2024. október 29-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat, amely a várakozásokkal ellentétben…
A csoportos áfa alanyiság – I. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Milyen feltételekkel és hogyan hozható létre áfa-csoport?
A csoportos áfa adóalanyiság mind adótervezési szempontból, mind cash-flow, illetve adminisztrációs szempontból nagyon kedvező lehetőség lehet a belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozások számára. Most e cikk-sorozat keretében csak a legfontosabb tudnivalókat szeretnénk felvillantani, amelyek tovább gondolásra érdemesek.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A csoportos adóalanyiság az áfa rendszerében működő, választható lehetőség a belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozások számára. (Ennek szabályait az Áfa törvény 8.§ és 8/A.§-a és a 8/B.§-a határozza meg.)
A csoportos adóalanyiság leglényegesebb jellemzője, hogy a csoporton belül az egyes adóalanyok önálló áfa alanyisága megszűnik, melynek eredményeképpen a csoport tagjai között nem beszélhetünk termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról, hiszen ezek nem minősülnek gazdasági tevékenységnek áfa szempontból a csoport megalakulásától kezdve. Így csoporton belüli értékesítésekhez, szolgáltatásokhoz se fizetendő, se levonható áfa nem társulhat.
A csoporton kívüli adóalanyokkal – legyenek azok független harmadik felek vagy ugyanazon vállalatcsoportnak a csoporton kívül maradó tagjai – bonyolított ügyletek természetesen adóköteles termékértékesítésként és szolgáltatásnyújtásként értékelhetők áfa-szempontból, azzal az eltéréssel egy „normál” ügylettel összehasonlítva, hogy az egyes ügyletekhez kapcsolódó áfa-kötelezettség és esetleges levonási jog a csoport egészének tudható be, nem a tulajdonképpeni teljesítést végző adóalanynak. A csoport tagjai tehát a külső, harmadik féllel szembeni kapcsolataikban együttesen, csoportként járnak el.
Tekintettel arra, hogy a csoportos adóalanyiság választására külön-külön van lehetőség áfa és társasági adó szempontból, az is megengedhető, hogy például az adott cégcsoport kizárólag áfa tekintetében választ csoportos adóalanyiságot, de a Tao-ban megmarad a tagok önálló adóalanyisága. Természetesen ennek fordítottja is elképzelhető: csak a társasági adó tekintetében választanak tao-csoportot, az áfa kapcsán viszont megtartják egyedi adóalanyiságukat. A csoport tagjainak polgárjogi jogalanyisága azonban egyik esetben sem szűnik meg, így civiljogi kapcsolatokban továbbra is különálló jogalanyként járnak el, azaz mind egymás közötti, mind pedig külső, harmadik felekkel továbbra is önállóan szerződnek.
ÁFA CSOPORT ALAKÍTÁSA
Az áfa csoport létrehozásának alapvető feltételei
A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével, a csoport megalakítására irányuló írásos kérelem jóváhagyásával jön létre.
Csoportos adóalanyiság választására olyan adóalanyoknak van lehetőségük, amelyeknek gazdasági célú letelepedési helye belföldön van és együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Ennek megfelelően belföldi fióktelepnek is lehetősége van az áfa csoporthoz csatlakozni, ugyanakkor a cégcsoporthoz tartozó külföldi leányvállalatok ezzel a választási lehetőséggel nem élhetnek. Alapelv, hogy egy jogalany egyszerre csak egyetlen áfa csoportnak lehet a tagja. Ebből következően nem kezdeményezheti a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki valamely más csoport adóalanyiság létrehozására irányuló kérelmét már benyújtotta és annak elbírálása véglegessé vált döntéssel még nem zárult le. Amennyiben az adóalany valamely más csoportos adóalanyiságban már tagként részt vesz, 30 napos türelmi idő áll rendelkezésére, hogy a másik Áfa csoportbeli tagságát megszüntesse.
Az áfa csoport létrehozásához kapcsolódó főbb adminisztratív szempontok
Az áfa csoport létrehozása kapcsán az alábbi főbb adminisztratív szempontokat kell figyelembe venni:
Az adóhatóság a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoport azonosító számot állapít meg. Az adóhatóság a csoport részére a csoportos adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelem alapján, illetve ezt követően a csoport képviselő kérelme alapján állapít meg közösségi adószámot, és ezzel egyidejűleg törli a csoporttagok közösségi adószámát.
A csoport azonosító számot, illetve a csoport közösségi adószámát az adóhatóság előtti eljárás során az iratokon fel kell tüntetni. A csoport tagja harmadik személyekkel kapcsolatos, általános forgalmi adózással összefüggő iratain (számla) a csoport azonosító számot (és amennyiben szükséges, a csoport közösségi adószámát), illetve a saját adószámát is köteles feltüntetni.
A tagokat a csoport megalakulásának időpontjától kezdve úgy kell tekinteni, mint amelyek jogutódlással szűntek meg. Ennek megfelelően a csoporttagok kötelesek záró-áfabevallást benyújtani az állami adóhatóság csoportalakítására vonatkozó engedélyének véglegessé válását megelőző nappal, mint fordulónappal. Azért kedvező, hogy jogutódlással történő megszűnésnek minősül az áfa csoporttá alakulás, mert nem merül fel semmilyen plusz áfa kötelezettség az áfa csoporttá alakulással, így például a csoporttagok tulajdonában lévő eszközök tekintetében sem kell önmagában amiatt áfa fizetési kötelezettséggel számolni, hogy a csoporttagok egyedi adóalanyisága megszűnik.
Cikksorozatunk folytatását az alábbi linkre kattintva érheti el! >> A csoportos adóalanyiság – II. rész
***
Egy-egy cégcsoport esetében érdemes lehet elgondolkozni a csoportos adózás lehetőségén a társasági adóban, hiszen így a csoportszinten érvényesülő veszteségelhatárolásra, az adókedvezményekre figyelemmel adómegtakarítás érhető el. A PENTA UNIÓ Zrt. konferenciájának keretében megismerhetők azok az anyagi jogi szabályok, melyek az adókötelezettség tervezésében, ekképp a csoportalakítás megfontolásában szerepet játszhatnak, illetve a már működő csoportok esetén a kötelezettségek helyes teljesítését segítik elő. >> Jelentkezem a “Csoportos társasági adóalanyiság és csoportos ÁFA alanyiság” konferenciára!
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás