Bár már közel másfél éve egy új jogszabály – a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény – szabályozza az innovációs járulék fizetésére kötelezett gazdálkodók körét a korábbi a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény helyett. A megváltozott szabályokat mégis sokan nem ismerik, pedig a vállalkozások egy – a korábbi szabályok szerint járulékfizetésre kötelezett – körének kivételesen rendkívül kedvező változást hozott.

Bizonyára többen is csak most szembesültek ezzel a ténnyel, amikor elkészítették a 2015. évi társasági adóbevallást, ezért a jövőre nézve is mindenképpen érdemes felhívni rá a figyelmet!

Az mindkét jogszabályban közös, hogy az előírt kötelezetti körből a mikro- és kisvállalkozásokat mentesíti a járulék megfizetése alól, ugyanakkor lényegesen eltér a régi és az új szabályozásban az, hogy hogyan kell meghatározni a besoroláshoz szükséges mutatószámokat.

Míg a 2014. december végéig hatályos törvény előírta, hogy a besoroláshoz a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 3. §-a szerinti mutatószámokat az 5. §-ban foglalt szabályok szerint kell meghatározni – vagyis amennyiben a hivatkozott törvény szerinti partner és kapcsolódó vállalkozásokkal rendelkezett az adózó, akkor az utolsó konszolidált beszámoló, utóbbi hiányában az adózó, valamint partner és kapcsolódó vállalkozásai egyedi beszámolóinak összevont adatai alapján kell a besorolást elvégezni – addig az új szabályozás szerint már csak a gazdálkodó egyedi beszámolójának adatai a mérvadók.

Vagyis azok a vállalkozások, akik csak azért voltak korábban innovációs járulékfizetésre kötelezettek, mert a partner és kapcsolódó vállalkozásaikkal együtt nem minősültek mikro- vagy kisvállalkozásnak (de egyedileg igen), 2015. január elsejétől mentesülnek a járulék megfizetése alól.

A minősítéshez mindig az üzleti év első napján érvényes állapot az irányadó (2014. évi LXXVI. törvény 15. § (3)). Tehát amely vállalkozás 2015. január 1-jén (valamint értelemszerűen 2016. január 1-jén is, feltételezve a naptári évvel megegyező üzleti évet) egyedi beszámolója alapján teljesítette az alábbi kritériumokat, nem köteles innovációs járulékot fizetni:

• összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
• éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Mi a teendő, amennyiben most szembesültünk azzal, hogy vállalkozásunk az új szabályok értelmében 2015. január 1-je óta nem lett volna köteles a járulék megfizetésére, de az előírt előlegek mégis megfizetésre kerültek?

A 2015. évre megfizetett innovációs járulékelőleget a 2016. május 31-ig benyújtandó társasági adóbevallásban lehet rendezni, illetve visszaigényelni. A 2016. évi járulékelőlegekre vonatkozóan pedig az aktuális előleg esedékességének napjáig, a 2003. évi XCII. törvény 42. § (2) bekezdésre való hivatkozással a már korábban bevallott innovációs járulékelőleg kötelezettségének nullára történő mérséklését (törlését) szükséges kérni írásban az illetékes megyei, fővárosi adóigazgatóságtól.

A kérelem benyújtását követően a NAV jellemzően felszólítja a kérelmet benyújtó adózót, hogy nyilatkozzon arról, hogy az üzleti év első napján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, így érdemes a törlési kérelemhez rögtön benyújtani a vállalkozás erre vonatkozó (a beszámoló vonatkozó adataival alátámasztott) nyilatkozatát is.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016