A lízinggel ellentétben tartós bérleti szolgáltatást bármilyen vállalkozás nyújthat, ehhez nincs szükség külön engedélyre. Vannak-e ennek a konstrukciónak kockázatai? Milyen adómegtakarítással lehet számolni tartós bérlet esetén?

Mi az a bérleti szerződés?

Bérleti szerződés alapján (Ptk. 6:331.§) a bérbeadó köteles egy meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő pedig bérleti díjat fizet érte. Természetesen a Ptk. rögzíti még, hogy bérbeadó szavatolja a dolog működését, a bérlő csak rendeltetésszerű használatra jogosult…, stb. De a továbbiakban nézzük meg mit jelent ez konkrétan egy autó esetében.

Költségek

Ha bérelek egy autót – akár rövid, akár hosszú távra, de 1 éven belül – akkor a tulajdonosra eső adókat a bérbeadó fizeti. Ezzel megspórolom a gépjármű adó, a cégautó adó, és beszerzéskor a regisztrációs adó összegét, valamint a forgalomba helyezés költségeit, illetéket. Ezzel együtt a költségek között jelentkező amortizációt is a tulajdonos, azaz a bérbeadó számolja el az eredményben. Az értékcsökkenés helyett bérlőként jogosult vagyok a bérleti díj költségként való elszámolására.

Mi történik az autó meghibásodása, javítása esetén? Az attól függ, hogy milyen eredetű a hiba.

Például egy gyári hiba esetén – vagy ha az autó üzemképtelen – a bérbeadót terheli a javítás költsége. Ha pedig óvatlanságból – nem rendeltetésszerű használat miatt – keletkezik hiba, akkor a bérlő viseli a javítás költségeit. „A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak.” [Ptk. 3:332.§]

Az autókra kötött biztosítások egyértelműen a bérbeadót terhelik, hiszen ő köti meg a szerződést legkésőbb az üzembe helyezéskor. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (Áfa tv.) különbséget tesz rövid és hosszú távú bérleti szerződés között, erre is kitérünk majd személyesen, a konferencián.

Az 1 éven túli, határozott idejű bérleti konstrukció esetén tartós bérletről beszélünk. A tartós bérleti szerződés kiterjeszthető az üzemeltetéssel kapcsolatos költségekre is. Ekkor a bérleti díj összege magában foglalja a kapcsolódó szolgáltatásokat (pl. szerviz, gumicsere, assistant). Akkor is annyiszor vesszük igénybe, ahányszor, és amikor szükség van rá. Ha megnézzük a casco biztosítást, ott annak reményében fizetjük a havi díjat, hogy nem következik be a kár, de van, aki nem köt casco-t. Tartós bérlet esetén a hatósági nyilvántartásban (forgalmi engedélyben) a bérlő üzembentartóként szerepeltethető, ami opcionális. Ennél fogva, ha a bérlő a bejegyzett üzemeltető, akkor itt nem mentesül a gépjárműadó valamint a cégautóadó megfizetése alól. Ha viszont a bérbeadó nem ragaszkodik a bérlő bejegyzéséhez, akkor ezen adókat a bérbeadó fizeti.

Áfa visszaigénylés

Amikor személyautót vásárolunk, egyből felröppen az áfa levonási tilalom a szemünk előtt. Bérleti szolgáltatás esetén az áfa 2012. óta levonható. Az áfa levonást csak olyan arányban lehet levonásba helyezni, amilyen arányban a bérbevétel az adóköteles tevékenységet szolgálja. Tehát tévhit az, hogy a cégautóadó megfizetésével mentesülnénk minden adó alól, és nyugtázva lenne a magánhasználat. Az adóköteles használatot természetesen igazolni kell.

De mi történik akkor, ha mégis előfordul esetenként magánhasználat? Hogyan kell/célszerű mindezt dokumentálni? Mi lesz az áfával? Erre is választ kaptok a konferencián.

Az áfa tekintetében tehát elmondható, hogy a bérbevétel áfája levonható, míg a vásárlásé nem!

Az áfa kapcsán fontos megemlíteni, hogy a bérbeadó – mivel legalább 90%-ban bérbeadással hasznosítja az autót – a beszerzéskor az áfát teljes egészében visszaigényli. Ez azt is jelenti, hogy a bérleti díj kalkulálásakor a nettó összeg lesz a kiindulási alap!

Mikor jobb a bérlet, mint a vétel?

A fentiekből következik, hogy az áfa szempontjából egyértelműen a bérleti konstrukció előnyösebb. A gépjárműadó és a cégautóadó – cseppet sem elhanyagolható összege – attól függ, hogy a bérlő be van-e jegyezve a forgalmi engedélybe üzembentartóként. Bérlet esetén mentesülünk a forgalomba helyezéskor fizetendő akár 100-150 ezer Ft-os tételtől (pl.: regisztrációs adó, forgalomba helyezés, stb.).

A bérleti szerződés érvényessége alatt a bérlő bérleti díjat fizet, és ez költségként kerül elszámolásra, így csökkenti az eredményt. A bérleti díj a szerződésben meghatározott fix összeg, vagyis előre tervezhető! Vásárlás esetén értékcsökkenést számolunk el, ami szintén költségként jelenik meg az eredményben. Ha a vásárlás valamilyen részletfizetési konstrukcióban történik, akkor kamatot kell elszámolni, ami tovább csökkenti az eredményt. Ezen tételek – a bérleti díj vagy az értékcsökkenés (és kamat) – éves szinten 10% társasági adó megtakarítást eredményeznek. Tehát itt már szóba kerül az adóoptimalizálás. Végig kell számolni, hogy az egyes konstrukciók közül mi az előnyösebb számunkra. Erre is készítettem egy táblázatot…

Mi lesz a futamidő végén?

Egy autóvásárlás esetén nem kérdés, hogy az autó tulajdonjoga a vevőé. Értékesítéskor a piaci árat kérheti/kaphatja meg érte, és még áfát sem kell fizetni a bevételből. Ez nem elhanyagolható tény. Bérlet vagy tartós bérlet esetén az autó a bérbeadó tulajdonában marad. Ez bele van kalkulálva a bérleti díj összegébe, így kedvezőbb lehet a bérlet havi díja, mint például egy pénzügyi lízing esetében. De ha a vállalkozás likviditását vesszük figyelembe, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy hány évre vesszük az autót? Meddig áll benne a pénzünk? És mi éri meg jobban: egy autó árát – több millió forintot – lekötni egy önmagában is az értékét folyamatosan csökkentő autóba, vagy van lehetőségünk egyéb befektetésekre, esetleg eszköz beszerzésre, ami még hasznot is hoz a vállalkozásnak a bérleti időszak alatt?

A konferencián arra is lesz idő, hogy megbeszéljük, mi történik akkor, ha a szerződés érvényessége alatt a szerződés megszűnik (pl.: totálkár, lopás). Bár soha ne történjen ilyesmi, de jó, ha ismerjük ezek következményét és vonzatát.

* * *

Ha felkeltettem érdeklődésedet, vagy csak szeretnél még felkészültebb lenni ügyfeleid ilyen jellegű kérdéseire, esetleg jó lenne könnyebben eligazolni egy jármű vásárlás esetén a kereskedők szerződés kínálataiban, akkor jelentkezz 2016. szeptember 12-ig kedvezményesen a Lízing és bérlet – Könyvelői szemmel címmel 2016. szeptember 19-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!