Nonprofit státusz és az áfa az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában – 2. rész

A legegyszerűbb értelmezés szerint a nonprofit szektor és a for-profit szektor közötti különbség a profit elérésére való törekvésben, azaz az eredményorientáltságban határozható meg. Ennél azonban sokkal árnyaltabb és komplexebb összefüggések figyelhetők meg, különösen a nonprofit szférában tevékenykedő szervezetek sokszínűségére és az általuk folytatott tevékenységekre tekintettel.

Jelen cikksorozatban a nonprofit szektorban működő szervezetek tevékenysége kapcsán leggyakrabban felmerülő áfa kérdések és az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) által ebben a témakörben tárgyalt legérdekesebb esetek kerülnek bemutatásra az alábbiak szerint:

• A cikksorozat első részében a nonprofit státusz kapcsán leggyakrabban felmerülő áfa kérdések és a Saudaçor ügy
• A cikksorozat második részében az Európai Unió Bíróságának magyar vonatkozású ügyekben született ítéletei

A C-263/15. számú ügy (Lajvér ügy, előterjesztő bíróság tagállama: Magyarország) tényállása szerint a Lajvér Meliorációs Nonprofit Kft. és a Lajvér Csapadékvízrendezési Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Nonprofit Társaságok) egy vízelvezetőből, tározóból és hordalékaknából álló mezőgazdasági létesítmények (a továbbiakban: mezőgazdasági létesítmények) építését és üzemeltetését végezték, mely munkákat túlnyomórészt állami és európai uniós forrásból finanszírozták. A Nonprofit Társaságok a mezőgazdasági létesítmények üzemeltetésére tekintettel 8 éven keresztül üzemeltetési díjat kívántak szedni az érintett ingatlanok tulajdonosaitól. A Nonprofit Társaságoknak ezen díjakból származó bevétele azonban csekély összegű.

A Nonprofit Társaságok a mezőgazdasági létesítmények előkészítése és kivitelezésével kapcsán befogadott számlák előzetesen felszámított áfa tartalmát levonásba kívánták helyezni. Ezt az adóhatóság megtagadta az alábbiakra hivatkozással:

• A tervezett tevékenység nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 6.§-a szerinti gazdasági tevékenységnek, melynek következtében a Nonprofit Társaságok nem minősülnek adóalanynak.
• A Nonprofit Társaságok nem végeznek olyan tevékenységet, amely az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősülne, tekintettel arra, hogy a környezet tisztán tartását és a szabad vízfolyás biztosítását magában foglaló tevékenységek jogszabályban előírt kötelezettségek.
• A mezőgazdasági létesítmények üzemeltetése kapcsán beszedni tervezett csekély összegű bevétel nem felel meg az Áfa tv-ben meghatározott ellenérték fogalmának.

A cikksorozat első részében írtakkal összhangban az EUB az alábbi kérdéseket vizsgálta ebben az ügyben:

• Gazdasági tevékenységnek minősül-e a mezőgazdasági létesítmények nonprofit gazdasági társaságok által történő üzemeltetése, annak ellenére, hogy a létesítményeket jelentős mértékben állami támogatásokból finanszírozták, továbbá az üzemeltetés során a hasznosításból származó bevétel összege csekély?
• Szolgáltatásnyújtásnak minősül-e a Nonprofit Társaságok tevékenysége és fennáll-e a közvetlen kapcsolat a nyújtott szolgáltatás és az esetlegen ellenértéknek minősülő díj között annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség teljesítéséről van szó?

Az (1) kérdés kapcsán kiemelte az EUB, hogy a HÉA Irányelv 9. cikkében foglaltak értelmében adóalanynak minősül az, aki bármely gazdasági tevékenységet bárhol önállóan végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Az ott megjelölt hasznosítás fogalom minden olyan ügyletre vonatkozik, amely bevétel elérése érdekében, javak tartós hasznosítását foglalja magában, tekintet nélkül azok jogi formájára. Továbbá a cikksorozat első részében – a Saudaçor ügy kapcsán – részletesen bemutatott, a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték közötti közvetlen kapcsolat szükségességét is hangsúlyozta az EUB.

Az EUB állápontja szerint – a 8 éven keresztül beszedni tervezett üzemeltetési díjra tekintettel – megállapítható, hogy a mezőgazdasági létesítmények üzemeltetése tartós jelleggel bevétel elérésére irányul. Ezt a megállapítást nem befolyásolja az a körülmény, hogy a Nonprofit Társaságok – az akkor hatályos előírások értelmében – csupán kiegészítő jelleggel folytathatnak üzletszerű gazdasági tevékenységet. A gazdasági tevékenységként történő minősítés során nem releváns ugyanis, hogy a hasznosítás nyereségszerzésre irányul-e vagy sem.

Megállapításra került továbbá, hogy a tevékenység gazdasági jellegét nem befolyásolja a finanszírozás módja, azaz, hogy a beruházások forrását túlnyomórészt állami és európai uniós támogatások alkották.

A (2) kérdés kapcsán megállapításra került, hogy a Nonprofit Társaságok által folytatott tevékenységek szolgáltatásnyújtásként történő minősítését, továbbá a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között közvetlen kapcsolat fennállását nem kérdőjelezheti meg az a körülmény, hogy az adott tevékenység folytatása jogszabályban előírt kötelezettség, törvényben szabályozott, törvény által az adott szervezetre ruházott közfeladat.

Nincs hatással továbbá a szolgáltatásnyújtás és az ellenérték közötti közvetlen kapcsolatra az üzemeltetési díj csekély összege sem, tekintettel arra, hogy a minősítés során irreleváns az a tény, hogy az adott gazdasági ügylet a szokásos piaci értéknél magasabb vagy alacsonyabb áron valósult-e meg. Ezzel összefüggésben azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia, hogy

• a díj összege bizonyítja-e a szolgáltatásnyújtások visszterhes jellegét (azaz a díj nem csak részlegesen ellentételezi a nyújtott szolgáltatást, és mértékét nem olyan más tényezőkre tekintettel határozták meg, melyek megkérdőjelezhetik a közvetlen kapcsolat fennállását) továbbá, hogy
• a fentiekben bemutatott ügyletek nem teljesen mesterséges, valós gazdasági tartalmat nélkülöző, kizárólag adóelőny megszerzésére irányuló megállapodások.

A C-182/17. számú ügy (Nagyszénás ügy, előterjesztő bíróság tagállama: Magyarország) főszereplője a Nagyszénás Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Nonprofit Kft.) egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság, mely a tulajdonos önkormányzattal (a továbbiakban: Önkormányzat) kötött feladatellátási és vagyonhasználati szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján különféle – a vonatkozó jogszabályok értelmében az Önkormányzatot terhelő – a közfeladatokat látott el. A Szerződésben részletesen meghatározásra kerültek a közfeladatok ellátásának szabályai, a teljesítés körülményei és feltételei, az elszámolás rendje, a Nonprofit Kft. kötelezettségei és a nemteljesítés esetén alkalmazandó szankciók. Rendelkezett továbbá a Szerződés az Önkormányzat által a Nonprofit Kft. rendelkezésére bocsátott, a közfeladatok ellátásához szükséges tárgyi eszközökről.

A közfeladatok ellátására tekintettel az Önkormányzat adott időszakra (naptári évre) átalányjelleggel megállapított kompenzációt fizetett a Nonprofit Kft részére. A kapott kompenzációról a Nonprofit Kft nem állított ki számlát és annak kapcsán áfát sem számított fel, hivatkozással arra, hogy

• a Szerződés nem minősül szolgáltatási szerződésnek, továbbá
• a feladatokat az Önkormányzat által biztosított „támogatások” felhasználásával végezte, ezért költségvetési szervnek minősül.

Az adóhatóság álláspontja szerint:

• A Nonprofit Kft. a kompenzációt az általa nyújtott szolgáltatásokra tekintettel kapta, melynek következtében a Nonprofit Kft. és az Önkormányzat között adóköteles ügylet valósult meg.
• A Nonprofit Kft. adóalanynak minősül, nem tekinthető az államháztartás részét képező, közhatalmi jogkörök gyakorlására jogosult szervnek.
• A Nonprofit Kft. által végzett tevékenység gazdasági tevékenység. Ennek kapcsán lényeges körülmény, hogy a Nonprofit Kft nem csupán az Önkormányzattal állt szerződéses kapcsolatban, hanem mások részére is nyújtott szolgáltatásokat, melyekhez kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított áfa tartalmát levonásba helyezte.

A cikksorozat első részében írtakkal összhangban az EUB az alábbi kérdéseket vizsgálta ebben az ügyben:

• Ellenérték fejében teljesített, áfa-köteles szolgáltatásnyújtásnak minősül-e a Nonprofit Kft. által, az Önkormányzattal kötött szerződés alapján végzett közfeladat-ellátás.
• Amennyiben a fentiekben bemutatott közfeladat-ellátás gazdasági tevékenységnek minősül, abban az esetben a Nonprofit Társaság vonatkozásában teljesülnek-e a HÉA Irányelv 13. cikkében foglalt, nem adóalanyként történő kezelés feltételei?

Az (1) kérdés kapcsán az EUB ítéletében megállapította, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia, hogy a Nonprofit Kft. ellenérték fejében folytatja-e tevékenységét, melynek következtében az gazdasági tevékenységnek minősül, adóalanyi státusszal ruházva fel ezáltal a Nonprofit Kft-t. Az EUB – a Saudaçor-ügy és a Lajvér-ügy kapcsán már részletesen kifejtett érvekre hivatkozva – az alábbi értelmezési szempontokat biztosította ezen vizsgálathoz:

• Önmagában nem befolyásolja a szolgáltatásnyújtás és a kapott ellenérték között fennálló kapcsolat közvetlen jellegét az a körülmény, hogy a fizetett kompenzáció átalányjelleggel került megállapításra oly módon, hogy fedezze a szolgáltatásnyújtó társaság működési költségeit.
• Amennyiben a kompenzáció összege az előző pontban írtak szerint került meghatározásra, abban az esetben a szolgáltatásnyújtás és az ellenérték közötti közvetlen kapcsolat fennállását nem befolyásolja, hogy a Szerződés rendelkezései alapján lehetőség van a kompenzáció összegének kiigazítására továbbá, hogy a kompenzáció összege a szokásos piaci árnál alacsonyabb összegben került megállapításra.
• A szolgáltatásnyújtásként történő minősítés, illetőleg a közvetlen kapcsolat fennállásának vizsgálata szempontjából nem releváns az a körülmény, hogy az Önkormányzatot jogszabály kötelezi az adott közfeladatok ellátására.

A (2) kérdés kapcsán az EUB ebben az ügyben is kiemelte, hogy HÉA Irányelv 13. cikkében szereplő mindkettő feltételnek egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy egy szervezet ne minősüljön adóalanynak; azaz az adott szervezetnek (1) tevékenységét közintézményként kell folytatnia és (2) ennek során hatóságként kell eljárnia.

Erre tekintettel – a kérdést előterjesztő bíróság vizsgálatának szükségességét fenntartva – az EUB az alábbi vizsgálandó szempontokat emelte ki ítéletében:

• A rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a Nonprofit Kft. a közfeladatok ellátása tekintetében nem rendelkezik az Önkormányzatot megillető hatósági jogkörök egyikével sem.
• A Nonprofit Kft. egy magánjogi jogi személy, mely a vonatkozó jogszabályok alapján működését és napi ügyvezetését tekintve autonómiával rendelkezik az Önkormányzathoz képest. Nyilvánvalóan korlátozza ezt a függetlenséget, hogy a Nonprofit Kft. 100%-os tulajdonosa az Önkormányzat, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az Önkormányzatnak nincs lehetősége meghatározó befolyást gyakorolni a Nonprofit Kft. tevékenységeire. ( A Nonprofit Kft-nek nem az Önkormányzat az egyetlen ügyfele, illetőleg az Önkormányzat nem határozhat meg kötelező iránymutatásokat a Nonprofit Kft-nek a közfeladatok ellátása tekintetében.)

A kérdést előterjesztő bíróság (a Kúria) a BH2018.318 számú döntésében a fentiek kapcsán az alábbiak szerint határozott:

• A Nonprofit Kft – mint szerződés alapján közfeladatot ellátó, a magánjog szabályai szerint létrehozott, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló nonprofit tevékenységet végző gazdasági társaság – a hatósági jogkörök átruházása nélkül nem minősül az Áfa tv. 7.§-a szerinti közhatalom gyakorlására jogosított szervezetnek.
• Az Önkormányzat által fizetett kompenzáció kapcsán a Kúria ítélete kimondta, hogy amennyiben egy szerződésben pontosan és világosan meghatározásra kerülnek a teljesítés feltételei, körülményei, az elszámolás rendje, a késedelmes teljesítés következményei, akkor az adott pénzösszeg ellenértéknek minősül. Az ellenértékként való minősítést nem befolyásolja az adott pénzösszeg átalányjelleggel történő folyósítása.

Látható, hogy mennyi kérdés merülhet fel áfa szempontból a nonprofit státuszú szervezetek tevékenysége kapcsán. Különös jelentőséggel bírnak bemutatott ítéletek, hiszen számos iránymutatást, értelmezési szempontot fogalmaznak meg, melyeket az adózási szakemberek kiválóan tudnak hasznosítani a mindennapi gyakorlatban felmerülő kérdések kapcsán.

* * *

Szerezd meg a tudást a digitalizáció adta lehetőségeket kihasználva! Válassz a PENTA UNIÓ Zrt. E-learning ( nem kreditpontos) felvételei közül, melynek kínálata napról-napra bővül! Képezd magad a home office-ban!