Az idén jubileumát ünneplő Adózás Európában – X. Nemzetközi Adókonferencia központi témájaként az ÁFA rendszerben felmerülő adókockázatokat jelölte meg. A témaválasztás nem absztrakt, a hozzáadott érték adó szinte kivétel nélkül jelen van mindennapjainkban. Volumenére, valamint a felgyorsult és egyre inkább összetett kereskedelmi struktúrákra is figyelemmel kiemelt kockázatot hordoz.

Valamennyien ismerünk legalább egy embert, aki legalább egyszer panaszkodott arra, hogy magas a fizetendő adó, merüljön fel az akár a vállalkozásában, jelenjen meg a munkabéréből levonva vagy kapcsolódjon adott esetben egy vagyonszerzéshez.

Mit jelent az optimális adóteher? Létezik- e konszenzus a költségvetés és a vállalkozások oldalán? Juthatnak-e belátásra az adóalanyok az újraelosztás, a közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségének vonatkozásában?

A török hódoltság, valamint a Habsburg uralom idején bátor – a nép körében elismerést kiváltó – cselekedet volt az adó meg nem fizetése. Noha időközben eltelt több száz év, a régi reflexek megmaradtak, és kijelenthető, hogy adót nem fizetni – vagy nem az elvárt mértékben megfizetni – lassan „nemzeti sporttá” vált.

Óvatos becslés szerint is, évente 2500 milliárd forint bevételkiesést okoz az államnak a feketegazdaság, mely kiemelten a bejelentés nélküli foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulék- és adóterhek, valamint a nem vagy nem megfelelően bizonylatolt gazdasági ügyletek okán jelentkezik.

Jogosan lép fel tehát az állam a teljes vizsgálati és bűnüldözői apparátussal az adóelkerülés és az adócsalás ellen. A korábbi törvényi szabályozások a jellemzően előforduló elkövetési magatartások sui generis, önálló tényálláskénti meghatározása révén törekedtek a büntetőigény érvényre juttatására. Ugyanakkor idővel be kellett látni, hogy a több különálló tényállásnak egy általánosabb megfogalmazása jobban alkalmazható választ ad az egyre cizelláltabb elkövetési módokra, és jogalkalmazói oldalon egyszerűbben teszi azokat tényállásszerűvé.

Adócsalónak születni kell, vagy vannak körülmények, melyek az adócsalóvá válást elősegíthetik? A gazdasági nehézségek, a magas adóteher indokolhatja-e az egyes elkövetési formákat? Adhat-e ez az adóelkerülőknek egyfajta társadalmi és morális feloldozást?

A tényállásszerű magatartások büntetési tételeinek emelkedése a korábbi büntető törvényhez képest a hatályos szabályozásban szembeötlő. Álláspontom szerint a kellő visszatartó erő az eredményes felderítésben, és az elkövetők felelősségre vonásában rejlik. Addig ugyanis, amíg az adóelkerülő magatartások jelentős része felderítetlen, vagy amíg a felelősségre vonásuk – akár az eredményes védekezésük okán – elmarad, addig „megéri adót csalni”.

A gazdasági élet gyanútlan szereplői sajátos „aknamezőn” kötik mindennapi ügyleteiket, és válnak akarva vagy akaratlanul, közvetlenül vagy közvetve az adóelkerülés részesévé. Aki terméket vásárol, szolgáltatást vesz igénybe, még egy valaminek a megszerzésére jogot szerez, ez pedig az ügyletekben – a szerződéses partnerekben – rejlő kockázat. Ezen kockázat a vásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás minőségén túl, az ügyletekről kiállított bizonylatok számviteli kezelése okán, közvetlenül adókockázattá is válhat.

Elszenvedői vagy aktív részesei vagyunk e körben az adóelkerülésnek? Állítható-e, és hol húzódik az objektív határvonal az adókijátszásban való tudatos és gyanútlan részvétel között?

Az adószakma az adókijátszás vizsgálatának, szankcionálhatóságának – zömében szubjektív – feltételrendszerében régóta vár egy objektív sorvezetőre, egy „univerzális kódra”, mellyel az adókockázat ketyegő bombája jó eséllyel hatástalanítható.

Az adóhatóság által közzétett 3010/2015 útmutató az „Áfa levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról” igyekszik meghatározni azt a feltételrendszert, melynek a vállalkozások mindennapjaiba, ügyleti protokolljába történő átültetése jó eséllyel mentesíti a számlabefogadó adóalanyokat a későbbi felelősségre vonás alól.

Valóban használható-e ezen iránymutatás univerzális kódként? Tartalmaz-e az elvárhatóhoz képest többletelemet? Mik azok a vállalkozások részére a szakember által minimálisan javasolt intézkedések, melyekkel adókockázataik felismerhetők, adott esetben csökkenthetők? Melyek az adóhatósági eljárást megelőző, és melyek az annak folyamán megtenni javasolt lépések, melyek az eredményes védekezés alapjául szolgálhatnak?

* * *

A június 2-3-án, azaz csütörtökön és pénteken megrendezésre kerülő jubileumi Adózás Európában – X. Nemzetközi Adókonferencián az adószakértő-büntetőügyvéd szemszögéből járom körbe a cikkben felmerülő kérdéseket! A rendezvényre jelenleg már csak 4 szabad hely van: ha érdekel a téma ne halogasd tovább a jelentkezést!