Az Art 22.§ (1) pontja szerint az adózó az adóköteles tevékenysége megkezdésével egyidejűleg elég sok adózási választásáról nyilatkozik. Többek között az adómentes tevékenységről, az adókötelessé tételről, az alanyi adómentességről, különleges adózásról, pénzforgalmi elszámolásról, általános szabályok választásáról. Normál esetben az adózó az adóév utolsó napjáig módosíthatja korábbi választását ezen területeken, de ez csak a következő év első napjától lesz alkalmazható. Pl. ha 2014.12.31-ig bejelentem, hogy az ingatlan értékesítést áfa kötelessé teszem, akkor 2014-ben még áfa mentesen kell számlázni, de a 2015.01.01 után értékesített ingatlanokról már áfás számlát állítok ki.

A kijavítási kérelem arra ad lehetőséget, hogy a korábbi választásunkat utólag és visszamenőleges hatállyal is be tudjuk jelenteni, de csak akkor, ha egyébként már alkalmazzuk azt. A korábbi példánál maradva, ha 2015-ben már áfás számlát állítok ki az ingatlan értékesítésről, de ezt a választásomat nem jelentettem be az adóhatóságnál 2014.12.31-ig, akkor 2015-ben egy kijavítási kérelemmel bejelenthetem az áfa kötelessé tételt, visszamenőleg 2015.01.01-től.

A kijavítási kérelem alkalmazhatósági területei

Az Art 22.§ (17) bekezdése alapján 5 esetben lehet kijavítási kérelmet benyújtani: Ha az adózó

– egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja (ingatlanok értékesítésének, bérbeadásának adókötelessé tétele);
– alanyi adómentességet választ;
– az adómegállapítás valamelyik különleges módját alkalmazza;
– tevékenységére az adómegállapításnak az Áfa törvényben meghatározott általános szabályait alkalmazza;
– pénzforgalmi elszámolást választ.

Feltételek

A kijavítási kérelmet az adóhatóság elbírálja, és határozat formájában közli döntését. Csak akkor fogadható el a kérelem, ha

– még nem indult el az adózónál a bevallások utólagos adóellenőrzése;
– az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kerül benyújtásra;
– a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – az adózó benyújtott bevallását figyelembe véve – nem érinti.

A feltételek bármelyikének hiánya esetén az adóhatóság elutasítja a kérelmet, és az adózó csak önellenőrzéssel, illetve számla javítással tudja helyesbíteni a bejelentés hiányából fakadó téves bizonylatolást.

A gyakorlatban…

A kijavítási kérelem egy jó lehetőség számla kiállítói és számla befogadói oldalon egyaránt.

Egy iroda bérbeadása esetén például a számla kiállítója főszabály szerint áfa mentes számlát állít ki – ha nem választotta az adókötelezettséget az ingatlan bérbeadásra. Amennyiben a bérbeadó mégis áfás számlát állított ki (és a bevallás is ennek megfelelő), akkor egy kijavítási kérelemmel visszamenőleges hatállyal is bejelentheti az adókötelezettség választását és ezzel helyére került az adó megállapítás.

Az adókockázat ebben az esetben a számla befogadó oldalán jelentkezik! Az iroda bérbe vevője az áfás bérleti díjról szóló számla befogadásakor ellenőrzi az adóhatóság weboldalán, illetve a bérbeadó nyilatkozatával az adókötelezettség választását, és ezzel meggyőződik az áfa felszámítás jogosságáról. Ennek tudatában helyezheti levonásba az iroda bérleti díj áfáját. Amennyiben a számla kiállítója nem jelentette be az áfa kötelezettséget az ingatlan bérbeadásra és ezzel a számla befogadója utólag (akár egy áfa ellenőrzésen) szembesül, akkor ez adóhiányt jelent számára. A megoldás egy kijavítási kérelem, melyet a számla kiállítója nyújt be az adóhatóságnak.

A kijavítási kérelemnek nincs formanyomtatványa, sem előírt tartalmi, formai követelménye. Azonban szükséges tartalmaznia az adózó azonosító adatait (nevét, címét, adószámát), az alkalmazási területet és tényállást (a fenti 5 lehetőségből mit és mire szeretnénk módosítani) valamint a hatályba lépés napját (amikortól alkalmazni szeretnénk a választást).

Találkozz személyesen szerzőnkkel és tedd fel kérdéseidet a PENTA UNIÓ Zrt. által szervezett Hagyományos, kétnapos mérlegképes továbbképzésen! Jelentkezz most!