Változás az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai területén

Cikkünk — számos apróbb pontosítás és módosítás mellett — csak a legfontosabb, 2023. július 1-jén hatályba lépő módosításokat tartalmazza a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.), az Ebtv. végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. vhr.), valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tátv.) egyes, pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, baleseti táppénz, és kifizetőhelyi feladatellátás vonatkozásában. 

A táppénzt érintő változások [Ebtv. 46. § (1), (5) bek., 47. § (2) bek., 49. §]

Az Ebtv. 46. § (1) bekezdése értelmében a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat egymástól, így előállhat olyan helyzet, hogy a táppénz összegének számításkor az irányadó és számítási időszak meghatározására más időponthoz képest kerül sor, mint a táppénzre való jogosultság idejének, illetve a táppénzes előzményeknek a figyelembevételére. Az egyszerűsítés érdekében a „keresőképtelenség első napját” a „táppénzre való jogosultság első napját” fordulatra módosul 2023. július 1-jétől kezdődően. A változás érinti az Ebtv. 46. § (5) bekezdését is.

A fentiekre való tekintettel a táppénz iránti kérelem elbírálása során minden aspektusból (folyamatos biztosítási idő, táppénzre való jogosultság napjai, előzményszámítás) a táppénzre való jogosultság első napját kell figyelembe venni. Ez alól egy kivételt továbbra is nevesít a törvény: az Ebtv. 46. § (4) bekezdés a) pontja tekintetében (biztosítás tartamára tekintet nélkül járó táppénz) a 18 éves kor betöltését vagy be nem töltését változatlanul a keresőképtelenné válás napjához viszonyítottan kell vizsgálni.

Ezen szabályokat a 2023. július 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Függetlenül tehát attól, hogy a táppénzre való jogosultság 2023. július 1-je előtti, ha az elbírálásra 2023. június 30-át követően kerül sor, akkor azt az új szabályok szerint kell megtenni.

Az Ebtv. 47. § (2) bekezdés a) pontjában „nem jár szabályok” hatályon kívül helyezésre kerültek, mert a munkavégzési kötelezettség hiánya, illetve a biztosítás szünetelése esetén maga a táppénzre való jogosultság hiányzik. A keresőtevékenység folytatása ugyanakkor folyósítási korlátként értelmezendő, ha a biztosított a napi munkavégzése során betegszik meg vagy szenved balesetet, vagyis ugyanazon napon belül a biztosított keresőtevékenységet is végez, illetve keresőképtelennek is minősül. Ezt a helyzetet kezeli az Ebtv. 47. § (2) bekezdés b) pontjának módosított rendelkezése.

2023. július 1-jétől nem jár táppénz

• a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,
• a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott.

Az Ebtv. vhr. 31. § (8) bekezdésének módosítása azt is rendezi, hogy ezt a töredéknapot egy későbbi ellátás iránti kérelem elbírálása során osztószámként figyelembe venni nem lehet (tehát a rész-táppénzes nap 1 egész táppénzes napnak fog minősülni).

Hatályon kívül helyezésre kerül az Ebtv. 49. § (1) bekezdése, amely azokra az esetekre vonatkozik, amikor a táppénzt olyan személy részére kell megállapítani, aki a keresőtevékenysége mellett a törvényben nevesített bizonyos ellátásban (pl.: gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban) is részesül. 

Gyermekápolási táppénz változásai [Ebtv. 46. § (1)-(1a) bek.]

A Ebtv. 46. § (1) bekezdés módosítása egyértelműsítve kimondja, hogy a gyermekápolási táppénz napokat minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően kell számítani, és évente a következő születésnapot megelőző napig kell figyelembe venni.

Az 1-3 éves korcsoport esetében egyúttal a jogalkotó 84-ről 168 napra növelte az egyedülálló szülő által igénybe vehető gyermekápolási táppénz napokat (igazodva a többi korcsoport esetében már korábban bevezetett szabályozáshoz).

Ellátások továbbfolyósítása [Ebtv. 62. § (3)-(4) bek.]

A csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat és a gyermekgondozási díjat ismételten megállapítani nem lehet. Pontosításra került az Ebtv. 62. § (3) bekezdése mely szerint, ha a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, illetve a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátás továbbfolyósításáról ugyanazon szerv gondoskodik, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ennek megfelelően, ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosított foglalkoztatót vált, az új foglalkoztató szerinti – a (2c) bekezdés a) vagy b) pontja szerint meghatározott – szerv folyósítja a már megállapított ellátást.

A baleseti táppénz tekintetében az Ebtv. 62. § (4) bekezdése a következő új szabályozást vezeti be: a biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti szerv az ellátás folyósítását megszünteti. A keresőképtelenség folyamatos fennállása esetén a biztosított – az újabb biztosítási jogviszonya alapján benyújtott kérelme alapján – az 55. § (1b) bekezdése alkalmazásával válhat jogosulttá ismételten baleseti táppénzre.

Hatósági bizonyítvány [Ebtv. vhr. 41/A. §]

Az egészségbiztosítási szervek, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelyek gyakorlatában sokszor válik szükségessé hatósági bizonyítványok, igazolások kiállítása az ellátásban részesülők részére (például Diákhitellel összefüggő kedvezmények igénybevételére, vagy kismama bérlethez, stb.). Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) nem szerepel, hogy a megállapító szerv a hatáskörébe tartozó eljáráshoz kapcsolódóan adhat ki hatósági bizonyítványt, ezért az egészségbiztosítónak csak abban az esetben van lehetősége hatósági bizonyítványt kiadni, ha ágazati jogszabály ennek a lehetőségét megteremti. Ennek megfelelően 2023. július 1-jétől kezdődően az Ebtv. vhr. 41/A. §-a kimondja, hogy az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely – az ügyfélnek a felhasználás célját is tartalmazó kérelmére – hatósági bizonyítványt állít ki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, a baleseti táppénz megállapításával, illetve folyósításával kapcsolatos adatok igazolása céljából.

Foglalkoztatókat érintő változás [Ebtv. Vhr. 39. § (2) bek.]

A biztosítás szünetelése tárgyában a foglalkoztatónak adatszolgáltatást, bevallást kell teljesíteni az állami adóhatóság irányába. Az adatszolgáltatás a munkáltató és a munkavállaló közötti együttműködési kötelezettségen alapulna, amely keretében a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az ellátás iránti kérelem elutasításáról szóló határozatot. Erre azonban sok esetben nem kerül sor, így a munkáltató a szünetelésre vonatkozóan nem teljesít (nem tud teljesíteni) adatszolgáltatást. Az Ákr. szerint a foglalkoztató nem minősül ügyfélnek, ezért részére a kormányhivatali döntés eddig nem volt megküldhető. Az Ebtv. vhr. 2023. július 1-jétől hatályos 39. § (2) bekezdése szerint, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás vagy a baleseti táppénz iránti kérelem részben vagy egészben elutasításra, illetve visszautasításra, valamint az eljárás megszüntetésre kerül, a kormányhivatal a döntést közli a biztosított foglalkoztatójával is. Ezen szabálynak az Ebtv. vhr-ben való előírásával a foglalkoztatók teljesíteni tudják a biztosítás szünetelésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségeiket.

TB kiskönyvvel kapcsolatos módosítások [Ebtv. vhr. 37. § (3), (6)-(7) bek., 38. § (6)-(8) bek., 38/B. § (2) bek.]

Az Ebtv. vhr. 37. § (3) bekezdése módosítja a TB kiskönyvbe bejegyzés szabályait azokban az esetekben, amikor abba méltányossági ellátásra, hallgatói GYED-re vagy passzív jogú ellátásra vonatkozó adatokat kell bejegyezni. A 37. § (6) bekezdése pedig pontosítja azt az esetkört, amikor a foglalkoztatónak – az elektronikus úton benyújtott kérelem digitalizált mellékleteként – továbbítania kell az egészségbiztosító részére a tb. kiskönyvet.

