A 2025. évi őszi adócsomag elsősorban a vállalkozások és a magánszemélyek adóadminisztrációs egyszerűsítését szolgáló javaslatokat fogalmaz meg. Írásomban a legfontosabb anyagi jogi adójogszabályok 2026. évi várható módosításait gyűjtöttem össze a T/12801. számú törvényjavaslatban foglaltak alapján.

Társasági adó

A javaslat elsősorban az átadási, elidegenítési jogosultság gyakorlásának feltételeit pontosítja, továbbá biztosítja, hogy a látvány-csapatsport támogatásból, mint állami támogatásból megvalósult tárgyi eszközök átadása, elidegenítése felelős gazdálkodás mellett történjen. Ennek érdekében a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások tekintetében a javaslat kizárja a még értékkel bíró eszköz ingyenes átruházásának lehetőségét. A javaslat rögzíti, hogy az átadás, elidegenítés ellenértéke a tárgyi eszköz piaci értéke, de legalább a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke kell, hogy legyen. A felelős vagyongazdálkodás biztosítása érdekében a látvány-csapatsport támogatásból megvalósult beruházások, tárgyi eszközök átruházására főszabály szerint csak akkor kerülhet sor, ha az ellenérték teljes egészében megfizetésre kerül. A javaslat rendezi a kötelező fenntartási időszak lejaratát megelőzően történő tárgyi eszköz elidegenítés sorsát, melynek értelmében az érintett tárgyi eszközt megszerző válna kötelessé a fenntartási kötelezettség teljesítésére. 

Az adófelajánlás ellenőrzési költség részének átutalását érintő egységesítés a javaslatban, hogy azt a 2025. július 23. napját követően kiállított igazolásokra kell alkalmazni.

Egyéb tartalmi változást nem jelentő szövegcserés módosításokat tartalmaz a javaslat a K+F adókedvezmény érvényesíthetőségére vonatkozóan, melynek értelmében pontosítja, hogy a kedvezményt az 5 év lejárata után folytatólagosan lehet újraválasztani. További pontosító jellegű módosítás vonatkozik a kutatóintézeti közös projektek K+F kedvezményének maximumára – összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal -, melynek értelmében az adókedvezmény maximuma az elszámolható költség 10 százaléka, de legfeljebb 500 millió forint. 

Hasonlóan a Magyar Olimpiai Bizottsággal kapcsolatos adókedvezményi és adófelajánlási szabályokhoz a sportakadémiák részére tett adófelajánlás esetében is a sportpolitikáért felelős miniszter részére kerül megfizetésre a teljes ellenőrzési költség.

Kisvállalati adó

Az őszi adócsomag javaslata kizárólag a pénztár értékének és a pénztár mentesített értékének meghatározására vonatkozó egyértelműsítést tartalmaz, melynek értelmében az adózó fizetési számlájához kapcsolódóan nyilvántartott elektronikus pénzállomány összegét nem kell a fenti értékek meghatározásakor figyelembe venni.

Globális minimumadó

Az őszi adócsomag javaslata a Minimumadó törvényben rögzítené a jövőben az országonkénti jelentés alapján igénybe vehető adómentességhez kapcsolódó egyszerűsített tényleges adómértéket (ETR), és az ehhez kapcsolódó fogalmakat (egyszerűsített lefedett adó, egyszerűsített tényleges adómérték, elismert országonkénti jelentés, elismert pénzügyi beszámoló, stb.). További pontosító rendelkezést tartamaz a javaslat a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel alkalmazására arra vonatkozóan, hogy mely évben melyik átmeneti kulcsot kell alkalmazni.

Általános forgalmi adó

A módosítás az elévülési időt is figyelembe véve törli az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényre történő hivatkozásokat az Áfa tv. alkalmazási hatálya alól.

A javaslat a csoportos adóalanyiság megalakításával, megszüntetésével, illetve a csoportos adóalany tagok változásával kapcsolatban fogalmaz meg az érintett adózók részére adminisztratív könnyítéseket. Ezen felül az adóhatóságot segítő célzattal, a jogkövető magatartás és a jogkövetkezmények érvényesítése érdekében tartalmaz módosításokat. 

A módosítás értelmében a csoport létrehozásakor a tagok által kijelölt képviselő ilyen minőségében történő megszűnése esetén a tagoknak az új képviselő kijelölését és bejelentését a megszűnést követő 15 napon belül kell megtenni. Ennek hiányában, az állami adó- és vámhatóság a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőként. A képviselő ilyen minősége megszűnik abban az esetben is, ha felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárás alá kerülés napjával. Ha a képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően jogutód nélkül szűnik meg, kerül felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá, a kijelölést és bejelentést azoknak a tagoknak vagy jogutódjaiknak kell megtenniük, akik (amelyek) a megszűnt csoportos adóalany megszűnését megelőző utolsó adómegállapítási időszakában tagoknak minősültek.

A külföldi utas részére történő áfa-visszatérítés szabályait is rendezi a javaslat, elsősorban a digitális igazolással kapcsolatban, amely azt hivatott igazolni, hogy az utas által vásárolt termék a Közösség területét elhagyta. Ennek az igazolásnak a megléte fontos feltétele az áfa visszatérítésének. Amennyiben a termék Magyarországról hagyja el a Közösség területét, a kiléptetést a magyar vámhatóság igazolja. Ezen igazolás (záradékolás) tekintetben 2025. június 20-ától lehetőség van arra, a vámhatóság általi záradékolással és lebélyegzéssel egyenértékű, digitális bélyegzővel ellátott adat is szolgálhasson a kiléptetés igazolására. A módosítás ezen digitális igazolással kapcsolatban, az adatok elektronikus formában történő rendelkezésre állására tekintettel tételesen sorolja fel az adó-visszaigénylő lap kötelező elektronikus adattartalmát.

Az őszi adócsomag javaslata kivételként fogalmazza meg az áfa bevallási tervezet jogutód által történő hozzáférési esetei között azt a helyzetet, mikor egyes, központi kormányzati vagy önkormányzati feladatok átadása történik intézmények között a feladatok ellátásához rendelt eszközökkel, forrásokkal egyetemben.

A javaslat szerint 2026. január 1-jétől a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése a baromfi és sertéshúshoz hasonlóan a 27%-os áfa-kulcsból az 5%-os áfa-kulcs alá kerülne átsorolásra.

A javaslat módosítaná a kockázatkezelés és ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében a befogadott számlákról történő adatszolgáltatást. Ennek értelmében abban nem kizárólag az áthárított adótartalomról, hanem a levonásba helyezett adóról is kell adatot szolgáltatni, mivel nem minden esetben kerül sor a teljes áthárított adó levonására. A pénzforgalmi elszámolást választott adóalanyok, illetve az ezen elszámolást választó adóalanyok által teljesített ügyletekről kiállított számlák tekintetében a levonás a beszerzések pénzügyi rendezéséhez igazodik, így ezen számlák tekintetében nem feltétlenül teljesül, hogy azok tekintetében az adóalany egy időpontban gyakorolhatja a levonási jogot. Erre tekintettel a módosítás hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, hogy ezen számlák tekintetében elegendő egyszer adatot szolgáltatni.

Jövedéki adó

Az őszi adócsomag javaslata a jövedéki adókedvezmény igénybevételének érdekében törvényben definiálja a kisüzemi habzóbór előállító fogalmát. Az adókedvezmény a más tagállami kisüzemi habzóbor előállítók termékeire is alkalmazandó, ha a termelési korlát nem haladja meg az 500 hektolitert borpiaci évenként. A módosítás állami támogatási szempontból kezeli a kisüzemi habzóbor előállítók jövedéki adókedvezményét. Az adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül és más állami támogatásokkal a beillesztett szabályoknak megfelelően halmozható. A módosítás kisüzemi habzóbor előállítók részére kedvezményes 50%-os jövedéki adómértéket vezet be 2026. január 1-jétől, továbbá meghatározza a mennyiségi korlát túllépésének jogkövetkezményeit. 

Ennek értelmében az adó mértéke hektoliterenként:

• a kisüzemi habzóbor előállító által előállított habzóbor esetében 9.830 forint, 
• más habzóbor esetében 19.650 forint.

A javaslat a kisüzemi habzóbor előállítók jövedéki adókedvezményéhez kapcsolódóan átmeneti valorizációs és közzétételi szabályt alkot, amely alapján a módosítással megállapított habzóbor adómértékeket a kihirdetést követő 5 munkanapon belül teszi közzé a NAV azzal, hogy a habzóbor normál és kedvezményes, egyaránt 2026. január 1-jén hatályba lépő jövedéki adómértékére csak a 2026-ot követő évtől kezdődően kell alkalmazni a valorizációs szabályt.

Az adózó helyzetét könnyítő módosítás a javaslatban, hogy – az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesített köztartozás esetén – csak a fizetésre felszólító végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően lesz mód a jövedéki típusú engedély visszavonására.

A módosítás a jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés birtokosaként nyilvántartásba vett személyeket kiveszi a köztartozás alapján a hatósági nyilvántartásból törlendő személyek köréből.

Egyértelműsítést szolgáló módosítás a javaslatban, hogy a postai szolgáltatók és a postai közreműködők által szállított és kezelt mely küldeményekre – mint csomagküldeményekre – kell alkalmazni a jövedéki törvény speciális ellenőrzési szabályait. A módosítás meghatározza, hogy a postai szolgáltató és közreműködő milyen esetben mentesül az általuk kezelt küldeményben talált adózatlan jövedéki termék utáni jogkövetkezmény alól. A módosítás birtokosi vélelmet állít fel az adózatlan jövedéki terméket bizonyítottan megrendelő címzettek esetében.

***

5percAdó ajánló

Évről évre új adóügyi módosításokkal kell szembenéznünk, és a következő hónapokban is további fontos bejelentésekre számíthatunk, amelyek nagyban befolyásolják a mindennapi munkánkat. Bármilyen adójogszabály-módosításokat jelentsenek is be, az >>Adóegyetem 2026 legkiválóbb szakértői részletesen ismertetik ezeket a változásokat, hogy Te is elsőként alkalmazkodhass az új szabályokhoz.