Fontos, hogy a vállalkozások meghatározzák kapcsolt vállalkozásaikat, és ezek alapján eleget tegyenek a mutatószámaik, méretkategóriájuk alapján előírt kötelezettségeiknek.

Ehhez azonban legalább három jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek ismerete szükséges, mivel a kapcsolt vállalkozások fogalmát eltérően határozza meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (Kkv tv.), a számvitelről szóló törvény (Szt tv.) és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao tv.), és a három jogszabály alapján számolt cégmérethez eltérő jogok és kötelezettségek társulnak.

Cikksorozatom első részében a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) szerinti kapcsoltsági fogalom került ismertetésre, most pedig a leginkább közismert kapcsoltsági szabályrendszer, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) szerinti következik.

A különböző szabályrendszerek ismerete már csak azért is fontos, mert a kapcsolódó jogok és kötelezettségek tekintetében összefüggenek, azonban az általuk a kapcsoltsági viszonyrendszerbe bevont vállalkozások köre korántsem mindig azonos.

Elég csak arra gondolni, hogy azt, hogy egy adott vállalkozás mentesül-e a transzferár nyilvántartás-készítési kötelezettség alól, az határozza meg, hogy kis- vagy mikrovállalkozásnak minősül-e, melyhez a Kkv tv. szerinti kapcsolódó és partnervállalkozás (beleértve a közösen fellépő természetes személyek, valamint a szomszédos piac) fogalmát kell használni, és ezek alapján meghatározni az összevonandó vállalkozások halmazát.

Ha az előbbi minősítés alapján transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezettekké válunk, akkor viszont a transzferár-nyilvántartásba ténylegesen bevonandó vállalkozások körét már a Tao tv. szerinti kapcsoltsági szempontok alapján kell meghatározni (beleértve a közeli hozzátartozók és ügyvezetés egyezősége fogalmakat), melyek alapján egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazok a vállalkozások halmaza határozható meg, mint ami alapján maga a transzferár nyilvántartási kötelezettségünk előállt. Nem beszélve arról, hogy az egyes mutatószámoknak való megfelelés vizsgálatához használandó (ha készít ilyet a társaság) konszolidált beszámolóba bevonandó vállalkozási kört egy harmadik szabályrendszer, a számviteli törvény szerint kell meghatározni, melynek kapcsoltsági fogalma szintén jelentősen eltér az előbbi kettőtől.

A Tao tv. törvény szerint kapcsolt vállalkozások:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,
f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

A Tao tv. a kapcsoltsági viszony meghatározásakor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti többségi befolyás, illetve közeli hozzátartozó fogalmakat alkalmazza.

Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

• jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
• a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az előzőek szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Tehát amennyiben az „A” vállalkozásban 100%-os tulajdonos testvére 50%-ban tulajdonos „B” vállalkozásban, és a másik 50%-ot a testvér házastársa birtokolja, akkor a házastársak tulajdonjoga összeszámítandó, és mivel mindkét vállalkozásban megvalósul a többségi befolyás, és a többségi befolyással rendelkezők (testvérek) közvetlen hozzátartozók, így „A” és „B” vállalkozás kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek.

Azonban, ha a „B” vállalkozás másik 50%-os tulajdonrészét egy, az említett testvérpártól teljesen független személy birtokolja, akkor már nem minősül „A” és „B” vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak (feltételezve, hogy a szavazati arányok megegyeznek a tulajdonosi arányokkal).

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Az előzőek alapján a közeli hozzátartozók tulajdoni arányai, szavazati vagy szerződéses jogai összeszámítandóak, és ha az összeszámítás alapján már megfelelnek a kapcsoltsági kritériumok valamelyikének, akkor az általuk birtokolt, irányított vállalkozások egymásnak kapcsolt vállalkozásai lesznek és ügyleteik során alkalmazniuk kell a Tao tv. 18 §-ában a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására, valamint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 67. §-ában a nem független felek közötti ügyletek adóalapjára vonatkozó rendelkezéseket.

Az ügyvezetés egyezősége alapján létrejövő kapcsoltságra vonatkozó rendelkezés 2015. január 1-jétől alkalmazandó. Akkor valósul meg az azonos ügyvezetés általi kapcsoltság, amennyiben a közös ügyvezetés (ügyvezető) mindkét társaságban jogosult önállóan dönteni, így az üzleti és pénzügyi politikára döntő befolyásgyakorlást megvalósítani. Amennyiben azonban ez a feltétel nem azonosan érvényesül mindkét társaságban, mert az egyikben önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezető a másik vállalkozásban egy másik ügyvezetővel együttes képviseleti jogosultsággal rendelkezik, akkor ebben a vállalkozásban már nem jogosult önállóan hatni az üzleti és pénzügyi politikára, így e két társaság között (a közös ügyvezetésre tekintettel) nem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.

A kapcsoltsági viszony létrejöttéhez és megszűnéséhez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 23. §-a bejelentési kötelezettséget ír elő. Mivel az Art tv. kapcsolt vállalkozás definíciója megegyezik a Tao tv. szerintivel, így a jelen cikkben ismertetett szempontrendszer szerinti kapcsolt vállalkozásokat kell a NAV felé bejelenteni.

A kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét, székhelyét és adóazonosító számát az első szerződéskötést követő 15 napon belül kell bejelenteni; a bejelentési kötelezettség tehát csak a kapcsolt felek közötti első szerződéses kapcsolat létrejöttekor, nem a kapcsoltsági viszony létrejöttekor áll be. A kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését viszont nem a szerződéses kapcsolatok megszűnésekor, hanem a kapcsoltsági viszony megszűnését követő 15 napon belül kell bejelenteni.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2017