Magyarországon sokféle jogviszony keretében lehet munkát végezni, így a felek – ha azt a tevékenység jellege megengedi – szerződéses szabadságuk körében maguk választhatják meg a foglalkoztatás jogi formáját. A társadalombiztosítási szempontból történő minősítést a felek között fennálló alapjogviszony (például munkaviszony, megbízási szerződés stb.) határozza meg, a biztosítás – amennyiben a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

A speciális szerződéses helyzetek, az egyidejűleg fennálló jogviszony, a megbízási szerződés alapján végzett munka, vagy a felhasználási szerződés alapján történő kifizetés esetében a társadalombiztosítási jogviszony elbírálása különös szabályok szerint történik. Az általánostól eltérő rendelkezések az alapjogviszonyra vonatkozó szabályokra is figyelemmel biztosítják a társadalombiztosítási célok teljesülését. A társadalombiztosítás alapvető feladata, hogy a biztosítási kockázat (betegség, öregség stb.) bekövetkeztekor megfelelő mértékű ellátást nyújtson a biztosított személy (illetve az egyes ellátásra jogosult) részére.

Társadalombiztosítás a megbízási szerződés munkát végzők esetében

A rendszerszintű jogalkalmazás gyakorlatának elősegítése érdekében a következőkben a megbízási szerződés alapján munkát végző – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek biztosítási kötelezettségére vonatkozó szabályokat azok elvi alapjait is ismertetve tárgyaljuk.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) Hatodik Könyvének XXXIX. Fejezete (272. § – 280. §) határozza meg a megbízási szerződés szabályait. Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. A Ptk. azonban lehetővé teszi az ingyenes megbízási szerződés megkötését is. A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.

A megbízási díj

 A megbízási díj – főszabály szerint – a szerződés teljesítésekor esedékes. A teljesség igénye nélkül ismertetett keretszabályokból is látható, hogy a munkaviszonytól eltérő szabályok vonatkoznak a megbízási jogviszonyra. A két jogviszony között számos más eltérés is van (pl. a személyes munkavégzési kötelezettség, a foglalkoztatási kötelezettség, az alá-fölérendeltségi viszony, a jogszabályi alap stb.).

A megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy társadalombiztosítási jogállása az alapjogviszonyra vonatkozó szabályokra is figyelemmel került meghatározásra.

A biztosítási kötelezettség feltétele

Ennek keretében a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontban rögzíti, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével
– akkor lesz biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét (a továbbiakban: jövedelmi feltétel).

2025-ben a minimálbér összege 290 800 forint. A biztosítási összeghatár ennek a 30 százaléka, vagyis 87 240 forint, melynek a 30-ad része 2 908 forint.

A biztosítás tehát jövedelmi feltételhez kötött, így a társadalombiztosítás összes ellátására való jogosultság megszerzésének fedezete (a járulékalap megléte és a járulékfizetés előírásával) biztosítható. Fontos megérteni, hogy a társadalombiztosítási szabályozás elsődleges célja a védelem (ellátások biztosítása), de ennek fedezetét – járulékfizetéssel, vagy egyéb forrásokból – biztosítani kell. A fedezeti elv érvényesül például a munkaviszonyban foglalkoztatott esetében is, amikor a biztosítás ugyan feltétel nélkül jön létre, de az ellátások fedezetének biztosítására egy minimum járulékalap után történő járulékfizetést határoz meg a jogalkotó.

Az összeghatár vizsgálatánál csak azon járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni, amely a szerződés szerinti tevékenységből keletkezik. Ehhez kapcsolódó rendelkezés, hogy a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani (Tbj. 12. §).

Példa

A kifizető és a természetes személy több megbízási szerződést köt. 2025. március 1-5-ig (5 nap) a megbízási díj összege 100 ezer forint, valamint március 21-22-ig (2 nap) a megbízási díj összege 3 000 forint. A példa szerinti esetében az időszak március 1-5. és március 21-22., azaz összesen 7 nap. Ezen időszakra szükséges a díjazás összegét elosztani, és vizsgálni a jövedelmi feltételt. A 10 % költséghányad figyelembevételével az összeszámítási szabályt alkalmazva a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem: 90 000+2 700= 92 700 forint. Az egy napra jutó jövedelmi feltétel (2 908 forint) teljesül, így mindkét megbízásban meg kell állapítani a biztosítási kötelezettséget.

Abban az esetben, ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 8. §-a alapján nem állapítható meg, vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként

• a tevékenység időtartamát,
• teljesítésre irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot,
• ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot

kell figyelembe venni.

Nem havi rendszerességű díjazás esetében

Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyi jövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

Példa

A megbízó megbízási keretszerződést köt egy magánszeméllyel, amely 2025. január 1-jétől december 31-éig tart. A felek megállapodnak abban, hogy megbízó a munka előrehaladtával fizet a teljesítés arányában. (Annak, hogy a megbízott mely napon végzett munkát ebben az időszakban, a biztosítás megállapítása szempontjából nincs jelentősége, hiszen nem meghatározott napokra szól a szerződés.)

Az első kifizetés a teljesítés igazolás alapján 2025. április 9-én történik, a jövedelem összege 230 000 forint. A vizsgálandó időszak 2025. január 1-től 2025. április 9-ig (99 nap). A biztosítási kötelezettség fennállta utólag, a kifizetéskor bírálandó el. 230 000/99= 2 323 forint kevesebb a napi jövedelmi feltételként meghatározott 2 908 forintnál, ezért a megbízott személy nem minősül biztosítottnak. Biztosítási kötelezettség hiányában járulékfizetés nincs, de a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

A következő kifizetés időpontja 2025. május 9., ezért a biztosítási jogviszony szempontjából vizsgálandó időszak 2025. április 10-től május 9-ig tart (30 nap). A kifizetett jövedelem összege: 350 000 forint (az egy napra jutó jövedelem 350 000/30= 11 667 forint), teljesül a biztosítás megállapításához szükséges jövedelmi feltétel. A megbízott személyt április 10-től május 9-ig biztosítottként be kell jelenteni (25T1041).

A megbízási jogviszony létrejötte

Megbízási jogviszony esetén a biztosítási jogviszony nem automatikusan jön létre, hanem csak akkor, ha az előzőekben említett jövedelmi feltétel is teljesül. A biztosítási kötelezettség elbírálására tehát csak utólag, a díj kifizetésekor kerülhet sor, hiszen ekkor lehet vizsgálni a jövedelmi feltétel teljesülését, és a biztosítotti bejelentésre is csak a biztosítás elbírálását követően kerülhet sor.

A megbízás alapján történő munkavégzés mellett számos speciális szerződésen alapuló munkavégzéshez kapcsolódik az általánostól eltérő társadalombiztosítási szabály, így minden esetben körültekintően, az adott szerződésből kiindulva kell a társadalombiztosítási kötelezettségeket megállapítani.

***

5percAdó ajánló:

Szeretnél biztos lenni abban, hogy jól állapítod meg az egyidejűleg fennálló jogviszony, a megbízási szerződéssel munkát végző, vagy a felhasználási szerződés alapján történő kifizetés esetében a társadalombiztosítási jogviszonyt? Vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Speciális szerződéses helyzetek társadalombiztosítási minősítése című online előadásán 2025. 01. 29-én, ahol Széll Zoltánné a témát rendszerezett, logikus és gyakorlati esetekkel tűzdelt formában dolgozza fel!