Közeleg az éves adóbevallások elkészítésének határideje, de a szokásos adónemeken túl idén május 31-ig a reklám közzétételével kapcsolatos bevallás elkészítése sem maradhat ki a sorból (eltérő üzleti éveseknél, adóévet követő ötödik hónap utolsó napja).

Ebből kifolyólag, éppen időszerű a reklámadó bevallás folyamatok áttekintése, az esetleges téves értelmezésekből fakadó hibák javítása, ezáltal a kockázatok, valamint bizonyos esetekben a fizetendő adó csökkentése.

A reklámadó bevezetése óta meglehetősen sok idő eltelt, ugyanakkor a Társaságok nagy része most szembesül azzal, hogy a partnerekkel folytatott tranzakciók esetében nem minden esetben egyértelmű, hogy vajon melyik fél is minősül reklám közzétevőnek, és ennek következtében az sem, hogy reklám közzététel megrendelőjeként felmerül-e kötelezettség, szükséges-e a másodlagos adókötelezettség elkerülése érdekében különböző nyilatkozatokat beszerezni.

Sokan nem tudják, hogy azzal, hogy a partnerüknek esetleg nem adják ki a szükséges közzétevői nyilatkozatot, mert úgy gondolják, hogy helyettük így a reklámközzététel megrendelőjének kell majd adózni, még nem mentesülnek az adókötelezettség alól, ugyanis az ő adókötelezettségük ezzel még nem száll át, az adókötelezettség a megrendelő által nem vállalható át. Egy ilyen partneri szituációban gyakorlatilag teljesen felesleges kettős adóztatás áll elő a törvény erejénél fogva, ami a reklámszolgáltatást, illetve annak igénybevételét megdrágítja, így mindenképpen javasolt a partnereknek (jellemzően nagykereskedő – kiskereskedő viszonylatban) közös álláspontra jutni a tekintetben, hogy ki is az adott ügyletben az adó alanya, és ezen közös értelmezés mentén érdemes rögzíteni a szerződések, számlák, elszámolások szövegeit is.

További probléma, hogy a terjedelemre ugyan nem hosszú, mégis rengeteg kérdést felvető reklámadó törvény szabályait egyesek egyszerűsítve úgy értelmezik, hogy minden reklámköltést a reklámadó alapjába tartozónak számítanak. Pedig ez nem feltétlen igaz. Megfelelő konstrukciók kialakítása mellett akár adó is spórolható.

A reklámadó törvény legfontosabb szabályait talán táblázatos formában a legkönnyebb átlátni, ami azt is kiemeli, hogy a reklámadó esetében két adóztatási szál létezik: adóköteles egyrészt a reklám közzététele; másrészt a reklám közzététel megrendelése, ez utóbbi azonban csak meghatározott feltételek esetén. Nagyon lényeges, hogy a két eset nem összekeverendő!

Ügylettípusonként érdemes megvizsgálni, hogy az adott eset melyik adóztatási szál alá esik, és annak megfelelően kell kalkulálni, bevallani és befizetni a kapcsolódó reklámadót. Az alábbi táblázat összefoglalóan bemutatja a két adóztatási szempont közötti különbségeket.

A fenti táblázat jól szemlélteti a szabályozás összetettségét. A hatékony felkészülés jegyében, a Társaságoknak a számviteli rendszerek kialakítása során érdemes végigvenni és tipizálni a reklámadóval érintett tranzakcióikat, és a könyvelési rendszert finom hangolni, annak érdekében, hogy az adóalap meghatározásakor ne egyesével kelljen a főkönyvi kartonokról kigyűjteni az adóalapba tartozó elemeket. Az így kialakított könyvviteli rendszer az adminisztrációs terheket is csökkenti, figyelembe véve, hogy a rendszeren keresztül könnyedén kinyerhető azon ügyletek pontos listája, amelyek esetében, a megrendelőként történő, kötelezettségtől való mentesülés feltételeként előírt nyilatkozatok beszerzése szükséges.

A közzétevői nyilatkozatok beszerzésével járó adminisztratív terheket szintén jelentősen lehet csökkenteni átgondolt módon, hiszen megfelelő a szerződésbe foglalt nyilatkozat is, azaz nem szükséges azt számlánként kiállítani/beszerezni, hanem célszerű azt a partnerekkel kötött szerződés részévé tenni, amire célszerű a hosszú távú szerződések megújításakor is gondolni.

Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális adóalap megállapítási szabály a reklámadóban is van: először, az egyedi adóalapokat szükséges összevonni, erre az összegre kell az adómértéket megállapítani, majd az így adódó reklámadót a csoporttagok között az adóalapok arányában kell megosztani. Figyelem! Ez a szabály azonban nem minden kapcsolt vállalkozásra vonatkozik, az összevont adóalap megállapítást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a reklám-közzétevők közötti kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követő szétválás miatt jött létre.

És ha már az éves bevallásokról esett szó a cikk elején, ne feledkezzünk meg arról, hogy a társasági adó szempontjából is szükség van reklám közzététel megrendeléssel kapcsolatban nyilatkozatok beszerzésére, hiszen ezek hiányában adóalap növelés jöhet szóba. A helyzetet nehezíti, hogy a társasági adó erre vonatkozó szabályai nem egyeznek meg teljes mértékben a reklámadós szabályokkal.

Csak egy példát kiemelve: társasági adó szempontból az ügynökön keresztül történő reklámozás esetében is be kell szerezni a nyilatkozatot az adóalap elkerülése érdekében, miközben reklámadóban ilyen esetben erre nincs szükség, hiszen a reklám közzététel megrendelője ez esetben az ügynök.

A nyilatkozatokról bővebben egy későbbi cikkben írok.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a tavaszi konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