2024. október 29-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat, amely a várakozásokkal ellentétben…
Kisokos az ingatlan bérbeadáshoz
A bérbeadás szabályai magánszemélyek és társaságok számára
Az ingatlan hasznosításának egyik formája az ingatlan bérbeadása, melyet mind magánszemélyek mind társaságok is végezhetnek, azonban az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem elszámolása különbözik a magánszemélyek és társaságok esetén. Ebben a cikkben ezeket a szabályokat járjuk körbe példákkal illusztrálva, hogy a gyakorlatban is könnyen alkalmazható megoldásokat mutassunk be.
Ingatlan bérbeadás magánszemélyek esetén
Magánszemélyek 2010. augusztus 16-ától adószám kiváltása nélkül – a feltételek teljesítése esetén – tudják bérbe adni az ingatlanjukat, mely bérbeadásból származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
Az ingatlan bérbeadása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) tekintetében alapvetően tárgyi adómentes tevékenységnek minősül, azaz a magánszemély ugyan közvetetten alanya az általános forgalmi adónak a rendszeresen végzett bevétel szerzésére irányuló gazdasági tevékenysége nyomán, de általános forgalmi adó szempontból mégis adómentes bevételnek számít az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ettől eltérő választást kivéve.
Ez a gyakorlatban azt jelenti a magánszemély bérbeadó számára, hogy az ingatlan bérbeadásról bizonylat kibocsátására kötelezett a számviteli törvény előírásai szerint, illetve bérbeadási szerződést is kötni kell minden esetben.
A fentiektől eltérően is dönthet a magánszemély, azaz, hogy adóalannyá válik az áfa rendszerében, mivel például társaságnak adja bérbe az ingatlanját, amely számla alapján számolja el a bérleti díjat. Ilyen esetben adószámot kell kérni az adóhivatalnál (16T101-es nyomtatvány kitöltésével és leadásával), így számla, elektronikus számla kibocsátására lesz kötelezett.
Az ingatlan bérbeadása, mint önálló tevékenységből származó jövedelem az alábbiak szerint adózik:
Bevételből levonjuk a költségeket, így megkapjuk az adóztatandó jövedelmet. Amennyiben a magánszemély bérbeadó a rezsiköltséget megtérítteti a bérbe vevővel – azaz a közműveket nem íratja át a bérbevevő nevére, mely a gyakorlatban nem szokott megtörténni célszerűségi okokból – az is bevételnek fog számítani.
A költségeket elszámolása magánszemély bérbeadó esetén a nevére és a bérbe adott ingatlan címére szóló számlákkal lehetséges, illetve egyéb, a törvény által meghatározott bizonylat nélküli költségek is levonhatóak.
Nézzük a költségelszámolás jogcímeit:
- 10%-os költséghányad elszámolása – a gyakorlatban ritkán javasolható ez a megoldás, mivel ez egy minimális költség elszámolását engedi meg, míg ingatlan bérbeadás esetén jellemzően ennél magasabb költségek is előfordulnak.
- Tételes költségelszámolás (jellemző költségek)
- A bérbeadónak lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen (külföldön is) bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját. Ezt szerződéssel, illetve egyéb bizonylatokkal is igazolni kell.
- Számlák a közművekről.
- Tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása a törvény szerint.
- Épület, épületrész értékcsökkenési leírása a törvény szerint.
- Beruházás értékcsökkenése törvény szerint.
- Tárgyi eszközök beszerzési ára, javítási, karbantartási munkák.
Fizetendő adó: 15% személyi jövedelemadó, 1 millió Ft éves jövedelem felett 14% egészségügyi hozzájárulás (évi 450.000 Ft-ig, melyből több tétel levonható).
Kifizetőnek való bérbeadás esetén a kifizető havonta levonja a magánszemély költségnyilatkozata alapján az adót. A magánszemély – magánszemélynek történő bérbeadás esetén – negyedévente a negyedévet követő hó 12-éig fizeti meg az adót.
Magánszemélyek ingatlan bérbeadása esetén nem szabad összekeverni a szálláshely bérbeadást (például: AIRBNB), illetve az ingatlan bérbeadást, mely két külön tevékenységet jelent és eltérő módon adózik.
Ingatlan bérbeadás társaságok esetén
Az Áfa tv. 86.§ (1) bekezdés l) pontja értelmében alapvetően mentes adó alól az ingatlan bérbeadása, azaz a bérbeadáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa ilyen esetben nem vonható le.
Az ingatlan bérbeadása tekintetében érvényesülő adómentesség adólevonási joggal nem járó mentesség, vagyis a bérbeadónak a bérleti szolgáltatás után nem kell áfát felszámítania/fizetnie, ugyanakkor a bérbeadáshoz kapcsolódó beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adója tekintetében adólevonási jog nem illeti meg.
Az Áfa tv. 88.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében, illetve (4) bekezdése értelmében az adóalany a lakóingatlan bérbeadását adókötelessé teheti, így a bérbeadáshoz kapcsolódó áfa is levonhatóvá válik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a társaság megvásárolja az ingatlant, dönt a hasznosítás formájáról – jelen esetben bérbeadásról – majd meghatározza, hogy magánszemélynek vagy társaságnak adja bérbe (a társaság áfa jogállása döntő), kell-e beruházást végre hajtani az ingatlanon vagy sem. A tevékenység megkezdése előtt pedig eldönti, hogy áfa mentesen teszi ezt (magánszemély bérbevevő esetén megfontolandó az árkülönbség miatt) vagy áfa kötelesen.
Gyakran előfordul, hogy előre nem lehet meghatározni, hogy magánszemélynek vagy társaságnak adják bérbe az ingatlant, ilyen esetben pedig a kérdés mindig az, hogy az áfa mentes bérbeadás ugyan adóelőnyt jelent a magánszemély számára, de így nem vonható le az előzetesen felszámított áfa a bérbeadásra hasznosított ingatlannal kapcsolatban, de el lehet érni adóoptimalizálással, hogy az adóelőny is megmaradjon, illetve az áfa is levonhatóvá váljon.
Az ingatlanokkal kapcsolatos figyelési időszak adómentes és adóköteles ingatlan bérbeadás (ingatlan értékesítés áfa jogállása miatt is) esetén is kiemelten vizsgálandó.
Adóeljárási szabályoknak az áfa köteles bérbeadás választása esetén van jelentősége, ugyanis a változás bejelentési vagy bejelentkezési kötelezettség elmulasztása jogvesztő, illetve 5 évig köti az adózót, azaz az 5 éves időszak alatt ettől eltérni nem lehet (eltérő adózás esetén új cég alapítása javasolható).
Kijelentkezni nem lehet, azaz figyelni kell az 5 éves periódust, ami az adókötelezettség lejártát jelenti, illetve a periódus alatt ingatlannal kapcsolatos változás-bejelentésekre is kiemelt figyelmet kell fordítani.
Az adókötelezettség és adómentesség módosítása esetén az ingatlanokkal összefüggésben a korábban levont adó „visszafizetésének”, korrigálásának kötelezettsége merülhet fel a változtatás következményeként.
* * *
Amennyiben részletesebben is érdekelnek az ingatlanok hasznosításával kapcsolatos adózási kérdések, különös tekintettel a 2016. évi jogszabályváltozásokra, akkor jelentkezz május 3-ig kedvezményesen Az ingatlan ÁFÁ-ról mindenkinek a 2016. évi jogszabályváltozások tükrében címmel 2016. május 11-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás