Külföldi kiküldöttek esetén az illetőség tisztázásán túl a következő izgalmas feladat a jövedelem adóztatásának helyének meghatározása. Ennek eldöntésére a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények nem önálló munkára vonatkozó cikkelyét kell megfelelően alkalmazni.

Fő szabályként a tevékenység ellenértéke abban az országban adóztatható, ahol a magánszemély illetőséggel rendelkezik. Külföldi illetőségűvé vált magánszemély jövedelmének számfejtése egyszerű, ugyanis a magyar cég által kifizetett jövedelemből nem kell Szja-t levonni mivel a külföldi illetőségű munkavállaló külföldi munkahelyen végzett tevékenységéért kapott jövedelme csak külföldön adóztatható.

Magyar illetőség fennmaradásakor nagyobb odafigyelést igényel a bérszámfejtés, különösen akkor, ha a magánszemély alapvetően külföldön dolgozik, de a munka, vagy a családi körülmények következtében időnként Magyarországon is dolgozik.

Magyar illetőség esetén a magyar munkanapokra jutó díjazás Magyarországon adóköteles.

Az a díjazás, amelyet egy magyar illetőségű személy külföldön végzett munkára tekintettel kap, csak akkor adóztatható Magyarországon, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:

• a magánszemély külföldön nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és
• a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki a fogadó országban illetőséggel nem rendelkezik, (a fogadó cég nem minősül gazdasági munkáltatónak) és
• a díjazást nem a magyar munkaadó külföldi telephelye viseli.

Bármelyik feltétel nem teljesülése esetén a magyar munkáltató által kifizetett jövedelem a külföldi munkanapok arányában a fogadó országban adózik.

Kettős adózást elkerülő egyezmény hiányában a munkáltató feladata az Szja adóelőleg megállapításakor egyszerűsödik mivel „csak” a magyar szabályokat kell ismernie.

A magyar állampolgár magyar adóügyi illetőségű marad. [Szja tv. 3. § 2. a) pontja]

Magyar munkáltató által elrendelt kiküldetésnél amikor a magyar illetőségű munkavállaló Peru, Kenya vagy akár Új-Zéland területén dolgozik, – csak hogy néhány példát említsek – akkor ezt a jövedelmet nem terheli Szja adóelőleg fizetési kötelezettség. Ennek következtében sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nem kell adóelőleget fizetnie. Ilyen esetben, a magánszemély feladata lesz az Szja-t megállapítani, és megfizetni, de csupán év végén az adóbevallás elkészítésekor, legkésőbb május 20-áig. Ezen szabálynak köszönhetően nem kerül hátrányos helyzetbe a munkavállaló, ha Magyarországon és a munkavégzés helyén is adót kell év közben fizetnie. [Szja 46. § (1) bekezdés e.) pontja]

A kettős adóztatás az Szja törvény rendelkezései alapján elkerülhető, azáltal, hogy a törvény lehetőséget ad a külföldön megfizetett adó beszámítására. [Szja tv 32. §]

Az adó beszámítása korlátozott, ugyanis, az adóbevallásban kiszámított adót a külföldön végzett munkáért kapott jövedelem után külföldön megfizetett adó 90 százalékával lehet csökkenteni, mely nem haladhatja meg az erre a jövedelemre jutó magyar adó összegét. Nem lehet levonásba helyezni a külföldön megfizetett adót, ha az a külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár, például amikor a fogadó ország is megengedi beszámítani a magyar adó összegét.

Folytatjuk a tb kötelezettséggel, különös figyelemmel a júliustól érvényes változásokra.

* * *

Amennyiben érintett vagy külföldi kiküldetéssel kapcsolatban, ajánlom figyelmedbe a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2020. március 31-én tartandó konferenciámat. Az előadáson szó lesz arról milyen dokumentumokat kell beszerezni a kiküldetést megelőzően, és mely adózási szabályokra kell figyelni a kiküldetés alatt és hazaérkezést követően >> Külföldi kiküldetések – adó és tb szabályok alkalmazása a gyakorlatban