Az Ebtv. vhr. 37. § (3) bekezdése 2023. július 1-jétől előírja, hogy aki méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátásban, az Ebtv. 42/E. § alapján folyósított gyermekgondozási díjban, az Ebtv. 63. § alkalmazásával az egészségbiztosító által folyósított gyermekgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban, továbbá a biztosítás megszűnését követően pénzbeli egészségbiztosítási ellátásban vagy baleseti táppénzben részesült, az ellátás folyósításának befejezésekor a TB kiskönyvet átadja vagy megküldi az ellátást megállapító szerv részére. Az ellátást megállapító szerv a TB kiskönyvbe bejegyzi a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátás, az Ebtv. 42/E. § alapján folyósított gyermekgondozási díj, az Ebtv. 63. § alkalmazásával az egészségbiztosító által folyósított gyermekgondozási díj vagy örökbefogadói díj, továbbá a biztosítás megszűnését követően folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátás vagy baleseti táppénz folyósításának az időtartamát, és a TB kiskönyvet 5 napon belül visszaadja vagy visszaküldi a biztosítottnak.

Ugyancsak 2023. július 1-jétől rendelkezik akként az Ebtv. vhr. 37. § (6) bekezdése, hogy a foglalkoztató a pénzbeli ellátás iránti kérelemhez a rendelkezésére álló TB kiskönyvet – elektronikus másolatként – akkor csatolja, ha a biztosított a keresőképtelenséget, a gyermek születését, illetve nevelésbe vételét megelőző két éven belül más foglalkoztatónál vagy foglalkoztatóknál is állt biztosítási jogviszonyban.

Az Ebtv. vhr. 37. § (7) bekezdése tartalmilag beillesztésre került a 37. § új (3) bekezdésébe. A 38. § (6) bekezdés rendelkezése a 37. § új (6) bekezdésében kerül szabályozásra. A 38. § (7)-(8) bekezdése pedig hatályon kívül helyezésre kerültek.

Az Ebtv. vhr. 38/B. § (2) bekezdése alapján a TB kiskönyv papír alapú digitalizált nyomtatványként történő megküldése a kormányhivatal részére nem volt lehetséges, amely napjainkra indokolatlanná vált. Ha a TB kiskönyvbe az egészségbiztosítónak adatokat kell bejegyeznie, akkor a TB kiskönyv nem a kérelem benyújtásakor szükséges, hanem az ellátás folyósításának befejezésekor. Az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat megfelelően rendezi a 37. § újraszövegezett (3) bekezdése. Egyéb esetekben – amikor az egészségbiztosítónak bejegyzést eszközölnie nem kell, hanem a nyomtatványból biztosítási idők, illetve folyósítási előzmények ellenőrzésére kerül sor – a TB kiskönyv digitalizált dokumentumként a kérelemhez való csatolásának akadálya nincs. Ezért az Ebtv. vhr. 38/B. § (2) bekezdését is hatályon kívül helyezte a jogalkotó.

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai nyilvántartása [Ebtv. 79/B. § (1)-(3), (9) bek.]

Az Ebtv. 2023. július 1-jétől hatályos 79/B. § (1) bekezdése kimondja, hogy az egészségbiztosító a megállapított, illetve folyósított pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokról, a baleseti táppénzről, az utazási költségtérítési támogatásról, a méltányosságból engedélyezett pénzbeli ellátásokról és az egyszeri segélyről a hatáskörébe tartozó ellenőrzési feladatok hatékony ellátása, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek Egészségbiztosítási Alappal szembeni elszámolásának biztosítása, statisztikai adatszolgáltatások előállítása és teljesítése, más szervek részére adatszolgáltatás teljesítése, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb feladat ellátása érdekében nyilvántartást vezet.

A ellátott a részére megállapított, illetve folyósított egészségbiztosítási ellátás jogcímére, az ellátásra való jogosultság és a folyósítás időtartamára, az ellátás összegére vonatkozóan a vezetett nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

Újfajta kifizetőhelyi adatszolgáltatási kötelezettség [Ebtv. 79/B. § (4)-(8) bek., Ebtv. vhr. 38/A. § (1)-(5) bek.]

2023. július hónapra vonatkozóan 2023. augusztus 20-áig a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek – az eddigi kifizetőhelyi elszámolást és az OSAP statisztikai jelentéseket egyaránt kiváltó – újfajta adatszolgáltatási kötelezettsége van.

Erről részletesen a Magyar Államkincstár hivatalos honlapján 2023/1. számú és 2023/2. számú Kifizetőhelyi Tájékoztatóban olvashat.

Az újfajta adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben a jogalkotó hatályon kívül helyezte az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. melléklet 9., 14., 16. és 17. sorát, továbbá a 13. melléklet Belügyminisztérium elnevezésű táblázatának 5-8. sorát.

A kifizetőhelyi adatszolgáltatással kapcsolatban az Ebtv. vhr. 38. § (1) és (4)-(5) bekezdésében is elhelyezésre kerültek új szabályok:

• Az elszámolás adatait a kormányhivatal, illetve a Magyar Államkincstár Központ nem módosíthatja. A hiányosan vagy szabálytalanul benyújtott elszámolás esetén a kormányhivatal, illetve a Magyar Államkincstár Központ az elszámolást elutasítja.
• Az egészségbiztosítónak a foglalkoztatóval szemben a kifizetőhelyi feladatok ellátásából eredő, fizetési meghagyással érvényesített követelésével összefüggésben a foglalkoztató által működtetett kifizetőhely a megtérítendő összeget az (1) bekezdés szerinti elszámolásban számolja el; az Egészségbiztosítási Alap részére átutalást teljesítenie nem kell.

Az Ebtv. vhr. módosításaival összefüggésben kiemelendő, hogy

• ha a kifizetőhely nem a 2023/1 és 2023/2. számú Kifizetőhelyi Tájékoztatóban foglaltak szerint tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének és / vagy az adatszolgáltatást nem a SZÜF-ön közzétett űrlap alkalmazásával nyújtja be, az elszámolást az egészségbiztosító elutasíthatja;
• az új adatszolgáltatási rendben, ha a kifizetőhely terhére fizetési meghagyás kerül kiadásra, úgy az abban szereplő összeget a kifizetőhelyi adatszolgáltatásban kell elszámolni, és nem kell befizetni bankszámlára.

A módosításokkal összefüggésben a jogalkotó hatályon kívül helyezte az Ebtv. vhr. 38/A. § (1a)-(3) bekezdését.

Kifizetőhelyek létesítése [Tátv. 9. § (1)-(2), (5)-(6), (11)-(12) bek.]

Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a Tátv. 2023. július 1-jétől hatályos módosításai rendelkeznek — többek között —:

• a kifizetőhely létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos szabályokról,
• a kifizetőhelynél tartandó záró ellenőrzésről,
• a kifizetőhelyek tekintetében bekövetkező jogutódlásról,
• a kifizetőhelyi iratok megőrzési idejéről és
• a kifizetőhelyi nyilvántartás vezetéséről.

A Tátv. 9. § (1) bekezdése továbbra is kimondja, hogy minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre. A kifizetőhely helyett a társadalombiztosítási, illetve egyéb feladatokat – az erre irányuló megállapodás alapján – más szervezet is elláthatja; az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben azonban a felelősség ez esetben is a foglalkoztatót terheli. A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik.

A jogalkotó pontosította, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhely helyett mely szervezet láthatja el a jogszabály szerinti feladatokat (korábban jogilag ezt csak egy másik kifizetőhely tehette volna meg); valamint a 100 fős létszám meghatározásánál most már csak a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosultakat kell figyelembe venni, és nem valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt.

A törvény változatlanul lehetővé teszi, hogy magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthessen. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni. Új szabályként bekerült a törvénybe, hogy, ha a kifizetőhely létesítésére irányuló eljárásban a kormányhivatal azt állapítja meg, hogy megállapodás megkötése nem indokolt, a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet erre irányuló kérelmét határozattal elutasítja.

A munkáltató köteles kezdeményezni a kormányhivatalnál a kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vételét, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottak létszáma tartósan – legalább 6 egymás követő hónapban – meghaladja a 100 főt. Ha a munkáltató ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az Ebtv. 80. § (6) bekezdése szerinti mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.

A munkáltató és a megállapodást kötni kívánó magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kifizetőhely létesítése iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a SZÜF-ön közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az Eüsztv. szerinti elektronikus úton nyújthatja be.

A kérelem benyújtására szolgáló űrlap neve: „Kérelem társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése iránt”. Azonosítója: „EB_KIFLETESIT_01”. SZÜF-ön való elérhetősége: Egészségügy / Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai menüpont.

