jelentkezni, az adott ország szabályai adnak eligazítást. (Akkor valószínűleg nem, ha háromszereplős az ügylet és eltérő tagállambeli közösségi adószámmal rendelkező adóalanyok a szereplők, továbbá vagy az indulási tagállambeli „A” szereplő, vagy a közbenső „B” szereplő vevő fuvaroz, és „B” szereplő az összesítő nyilatkozatot a közbenső vevői minőségre utalással kitölti, valamint a számlán is utal a fordított adózásra. Ez ugyanis az ún. háromszögügylet, amelyre kötelező uniós szabályként valamennyi tagállam egyszerűsítést, bejelentkezés alóli felmentést alkalmaz.)

Amennyiben a konstrukciót úgy módosítjuk, hogy a termék közben bekerül belföldre és utána értékesítik másik közösségi országba, akkor belföldön Közösségen belüli beszerzés teljesül, azaz a belföldi adóalanynak az ügylet kapcsán egy Közösségen belüli beszerzése és egy mentes értékesítése történik.

Összefoglalva a közösségi termékügyleteket megállapítható, hogy a Közösség egyik adóalanyától a másik tagállam adóalanya felé teljesített értékesítés (ha a terméket is elfuvarozzák), bár polgári jogilag, fizikailag csak egy jogügylet, a hozzáadottérték-adóztatás két adóztatandó tényállásként kezeli: az indulás, az értékesítő tagállamában termékértékesítésként (amely, ha az egyéb feltételeknek megfelel, adómentes), a rendeltetési hely tagállamában Közösségen belüli beszerzésként.

***

5percAdó konferenciaajánló

Ismerd meg a munkavállalói értékpapír programok előnyeit és feltételeit, a kapcsolódó SZJA- és SZOCHO fizetési kötelezettség tudnivalóit és az értékpapírból származó jövedelmek adózását! A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. június 17-i, Értékpapírok számvitele és adózása (SZJA) című konferenciáján Biróné Zeller Judit és Horváthné Szabó Beáta gyakorlati példákon keresztül segíti a téma elsajátítását.

***

A cikksorozat második részét, amely a közösségi termékbeszerzés egy konkrét esettanulmányát mutatja be és az adófizetési kötelezettség időpontját járja körbe, ide kattintva tudod elolvasni.