A rendezvények adózása örökzöld téma, annak ellenére, hogy az idevonatkozó rendelkezések évről évre alig változnak, mégis felmerül a kérdés a költségek tervezésekor, hogy milyen adókötelezettségekkel kell számolni.

Az események, rendezvények, programok igen széles skálán mozognak.

A cégek tevékenységük érdekében különféle rendezvényeket szerveznek a munkavállalók és üzleti partnerek részére. Az utóbbi időben a távmunkában és homeofficeban történő munkavégzés felerősödésével változtak a személyes kapcsolatok. Talán ezért is fontos, hogy a munkáltatók olyan eseményeket szervezzenek, melyek amellett, hogy segítik a munkavégzést és az összetartozást, elősegítik a dolgozók motiváltságát is.

Az egyes események utáni adókötelezettséget alapvetően meghatározza, hogy a rendezvényeken munkavégzés történik, vagy inkább a szórakozásé a főszerep. A magánszemélyek tevékenységükkel összefüggésben részt vehetnek tréningeken, konferenciákon, különböző szakmai rendezvényeken, az ügyféltalálkozóktól kezdve az évértékelő, vagy jubileumi céges rendezvényekig számos eseményre sor kerülhet. Emellett egyre nagyobb igény mutatkozik a különböző szórakoztató programokra és a többcélú rendezvényekre is, melyek közé sorolható az élményt és fejlesztési célokat egyaránt megvalósító oly népszerű csapatépítés is.

Rendezvények kategorizálása

A rendezvény célja szerint három fő kategóriát emelnék ki, mely a magánszemélyek adókötelezettségének megítélése szempontjából döntő jelentőséggel bír. Ezek a következők:

• Oktatási célú rendezvény, mely során a dolgozók és/vagy az üzleti partnerek a kifizető tevékenységéhez kapcsolódóan, vagy azzal összefüggésben részesülnek továbbképzésben.
• Üzleti reprezentációt és/vagy marketing célokat szolgáló céges összejövetelek, állami, és egyházi események és ezekhez kapcsolódó programok.
• Szabadidő eltöltésére irányuló vendéglátás és ehhez kapcsolódó szórakoztató, kulturális és sport programok.

Juttatások adózása

Az adókötelezettség megítélése egyszerűbb, ha az esemény kizárólag egyik, vagy másik kategóriába sorolható. Azonban ilyen ritkán fordul elő, gondoljunk például a kötelező programokat követő élményekre.

Fő megközelítés szerint a rendezvények adózásával összefüggésben a magánszemélynek átadott vagyoni érték – legyen az valamely termék, szolgáltatás, vendéglátás, vagy a rendezvényen átadott ajándék – jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek – vagy jogviszony hiányában egyéb összevonás alá eső jövedelemnek – minősül, kivéve, ha az Szja tv. a jövedelem besorolásáról másként rendelkezik.

Ilyen eltérő rendelkezéssel találkozunk a reprezentálást és a szórakoztatást célzó rendezvényeknél, melyek többnyire egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, illetve néhány esetben, vagy néhány kiadás tekintetében mentesek az adó alól. Gondoljunk csak az üzleti utazás, a reprezentáció és a szórakoztató programok fogalmi rendszeréből adódó értelmezési kérdésekre.

Az egyes meghatározott juttatás után a kifizetőnek keletkezik adókötelezettsége. A juttatás piaci értékének 1,18-szorosa után 15% szja-t és 13% szocho-t kell fizetni. Eközben az üzleti utazásnál a szállásra és utazásra fordított kiadás, mint tevékenység ellátása érdekében felmerült kiadás nem eredményez adófizetést.

A reprezentáció

A reprezentáció fogalma olvasható az Szja tv. 3. §. 26. pontjánál, mely kimondja, hogy a reprezentációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni „a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.”

Nem minősül reprezentációnak az a rendezvény, mely döntő részben vendéglátásra, szabadidő eltöltésére irányul. Ilyen eseményeknél a társaság által a munkavállalók és/vagy üzleti partnerek részére szervezett szórakoztató programok költsége (kivéve pl. a karácsonyi partira fordított ellenértéket) az Szja tv. 70. § (6) és nem a (4) bekezdés alapján esik adókötelezettség alá. Így a munkahelyi személyes célok köré szerveződött ünnepségekre rendelkezésre álló keret meghatározásakor számolni kell plusz 33% adófizetési kötelezettséggel is. A teljesség igénye nélkül ilyen események közé sorolandó a névnap, születésnap, gyermek születése, egy eredményes projekt lezárása, farsangi mulatság, a nők köszöntése, gyereknap, családi nap, hajókirándulás, hegymászás, sportnap, síelés, télapó ünnepség, újévi összejövetel stb. 

Külföldi magánszemélyek

Multinacionális társaságok rendezvényein gyakran részt vesznek külföldi magánszemélyek is. Az Szja tv. előírása szerint a kifizetői adózás mellett adott juttatásoknál az adókötelezettség független a magánszemély illetőségétől, ezért nincs jelentősége, hogy belföldi, vagy külföldi személy részesül a juttatásban, kivéve, ha egyezményes országból érkeznek a vendégek és hoznak magukkal külföldi adóhatóság által kiállított illetőség igazolást. [Szja tv. 2. § (6) bekezdés] (Megjegyzem, ennek valószínűsége a nullához közelít.)

A külföldiek részére nyújtott egyes meghatározott juttatások után 13% szocho-t akkor nem kell fizetni, ha az érintett külföldi személy más tb egyezményes országban – például valamely EGT tagállamban – biztosított, és a külföldi biztosítotti státuszát a külföldi hatóság igazolta. [Szocho tv. 5. § (4) bekezdése és (6) bekezdés c) pontja]

Rendezvényen adott ajándékok

Céges rendezvényeken a résztvevőknek adott ajándék minősülhet egyes meghatározott juttatásnak, amennyiben:

• megfelel a csekély értékű ajándékozás feltételeinek,
• üzleti ajándék kategóriájába tartozik,
• marketing eseménnyel összefüggésben történik ajándékozás,
• szórakoztató rendezvényen részesül a magánszemély ajándékban, mely tárgy (nem utalvány) és értéke nem haladja meg a minimálbér 25%-át. (Ez alól kivétel a tombolával nyert ajándék, mely bizonyos feltételek mellett mentes az adó alól.)

Az ajándékok adózása is lehet rendhagyó, amennyiben annak átadása

• a vásárlással egybekötött marketingcélú juttatás, mely mentes az adó alól [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.14 pontja],
• tombolán nyert nyeremény, mely szintén nem jár adófizetéssel [Szja tv. 76. §. (4) bekezdése],
• verseny, vetélkedő nem pénzbeli nyereménye, mely után a kifizetőt terheli az adó 1,18-as adóalapra, de csak szja kötelezettség keletkezik. [Szja tv. 76. §. (5) bekezdése].

***

5percAdó konferenciaajánló

Ismerd meg részletesen a rendezvényekhez kötődő adózási kérdéseket! A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. július 25-i Rendezvények, események, tréningek adózása >> című konferenciáján Horváthné Szabó Beáta a gyakorlatból vett példákon keresztül vizsgálja a különböző rendezvények, események, tréningek egyes kiadásait terhelő szja kötelezettségeket érintő rendelkezéseket.