Kifizetőhelyek működése, kifizetőhelyi nyilvántartás [Tátv. 9. § (16)-(20) bek., Ebtv. vhr. 49/A. §]

A kifizetőhelyek működésével kapcsolatban változatlan szabály, hogy a kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes igazgatási szerv megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét. A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a törvényben rögzített megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.

A Tátv. 9. § (16) bekezdése szerint, ha a kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató vonatkozásában jogutódlás következik be, és a jogutód foglalkoztatónál is működik kifizetőhely, a jogutódlás időpontjától a jogutód kifizetőhelyet illetik meg mindazon jogosultságok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogutódlásig a jogelőd kifizetőhelyet illették, illetve terhelték. A jogutódlás időpontjától kezdődően a jogutód kifizetőhely köteles – hivatalból, külön erre irányuló biztosítotti kérelem nélkül – továbbfolyósítani mindazon biztosítottak ellátásait, akik a jogutódlás időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra vagy baleseti táppénzre voltak jogosultak. Jogutódlás bekövetkezése esetén a jogelőd kifizetőhely köteles átadni a kifizetőhelyi feladatellátása során – a kifizetőhely létesítésének a kezdetétől – keletkezett teljes irattári iratanyagát a jogutód kifizetőhely részére, beleértve a papíralapú iratokat és az elektronikus formában tárolt adatokat is.

A kifizetőhelyek nemcsak a létesítéskor és a megszűnéskor, de a kifizetőhelyi minőség fennállása alatt is folyamatosan kötelesek elektronikus úton kapcsolatot tartani az egészségbiztosítóval. Ez egyrészt jelenti havonta az Ebtv. 79/B. §-a szerinti adatszolgáltatás teljesítését, másrészt pedig azt is, hogy bármely egyéb kommunikációt is köteles a kifizetőhely a SZÜF-ön keresztül kezdeményezni. Ezen célból került rendszeresítésre a „Bejelentés társadalombiztosítási kifizetőhely működésével összefüggésben” elnevezésű, „EB_KIFMUKODES_01” azonosítójú űrlap.

Kifizetőhelyek megszüntetése [Tátv. 9. § (13)-(15) bek.]

2023. július 1-jétől kezdődően a kifizetőhely megszüntetése iránti kérelmet is kötelező a SZÜF-ön keresztül benyújtani, olyan csatornán (Ügyfélkapu, Cégkapu vagy Hivatali Kapu) keresztül, amelynek a használatára a kifizetőhely kötelezett; vagy a Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) szerint a megfelelő ügykörben tett ügyintézési rendelkezés szerinti meghatalmazottja útján.

A kérelem benyújtása az alábbi űrlapon lehetséges: „Kérelem társadalombiztosítási kifizetőhely megszüntetése iránt”. Azonosítója: „EB_KIFMEGSZUNTET_01”. SZÜF-ön való elérhetősége: Egészségügy / Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai menüpont.

A Tátv. 9. § (14) bekezdése kimondja, hogy, ha a kifizetőhely létrehozása és fenntartása kötelező, azonban a kormányhivatal megállapítja, hogy a kifizetőhely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatai ellátására nem képes, a kifizetőhelyet határozattal megszünteti. 

A kifizetőhely megszűnése esetén a kormányhivatal a kifizetőhelynél záró ellenőrzést tart, amelynek során a kormányhivatal a kifizetőhelytől átveszi azon biztosítottak kifizetőhelyi feladatellátás során keletkezett iratanyagát, akik részére a kifizetőhely a megszűnése időpontjában pénzbeli egészségbiztosítási ellátást vagy baleseti táppénzt folyósított. Az ellátásokat a kifizetőhely megszűnését követő naptól az egészségbiztosító folyósítja tovább.

A kifizetőhelyekről az egészségbiztosító nyilvántartást vezet. A kifizetőhelyek nyilvántartása – a foglalkoztatók kifizetőhelyi minőségével összekapcsoltan közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

***

A PENTA UNIÓ Zrt. 2023-ban is egész évben szervez továbbképzéseket, áprilistól egészen decemberig. Válassz helyszínek, előadók és időpontok közül! 

Jelentkezz most, biztosítsd be 2023. évi kreditpontjaid és tedd fel kérdéseid a Penta előadóinak! » Idén is a Penta továbbképzését választom!