Cikksorozatunk első részében a munkavállaló kártérítési felelősségét részleteztük – főképp károkozás esetén -, illetve néhány általános rendelkezésre tértünk ki. Most nézzük meg, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti vétkesség nélküli felelősség három típusában – mint felelősség a leltárhiányért, megőrzési felelősség, pénztárosok pénz- és értékkezelők felelőssége – a munkavállaló miként köteles megfizetni a munkáltató veszteségét.

Vizsgáljuk meg a megőrzési felelősség azon feltételeit, amelyek esetén köteles megtéríteni a kárt!

• Ha a megőrzésre átadott dolgot visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel vette át. Ez a fajta felelősség csak a munkáltató utasítása, vagy a munkavállalóval történt megállapodás alapján jöhet létre. Mivel a munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége van a megőrzéssel, elszámolással kapcsolatosan, ezért ennek elmulasztása esetén – amennyiben ez közrejátszott a kár bekövetkeztében – a munkavállaló mentesül a kár megfizetése alól.
• Amennyiben a dolgot átvételi elismervény, jegyzék alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog átadásakor aláírt elismervény átadás-átvételét a munkáltatónak kell bizonyítania.
• Ha az átvett dolgot állandóan őrizetben tartotta, kizárólagosan használta, kezelte. Azonban a munkáltató felelőssége, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételekről gondoskodjon, tehát neki kell megteremteni a megőrzés feltételeit. (például: zárható szekrény)

Fenti 3 feltétel meglétét a munkáltatónak kell bizonyítania, miszerint ő jogszerűen járt el. A tájékoztatást megadta, az átadás-átvétel az előírásoknak megfelelően zajlott, illetve az állandó őrizetben tartás, kizárólagos használat és kezelés feltételeit megteremtette. Ellenben kár esetén a munkavállalónak kell bizonyítania, ha esetlegesen a hiányt külső elháríthatatlan ok idézte elő. (például: munkáltató nem biztosított zárható szekrényt)

Pénztárost, pénz- vagy értékkezelőt vétkességére tekintet nélkül felelősség terheli az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében, elismervény vagy jegyzék hiányában is. Kizárólag a felsoroltakkal kapcsolatos az említett megőrzési felelősség, bármi más tárgyat vesznek át, arról már elismervényt kell írni. Illetve itt is fontos, hogy a munkáltató gondoskodjon az őrizetben tartás és a kizárólagosság feltételeiről.

Az Mt. 181. § rendelkezik arról, hogy több munkavállaló együttes felelőssége esetén a kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. Ha egyiket sem lehet pontosítani, egyenlő arányban viselik. Ha a kárt többen szándékosan okozzák, egyetemleges a felelősségük. Ez azt jelenti, hogy mindegyikük a teljes kárért felel, az bármelyik károkozótól teljes egészében behajtható.

A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. A megőrzési felelősségtől tulajdonképpen csak annyiban különbözik, hogy az átadott dolog megőrzése nem egyszeri jegyzék (elismervény) alapján, hanem a leltári időszakban átadás-átvétel során többször történik.

A leltárhiányért fennálló felelősség csak az alábbi 5 feltétel egyidejű, együttes fennállása esetén keletkezik:

1. A munkáltató a munkavállalóval leltárfelelősségi megállapodást kötött az előírt formában és tartalmi követelményekkel, melyet az Mt. 184 § részletez.
2. A leltári készlet átadása és átvétele szabályszerűen történt, melyet a munkáltatónak kell bizonyítania.
3. A leltárhiány megállapítása, amivel kapcsolatban a munkavállaló csak akkor vonható felelősségre, ha leltári készlet átadás-átvétele nyitó leltár alapján történt. Továbbá a kezelésre átadott és átvett dolgokat számba vették, kimutatás készült róla, és a leltáridőszak végén a teljes leltári készlet hiányt mutat.
4. Fontos követelmény a leltáridőszak legalább felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.
5. Leltárhiányért nem felelős munkavállaló – amennyiben a leltári készletet ő is kezeli – csak a leltárhiányért felelős munkavállaló írásos beleegyezésével foglalkoztatható.

Mint az előző 2 esetben, itt is érvényes a munkáltatóra a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, miszerint neki kell gondoskodni arról, hogy a leltári készlet kezelése, használata és őrzése a munkavállaló részére biztosított, és kizárólagos legyen.

A leltárfelelősségi megállapodás megkötését, vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell a munkavállalót azokról az anyagokról, árukról, amelyek után forgalmazási veszteség számolható el, illetve annak mértékéről. Tájékoztatni kell továbbá a leltárhiány megállapításának rendjéről, és a készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségekről.

Leltározásnál minden esetben jelen kell lennie a munkavállalónak vagy képviselőjének, ellenkező esetben a munkáltató egy – a szakmában jártas – érdektelen képviselőt köteles kijelölni. A munkavállalóval a leltárelszámolás eredményét ismertetni kell, aki betekinthet a leltári iratokba, nyilvántartásokba és észrevételt tehet.

Leltári felelősség a számok tükrében:

• a leltári készletet egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel,
• ha a készletet leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, akkor maximum 6 havi távolléti díjának összegéig felel,
• csoportos leltárfelelősség esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét.

A munkáltató leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét – mint azt előző cikkemben kifejtettem – írásbeli fizetési felszólítással, vagy bíróságnál keresettel, illetve közjegyzőnél fizetési meghagyással érvényesítheti a leltárfelvétel befejezését követő 60 napig.

Kollektív szerződés a kártérítés mértékére vonatkozóan csak a munkavállaló javára térhet el, kivéve a leltárhiányért való kártérítési felelősség mértékét, ez esetben a munkavállaló hátrányára is rendelkezhet.

Amennyiben a munkavállaló a munkaköre ellátása során értéket vesz át, kifizetést, átadást teljesít vagy ellenőrzi azt, a felek írásbeli megállapodása alapján munkáltató részére biztosítékot ad. Ennek az összege nem haladhatja meg az egy havi alapbérének összegét, ami a minimálbér növekedésével nem egészíthető ki. Ezt az összeget a munkáltató köteles – legkésőbb annak átvételét követő munkanapon – az e célra elkülönített számlán elhelyezni, és a jegybanki alapkamattal növelt összegét visszafizetni a munkavállalónak, amennyiben megváltozik a munkaköre, vagy megszűnik a munkaviszonya.

A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel, és a már részletezett levonási szabályok szerint érvényesíthető.

A munkavállalói felelősséggel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy amennyiben a munkáltató részéről kártérítési igény merül fel, minden esetben neki kell bizonyítania, hogy mindenben jogszerűen, a törvényi rendelkezések szerint járt el, a munkavállalónak pedig – amennyiben nem ért egyet – ennek ellenkezőjét.

Munkáltatói, és munkavállalói oldalról is fontosnak tartom a törvények, jogszabályok ismeretét, hisz csak így tudjuk betartani azokat. Következetességgel – tapasztalataim szerint – sok kellemetlenség elkerülhető mindkét fél részéről.

* * *

Az Adóegyetem 2018 helyszíne és időpontja:
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.