Az esőerdők ínséges helyzetére és – sokkal inkább – a költségvetés egyenlegére való figyelemmel 2015-től környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni az irodai papírok után. Cikkemből, illetve szeptember 15-én tartandó előadásom során többek között megtudhatod, hogy milyen szabályok változtak áprilisban, továbbá, hogy szennyez-e az orvosi vénytömb, esetpéldánk pedig ízelítőt ad abból, milyen ismereteket kénytelen elsajátítani egy nyomdai szolgáltató.

Adóköteles termékek és a szerencsés kivételek

Termékdíjköteles irodai papír az a termék, amely megfelel a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. LXXXV. törvény (Ktdt.) vonatkozó fogalom meghatározásának és amelynek vámtarifaszámát a Ktdt. 1. melléklete tartalmazza.

Az irodai papír fogalma a Ktdt. 2. §-ának 18a. pontja szerint 2015. január 1-je és 2015. április 14-e között: „információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra”.

Az irodai papír fenti fogalma 2015. április 15-től kiegészült: „információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra, továbbá az iratok, dokumentumok, folyóiratok vagy hasonló termékek tartására, rendezésére szolgáló, papírból készült iratrendező, dosszié, iratborító, levélrendező és irattartó mappa”.

A Ktdt. 1. melléklete szerint a 4802, a 4810 vagy a 4820 vámtarifaszámú termék lehet irodai papír. A felsorolt vámtarifaszámok alá tartozik például az írópapír, a fénymásolópapír, a nyomtatópapír, a regiszter, a jegyzetfüzet, az írótömb. Az áprilisi törvénymódosítást követően termékdíjköteles a 4820 vámtarifaszám alá sorolt mappa, iratrendező, dosszié, iratborító is.

A törvényben a 4820 vámtarifaszámhoz kapcsolt „ex.” jelzés értelmezése alapján nem termékdíjköteles az üzleti könyv (HR alszám: 4820 10), a megrendelőkönyv (HR alszám: 4820 10), az orvosi vénytömb (HR alszám: 4820 10), az iskolai füzet (HR alszám: 4820 20) és a könyvborító (HR alszám: 4820 90). Vámtarifaszáma alapján nem termékdíjköteles irodai papír a könyv, az újság, a kép, a kézirat, a gépírásos szöveg, a tervrajz és az egyéb nyomtatott nyomdaipari termék (pl. névjegykártya) sem. Amennyiben a 4820 vámtarifaszámú termék megfelel a reklámhordozó papír fogalmának is, akkor a reklámhordozó papír termékdíját kell bevallani és megfizetni.

A közvetlen és a közvetett díjteher

Az irodai papír után termékdíj-kötelezettség csak abban az esetben képződik, ha az első belföldi forgalomba hozatal vagy az első saját célú felhasználás 2014. december 31-ét követően történik. A termékdíj-kötelezett, azaz a bevallást és befizetést teljesítő személy az első belföldi forgalomba hozó (vagy az első saját célú felhasználó).

Nem kötelezett a termék belföldi továbbforgalmazója, felhasználója, ha az irodai papírt belföldi adóalanytól szerezte be. Ugyanakkor természetesen a termékdíj lényegében a végfelhasználót terheli, mert a befizetést teljesítő gyártó, behozó a papírtermékek árába beépíti az először 2015-ben jelentkező többletköltséget.

Az irodai papír termékdíjtétele 19 Ft/kg. A befizetett termékdíj áthárítása esetén sem kötelező a díj mértékét a számlán feltüntetni, ennek ellenére több gyártó, behozó tájékoztatja a számlán a vevőt a tranzakcióhoz kapcsolódó termékdíjról.

Lehetséges problémák a nyomdai gyakorlatban

Az új szabályok alkalmazása nem okozott zavart a papírforgalmazás egyszerűbb eseteiben. Amennyiben egy irodai papírt késztermékként hoz be külföldről egy papír-írószerkereskedő, a termék nettó súlya után számított termékdíjat befizeti, a további vevő(k)nek nincs teendője.

Alaposabb elemzés szükséges viszont abban az esetben, ha egy nyomdai termék belföldről beszerzett papíralapanyagból, esetleg több megmunkálási fázis után válik késztermékké. Tekintettel arra, hogy az idei évtől a környezetvédelmi termékdíj szempontjából minden papírtermék forgalmazása a „mesebeli” háromszoros vizsgálatot igényli (a csomagolószer, a reklámhordozó papír és az irodai papír termékdíja is érvényes lehet), a fogalmak és szabályok pontatlan alkalmazása adóhiányt okozhat. A lehetséges bonyodalmakat az alábbi – csak csekély hányadában fiktív – példa illusztrálja.

Augusztusi minikrimi avagy ki „nyeri” meg a termékdíjat

Az ügylet szereplői:

„A” papírkereskedő: dörzsölt üzletember, aki úgy érzi, nem érheti már meglepetés a környezetvédelmi termékdíj világában;

„B” alvállalkozó: feltörekvő cég a társasház garázsában, egyelőre kevés nagy megrendelővel;

„C” nyomda: jó nevű társaság, elhasznált gépparkkal és dolgozókkal, aki a túlélésért küzdve nem utasít vissza megrendelést;

„D” megrendelő: új reklámeszközökkel kísérletezne, alapvetően körültekintő, de az okozott kapitális mértékű környezetterhelésről nincs tudomása.

Az ügylet leírása: A nyomdai tevékenységet végző „C” nyomda üres papírirattartót szerez be „B” alvállalkozótól, majd „D” megrendelő számára reklámfeliratos irattartót gyárt. „B” alvállalkozó a papíralapanyagot „A” papírkereskedőtől vásárolja.

További események: „D” megrendelő a „C” nyomdánál érdeklődik az ügylet környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos költségeiről. „C” nyomda hallott már az irodai papír és a reklámhordozó papír termékdíjáról, de ismeretei hiányosak, ezért egyeztetésre hívja „B” alvállalkozót. A két nyomda bizonytalan annak megítélésében, hogy melyiküket terheli a termékdíj-kötelezettség. „B” alvállalkozó segítséget kér beszállítójától, „A” papírkereskedőtől, aki úgy vélekedik, hogy mindkét fél termékdíjköteles termék előállítójának minősül: „B” alvállalkozó terméke irodai papír, „C” nyomda pedig a reklámfelirat elhelyezésével új termékdíjköteles terméket (reklámhordozó papír) hoz létre. A papírkereskedő a kettős kötelezettség elkerülése érdekében azt ajánlja, hogy „C” nyomda nyilatkozzon „B” alvállalkozónak arról, hogy a beszerzett terméket alapanyagként használja fel [Ktdt. 3. § (6) c) pont cb) alpontja szerinti nyilatkozat].

Környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kérdések:

1. Miben van igaza az „A” papírkereskedőnek és miben téved?
2. Hogyan értékelendő az ügylet a környezetvédelmi termékdíj szempontjából?
3. Milyen lehetősége van a „D” megrendelőnek a költségcsökkentésre?

1. Az „A” papírkereskedő egy fontos megállapítása helyes, azonban egy másik fontos megállapítása téves.

Amennyiben a „C” nyomda terméke reklámhordozó papír, akkor csakugyan igaz, hogy a „B” alvállalkozó (irodai papír első belföldi forgalomba hozója) és a „C” nyomda (reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozója) is termékdíj-kötelezett. A kötelezettség eseteit részletesen a 2. pont tartalmazza.

Ugyanakkor hibás a nyilatkozattételre buzdító tanács, mert a cb) alpont szerinti nyilatkozat csak csomagolószernek minősülő alapanyag esetében alkalmazható. A „B” alvállalkozó és „C” nyomda közötti ügylet tárgya ugyan alapanyag, de nem csomagolószer, hanem irodai papír (irattartó).

2. Az alapanyag (nyomat nélküli irattartó) termékdíj-kötelezettsége:

Tekintettel arra, hogy a “C” nyomda által megrendelt termék még nem tartalmaz céges emblémát, feliratot, a megrendelői nyilatkozatban a következőt kell megjelölni: “A megrendelt termék a Ktdt. 2. § 26. pontja alapján nem reklámhordozó papír, mert nem tartalmaz a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot.”

A nyilatkozat alapján a “B” alvállalkozó nem kötelezett reklámhordozó papír termékdíj tekintetében. Ugyanakkor az irattartó irodai papírnak minősül (4820 vámtarifaszám és a Ktdt. 2. § 18a. pontja szerinti fogalom alapján), ezért a “B” alvállalkozó termékdíjköteles irodai papír első belföldi forgalomba hozója (19 Ft/kg díjtétellel).

A késztermék (felirattal ellátott irattartó) termékdíj-kötelezettsége:

A Ktdt. 1. § (5) bekezdése értelmében új termék akkor jön létre, ha a feldolgozás, megmunkálás következtében a termék vámtarifaszáma vagy KT/CsK kódja megváltozik.

Ha a “C” nyomda az irattartóra olyan tartalmat nyomtat, amely következtében reklámhordozó papír áll elő, a “C” nyomda új terméket gyártott (KT kód változás). Ezért a “C” nyomda a “D” megrendelőnek értékesített reklámhordozó papír első belföldi forgalombahozójaként kötelezett (85 Ft/kg díjtétellel). Ha az alapanyagra a “B” alvállalkozó irodai papír termékdíjat fizetett, a 19 Ft/kg-os díjtételt a „C” nyomda visszaigényelheti a Ktdt. 25. § (1) bekezdésének e) pontja alapján.

Ha a nyomtatással nem változik a vámtarifaszám és a KT kód sem (utóbbi akkor valósul meg, ha nem kerül reklám az irattartóra, vagy reklám kerül, de a teljes nyomtatott felület 50%-a nem gazdasági reklámot tartalmaz), a “C” nyomda nem állít elő új terméket. Ebből következően a „D” megrendelőnek történő értékesítés során termékdíj-kötelezettség nem keletkezik.

3. A Ktdt. fogalomrendszere alapján a „D” megrendelő beszerzését kisebb mértékű áthárított adó terheli, ha a termék irodai papír (19 Ft/kg termékdíjtétel), és nagyobb, ha a termék reklámhordozó papír (85 Ft/kg). A jogszabály szerint nem minősül reklámhordozó papírnak a „teljes nyomtatott felületére vetítve legalább 50%-ában nem gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadvány”. Ezért a nyomtatott felület tartalmát célszerű úgy megtervezni, hogy a reklámtartalomtól (logó, szlogen) funkciójában elkülönülő egyéb tartalom aránya legalább 50% legyen.

Legyél Te is vállalkozásod vagy ügyfeled termékdíj specialistája!

Jelentkezz kedvezményesen szeptember 8-ig a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében Csomagolószer-gyártók és nyomdák speciális termékdíj-kötelezettségei címmel 2015. szeptember 15-én megrendezésre kerülő előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseid!