2024. október 29-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat, amely a várakozásokkal ellentétben…
Számlázás – könyvelői szemmel
Sorvezető problémás esetek feltérképezésére
Sokszor azt hinnénk, hogy egy számla kiállításánál nincs is egyszerűbb dolog. De ha a PENTA egy egész napos konferenciát szervez e témakörben, akkor gyanakodhatunk, hogy ez mégsem így van…
A számla tartalma
Számos jogszabály tartalmaz előírást a számla kötelező tartalmi elemeire, amelyet általánosságban mindenkinek alkalmaznia kell. Ilyen kötelező elem például az időszak. Az áfa teljesítés napjával sokat foglalkozunk, de figyelnünk kell, hogy ne maradjon le a számláról az az időszak, amelyre az adott ügylet vonatkozik. Különösen fontos ez évváltás idején, hiszen nem mindegy, hogy egy januárban kiállított számla december hónapra vonatkozik, és így a tavalyi eredményben kell elszámolni vagy már januári tétel és az idei eredményt terheli, illetve javítja. Összeszedtem legalább 10 jogszabályt a konferenciára és ez alapján végigbeszéljük a számlázásra vonatkozó szabályokat.
Sokan nem is gondolnák, hogy egyes esetekben – például egy jutalékos rendszerben – mennyire meg tudja könnyíteni a számlabefogadó életét, ha meghatalmazás útján állítja ki a számlákat saját maga részére ügynökei, azaz szállítói helyett. Természetesen ezt csak a leszabályozott keretek között lehet megtenni, mely témáról is szót ejtünk a jövő heti előadáson.
A közvetített szolgáltatás szerepe még mindig kiemelt ellenőrzési szempont. A helyi adóellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen gyakran találnak adóhiányt a revizorok a számla tartalmi hiányossága miatt. A helyi iparűzési adó alapjából csak akkor vonhatóak le a közvetített szolgáltatások, ha
- a szerződésből a közvetítés lehetősége,
- a számlából pedig egyértelműen a közvetítés ténye kiderül.
Nem elégséges a számlán feltételes módban fogalmazni, vagy utalni a közvetítésre, ott már konkrétan meg kell nevezni, hogy a szolgáltatás közvetített – több szolgáltatás esetén jelölni kell, hogy melyik.
Tudta-e, hogy az élelmiszeripari termék gyártása, kereskedelme, raktározása vagy szállítása esetén a vállalkozásnak FELÍR számmal kell rendelkeznie? Ide sorolható a vendéglátás, vagy egy rendezvény, szálláshely, ahol étel-ital kínálat is van. A FELÍR hatálya alá tartozó terméket tilos olyan piaci szereplőtől vásárolni, átvenni, aki nincs regisztrálva.
Mit tehet a könyvelő utólag, ha hibás a számla?
Mivel a könyvelő utólag kapja meg a számlát és az azt alátámasztó dokumentációt, így ha valamely ponton helytelen volt a számla kiállítása, akkor általában a számlakorrekció szabályait kell alkalmazni. Ez adódhat akár egyszerű elírásból, tévedésből, vagy a teljesítési igazolás dátumából, illetve az aláíratás és postázás idejének hosszából. De lehet, hogy a számla kiállítójának nem állt rendelkezésére a szerződés, így nincs meg az összhang a számla és a szerződés között…, stb. Előfordulhat olyan eset is, amikor nem kell javítani a számlát, csak a bevallási időszakba kell jól besorolni a korrekciót.
Számla korrekció, önellenőrzés
Amennyiben a számlán csak elírás történt és az adóalapot, adót nem érint, akkor a számla javításával helyreáll a kívánt állapot, önellenőrzésre nincs ok. A könyvelést viszont ésszerű az eredeti számla időszakára rögzíteni, hiszen számvitelileg így kerül a helyére a javított tétel.
Ha viszont a javítás eredményeképpen az adóalap vagy adó összege változik, akkor
- a számlakibocsátói oldalon a fizetendő áfa növekedése önellenőrzéssel jár, a csökkenése viszont nem. Ugyanez a helyzet a téves adókulcs esetén is: ha a javítás fizetendő adó növekedést eredményez, akkor önellenőrizni kell, csökkenés esetén nem. A sztornó számla esete nem tartozik az általános szabály alá. 2016-tól külön figyelemmel kell lenni az időszakos elszámolású számlákra is, mert fizetendő adó esetén itt is előfordulhat önellenőrzés, amennyiben a fizetési határidő az időszakot követő 60 napon túlnyúlik.
- a számlabefogadói oldalon általában nem szabad önellenőrizni. Ez vonatkozik az időszakos elszámolású számlákra is. Azonban ezt felül kell bírálni a fordított adózású ügyleteknél, illetve azokban az esetekben, amikor nem érkezik be a számla a kibocsátást követő 15 napon belül.
Ezen a területen is érdemes óvatosnak lenni, hiszen nem minden számlára igaz, hogy az áfa bevallás arra az időszakra esik, ami a számlán teljesítés napjaként szerepel.
Időszakos elszámolású ügyletek
2016-tól az időszakos elszámolású számlák kérdésköre sok problémát felvethet. Az első lépés, hogy meg kell vizsgálni a szerződést, mert aszerint kell eldönteni, hogy időszakos elszámolású ügyletről beszélünk-e? Azon vállalkozásoknál, ahol a könyvelés nem kap automatikusan szerződést, ott érdemes felülvizsgálni ezt a gyakorlatot. Az átalánydíjas, a határozott időre szóló vagy folyamatosan nyújtott szolgáltatások gyaníthatóan az időszakos elszámolás, azaz az Áfa törvény 58. § szabályai alá tartoznak.
Az Áfa törvény 58. § szerint a teljesítés napja 4-féleképpen alakulhat:
- számlák kelte
- fizetési határidő
- az időszak utolsó napját követő 60. nap
- az időszak utolsó napja.
Könyvelői szemmel mindig az a kérdés merül fel bennünk, hogyan tudjuk segíteni ügyfeleinket a számlák helyes kiállításában? A teljesítés napjának meghatározásához készítettem egy táblázatot, jogszabályi hivatkozásokkal megjelölve, melyet a konferencia résztvevői rendelkezésére bocsátok. Ezen keresztül szeretném bemutatni, hogyan lehet egyszerűbben értelmezni az új szabályt.
Egyéb kérdések
Hasonlóan bonyolítja a számlázást a devizában történő számlázás, ahol ismernünk kell a számvitel, illetve az áfa szerinti választott árfolyamot is. Előfordulhat, hogy ez a két árfolyam különbözik egymástól, de van megoldás ezek egyszerűsítésére is. Ezt követően már csak az a kérdés, hogy melyik napi árfolyamot kell alkalmazni a különböző típusú számlák és számlakorrekciók esetén.
A konferencián kitérünk továbbá az előleg kezelésére, a visszáru bizonylatolására, a pénztárgép kötelezettség, helyettesítő számlázás kérdésére, a számlázó adatexportra és ennek jövőjére, és még sok más érdekes témakörre. Végül átbeszéljük a számlabefogadóra vonatkozó szabályokat, az áfa levonhatóságát, és hogy ki felelős a számla tartalmáért? Sok szeretettel várlak!
* * *
Ha részletesebben érdekelnek a számlázási változások és aktualitások, akkor jelentkezz a mai nap folyamán még kedvezményesen a Számlázás – könyvelői szemmel címmel 2016. február 2-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás