Cikksorozatunk első részében áttekintettük mely esetekben kell Áfa bevallásunkat önellenőrizni, ha egy időszaki elszámolású ügylet számláját módosítjuk és annak hatása negatív vagy pozitív az Áfa összegére. Jelen írásunkban az időszaki elszámolású ügyletek számlahelyesbítésének olyan eseteivel foglalkozunk, amikor több időszak adatairól összevontan számolnak el a felek és utólag negatív vagy pozitív összegű helyesbítésre van szükség. Áttekintjük továbbá a téves adókulcs és az adóösszeg miatti számlahelyesbítés kérdéskörét illetve az adózási módban bekövetkezett változással járó teendőket is

1.1 Több időszak adatáról összevontan számolnak el a felek és a különbözet pozitív

• Ha több időszak összesített adatairól számolnak el a felek, és a különbözet pozitív hatással van az áfa összegére, akkor az új fizetési határidő új teljesítésnek minősül, amelyről új normál számlát (és nem korrekciós számlát) kell kiállítani és az új teljesítési időpontnak megfelelő bevallásban kell szerepeltetni.
• Azonban 2016-tól nem mindig a fizetési esedékesség a teljesítési időpont, tehát az új, hosszabb elszámolással érintett hosszabb időszak tekintetében újra vizsgálni kell, hogy a 4 teljesítési időpont közül (elszámolási időszak utolsó napja, számla kelte, fizetési határidő, az elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. nap) melyiket kell alkalmazni.
• Amennyiben az elszámolásra a hosszabb időszak utolsó napjától számított napot követően kerül sor, vagy más okból lesz ezen napot követő 60. napon túli a különbözet esedékessége, akkor szükség lehet a szóban forgó 60. napot tartalmazó áfa bevallás önellenőrzésére. Példa: ha a 2016. január-december időszaki díjakról számolnak el a felek, akkor a pozitív különbözetet legkésőbb a márciusról április 20-ig beadandó bevallásban figyelembe kell venni, mert december 31-ét követő 60. nap március 2. Ha a felek 2017. április 20-ig elszámolnak, akkor nincs szükség önellenőrzésre, mert a márciusi bevallásban még figyelembe lehet venni a szóban forgó tételeket. Az április 20-át követő elszámolás viszont önellenőrzést von maga után, hiszen már benyújtásra került az adóbevallás.
• A számlabefogadó a 2016-tól megváltozott levonási szabály alapján nem korlátlanul tehát 5 éven belül, hanem az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 153/A. §-a szerint a teljesítés időpontjától számítottan 2 éven belül (a keletkezés évében és az azt követő naptári évben) bármelyik későbbi bevallási időszakban figyelembe veheti a szóban forgó adóösszeget, de amennyiben a 2. év végéig ezt nem teszi meg, akkor már csak az eredeti időszakra vonatkozó önellenőrzéssel van lehetőség áfa levonására természetesen az elévülési időn belül.

1.2 Több időszak adatáról összevontan számolnak el a felek és a különbözet negatív

• Ha több időszak összesített adatairól számolnak el a felek, és a különbözet negatív hatással van az áfa összegére, akkor sem 2016. január 1-je előtt, sem azt követően nem kell (nem is lehet) önellenőrizni, tekintettel arra, hogy a számlakibocsátónak az Áfa tv. 153/B. § alapján a korrekciós számla vevő általi rendelkezésre állásának időszakában kell figyelembe vennie az áfa csökkenést. Mindamellet,  korrekciós számlát ki kell állítani.
• A korrekciós számla befogadója január 1-je előtt és azt követően a korrekciós számla kézhezvételének bevallásában számolja el a különbözetet fizetendő adót növelő tételként, azonban nem szerepeltethető későbbi bevallásban a különbözet, mint a korrekciós számla kibocsátást követő hónapot tartalmazó adóbevallásban az Áfa tv. 153/C. § alapján.

2. Téves adókulcs vagy adóösszeg szerepeltetése

• Téves adókulcs vagy adóösszeg szerepeltetése esetén akár csökken, akár nő az adókötelezettség, korrekciós számlát kell kiállítani.
• Amennyiben az adókötelezettség (adókulcs vagy adóösszeg) csökken, akkor a 153/B.§ szerint a számlakibocsátónak önellenőrzés nélkül kell abban bevallási időszakban elszámolni a csökkenést, amikor a korrekciós bizonylat a befogadó rendelkezésére áll.
• Amennyiben az adókulcs vagy az adóösszeg nő, akkor a számlakibocsátónak a korrekciós számla kibocsátása mellett önrevíziót is be kell adni az eredeti teljesítési időpontra visszamenőleg.
• A korrekciós számla befogadója a korrekciós számla kézhezvételének időpontját magába foglaló bevallásában – tehát önellenőrzés nélkül – számolja el a különbözetet. Azonban nem szerepeltethető későbbi bevallásban a különbözet, mint a korrekciós számla kibocsátást követő hónapot tartalmazó adóbevallás az Áfa tv. 153/C. § alapján, ha a korrekció eredményeképpen csökken a levonható adója, azaz az áfa kulcs.
• Az eljárás tehát megegyezik a 2016. előttivel.

