A munkaerő-kölcsönzés és munkaközvetítés szabályai – 3. rész

Eltérések nemzetközi szinten

A nemzetközi munkaerő-kölcsönzés során az Európai Uniós szabályokkal is tisztában kell lenni, melyeket mai cikkünkben foglalunk össze, valamint néhány ország példáján keresztül bemutatjuk a nemzetközi rendelkezésektől való eltéréseket is.

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008/104/EK irányelv célja a kölcsönzött munkavállalók védelmének biztosítása és a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés minőségének javítása, az egyenlő bánásmód elvének a kölcsönzött munkavállalók esetében való alkalmazása, valamint a munkaerő-kölcsönzők munkáltatóként való elismerése révén. Az irányelv továbbá figyelembe veszi, hogy meg kell teremteni a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés igénybevételét szabályozó megfelelő kereteket a munkahelyteremtéshez és a rugalmas munkavégzési formák kialakításához való eredményes hozzájárulás érdekében.

Az irányelv mindenekelőtt:

  • rögzíti az egyenlő bánásmód elvét a kölcsönvevő vállalkozásokban, és ezektől csak szigorú feltételek mellett biztosít bizonyos, korlátozott számú eltérést;
  • rendelkezik a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés igénybevételére vonatkozó korlátozások és tilalmak tagállamok általi, a nemzeti jogba való átültetés időszaka alatt történő felülvizsgálatáról;
  • javítja a kölcsönmunkaerő hozzáférését a határozatlan idejű munkaviszonyhoz, a kölcsönvevő vállalkozások közös létesítményeihez és a képzéshez;
  • a kölcsönmunkaerő képviseletére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Azonban néhány nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyes országok munkaerő-kölcsönzési szabályaiban eltérés van, különösképpen a fizetés tekintetében.

A fizetés tekintetében mentességet biztosíthatnak az egyenlő fizetés alkalmazása alól a tagállamok olyan esetekben, amikor a munkaerő-kölcsönzővel kötött tartós munkaszerződéssel rendelkező kölcsönzött munkavállaló a kikölcsönzések közötti időszakokban is kap fizetést. A tagállamok többsége nem alkalmazza ezt az eltérést. Az Egyesült Királyság, Írország, Magyarország, Málta és Svédország azonban lehetővé teszi, hogy a kölcsönzött munkavállaló a kikölcsönzések közötti időszakokban – vagyis a munkanélküliség időszakában – is fizetést kapjon.

Magyarországon a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint azok a kölcsönzött munkavállalók, akikre teljesülnek e feltételek, a kölcsönvevő vállalkozásban ledolgozott 184. napot követően részesülnek a bér és más ellátások tekintetében egyenlő bánásmódban.

Írországban a munkavállalók védelméről szóló 2012. évi törvény (a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés) értelmében a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező kölcsönzött munkavállalók – ha a kikölcsönzések között annak az összegnek legalább a felében részesülnek, amelyre a legutóbbi kikölcsönzés során jogosultak voltak – a kikölcsönzés ideje alatt nem részesülnek ugyanolyan javadalmazásban. Az összeg nem lehet kevesebb a nemzeti minimálbérnél. A munkaerő-kölcsönző a kölcsönzött munkavállalót a munkaszerződés aláírása előtt írásban tájékoztatja arról, hogy nem jogosult egyenlő fizetésre.

Az Egyesült Királyságban hasonló rendelkezések vannak hatályban: a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó 2010. évi törvény a fizetés és a fizetett szabadság vonatkozásában a kölcsönzött munkavállalók esetében eltérést biztosít az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezésektől. A kikölcsönzések között a kölcsönzött munkavállalók az előző kikölcsönzés utolsó 12 hetében fizetett alapfizetés legalább 50%-ára, vagy legalább a minimálbérre jogosultak. A munkaszerződésbe bele kell foglalni, hogy a kölcsönzött munkavállaló nem jogosult egyenlő díjazásra.

Máltán a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó 2010. évi szabályozás szerint az egyenlő fizetést bevezető rendelkezések nem alkalmazandók a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott, a kikölcsönzések között fizetésben részesülő kölcsönzött munkavállalók esetében.

Az irányelvet átültető svéd jogszabály értelmében a fizetés vonatkozásában az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírás nem alkalmazandó a munkaerő-kölcsönző által határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott, a kikölcsönzések között fizetésben részesülő kölcsönzött munkavállalók esetében.

Az említett öt tagállam tehát eltér az egyenlő fizetés elvétől az olyan időszakok vonatkozásában, amikor a kölcsönzött munkavállalót kölcsönvevő vállalkozás foglalkoztatja.

Az alkalmazandó minimálbér sérelme nélkül, egyik tagállam sem fogadott el olyan szabályokat, amelyek korlátoznák az eltérés mértékét a kikölcsönzés ideje alatt, például minimális bérszint megállapításával. A kikölcsönzések közötti időszakok tekintetében Magyarország, Málta és Svédország nem állapított meg betartandó minimális bérszintet. Máltán azonban a kölcsönzött munkavállalók a kikölcsönzések alatt és között ugyanolyan mértékű fizetésre jogosultak.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek munkaerő-kölcsönzés és a munkaközvetítés hazai és nemzetközi adózási, valamint társadalombiztosítási következményei, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen A munkaerő-kölcsönzés belföldi és nemzetközi szabályai címmel 2017. október 2-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!