3. Egy időszak nem került kiszámlázásra

• Amennyiben egy időszak nem került kiszámlázásra és ezt később pótolják a felek, akkor egy normál számlát kell kiállítani.
• A számlakibocsátónak 2016-ig fő szabály szerint nem volt szükséges önrevízió, a számlán megadott esedékesség (ami egyben a teljesítési időpont is) szerinti bevallásban kellett elszámolnia az új számlát.
• 2016-tól attól függően, hogy a hibát mikor korrigálják (i) az elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. napra vonatkozó bevallást önrevízióval kell rendezni, ha a számla esedékessége későbbi, mint az elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. nap, vagy (ii) ha az elszámolási időszakot követő 60 napon belüli a számla fizetési esedékessége, akkor a fizetési esedékesség a teljesítés időpontja.
• A számlabefogadónak alapesetben egyik esetben sincs szüksége önellenőrzésre. Azonban a 2016-tól megváltozott levonási szabály alapján nem korlátlanul tehát 5 éven belül, hanem az Áfa tv. 153/A. §-a szerint a teljesítés időpontjától számítottan 2 éven belül bármelyik későbbi bevallási időszakban figyelembe veheti a szóban forgó adóösszeget, de amennyiben a 2. év végéig ezt nem teszi meg, akkor már csak az eredeti időszakra vonatkozó önellenőrzéssel van lehetőség áfa levonására.

4. Fordított-egyenes adózású ügyletek – az adózási mód korrekciója

Speciálisan alakulnak a számlakorrekcióra vonatkozó szabályok abban az esetben is, ha (i) az adóalany tévesen fordított adózás alkalmazásával állít ki olyan ügyletről számlát, amely egyébként egyenes adózás alá esik, továbbá ha éppen ellenkezőleg, (ii) az általános szabályok szerint (egyenes adózás alkalmazásával) bocsát ki számlát olyan ügyletről, amelyről később kiderül, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozik.

Az első esetben, tehát ha a terméket értékesítő/szolgáltatást nyújtó adóalany a számlát a fordított adózásra vonatkozó szabályok szerint állította ki, de kiderül, hogy egyenes adózással kellett volna, a kibocsátónak önellenőrzést kell végeznie (és önellenőrzési pótlékot kell fizetnie) a teljesítés időpontjára, hiszen esetében a korrekció (azaz az egyenes adós számla kiállítása) nyomán a fizetendő adó nő. A számla befogadójának szintén korrigálnia kell az adókötelezettségét arra az időszakra vonatkozóan, amikor a fordított adózás szabályainak megfelelően mind a fizetendő, mind a levonható adót bevallotta, illetve érvényesítette. A számlabefogadónak azonban önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettsége nem merül fel. Emellett a befogadó az általános szabályoknak megfelelően, az elévülés keretei között bármikor jogosult a pótlólagosan rá átterhelt áfát levonásba helyezni.

Fordított esetben, tehát ha a termékértékesítő/szolgáltatást nyújtó adóalany az egyenes adózás szabályai szerint állította ki a számlát annak ellenére, hogy az adott ügyletre a fordított adózás szabályait kellett volna alkalmaznia, és ennek megfelelően korrigálja a korábban kiállított számlát, a kibocsátó és a befogadó adókötelezettségei az alábbiak szerint alakulnak.

A hivatalos álláspont szerint a kibocsátó ebben az esetben is köteles önellenőrzést végezni, hiszen a módosítás nyomán nem egyszerűen csökken az általa fizetendő adó összege, hanem rossz adó-megállapítási módszert alkalmazott az adóalany. Ezért bár a jogszabály szövegéből ez nem olvasható ki egyértelműen, de a hatósági álláspont szerint az adott módosulásra nem lehetett alkalmazni 2014-ig az Áfa tv. 78. §-ában foglalt speciális szabályozást, 2014-től pedig a 153/B § generális szabályát, amely törvényhelyek az önellenőrzés alól mentesítenék a számlakibocsátót. Ennek megfelelően, az adott csökkenést a számlakibocsátó az eredeti időpontban vehetné figyelembe. A hatósági álláspont szerint azonban a számla befogadója ilyen  esetekben a korábban levonásba helyezett adó összegére tekintettel önellenőrzést köteles végezni. Ennek oka, hogy a hatósági értelmezés szerint erre az esetre nem alkalmazható a 153/C §, mivel nem egyszerűen az adóalany által korábban levont áfa összege változik, hanem az adózási mód is. Emellett a fordított adózás miatt felmerülő adó vonatkozásában is önellenőrzésre válik kötelezetté azon időszakra vonatkozóan, amikor a fizetendő áfát eredetileg fel kellett volna számítania, illetve be kellett volna állítania a bevallásában. A korábban levonásba helyezett áfa korrekciójára tekintettel önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettsége is felmerül a számla befogadójának, a fordított adózás miatt felmerülő fizetendő áfára tekintettel azonban csak akkor, ha egyébként az adólevonási joga korlátozott volt.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem