Kellemes Kávézást, így hétfő reggelre Mindenkinek!  A kávétokat kortyolgatva nézzük át mi is vár ránk ezen a tavaszi héten. Sajnos a napok rohamtempóban telnek, és ki-ki már túl van a ballagáson, kinél most lesz, ki a nyaralását tervezi, nekünk viszont haladni (is) kell. Kitartást kívánok!

A héten, az étlapon elsősorban a bérszámfejtés, és az ehhez kapcsolódó feladatok szerepelnek előételként. Határidősek lesznek jövő hét hétfőre – lévén, hogy a határidő napja hétvégére esik – az alábbi bevallások:

• 1958-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
• 1908-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, 08INT)

A bérszámfejtéssel karöltve az esetlegesen még előttünk álló személyi jövedelemadó bevallások elkészítésére is sort célszerű keríteni, mert lassan a körmünkre ég a határidő e tekintetben is. Természetesen csak ott és ahol ez releváns, igen jól használható – akár mankónak, akár ellenőrzésre is – a NAV Szja-tervezete. Idén először az egyéni vállalkozóknak is készül tervezet, ez viszont elfogadás nélkül automatikusan nem válik bevallássá, hiszen azt jócskán ki kell egészíteni.

Főételként a hétre is a beszámolót ajánlom, desszertként pedig, aki teheti, már foglalatoskodjék az áfa-bevallásokra való felkészüléssel. Az iratanyagokat a vállalkozóktól mindenképpen célszerű már most bekérni.

A beszámolóról és zárásról már oly sokat beszéltünk az elmúlt időszakban, ugyanakkor még mindig van mit beszélni erről a dologról, annál is inkább, mivel a véghajrához közeledve általában csak az utolsó simítások maradnak hátra. Egy-két esetben úgy gondolom, pont ez a legnehezebben kivitelezhető, hiszen kell hozzá minden esetben az ügyfél is.

Könyvelőként most, a zárással egyidejűleg lehet célszerű egyes adónem gazdaságossági számításokat elvégezni, megfontolás tárgyává tenni az év közben is kezünkben lévő választási lehetőségeket – például a KIVA, és ahol lehet, akár a KATA választását. Fontos ilyenkor tájékoztatni az ügyvezetőket, cégeket a saját helyzetükről, számukra érthető módon. Tapasztalatom szerint szeretik, ha elmagyarázzuk, mit is mesél a főkönyv, hiszen a mesét ők írják, mi csak a befejezésben segíthetünk! Én igyekszem megmutatni nekik a sarkalatos főkönyvi számokat – például pénztár, tagi kölcsön stb. -, és egy idő után szépen meg is tanulják. Megtámogatom őket minden évben a „Főbb adatok mérlegkészítéskor” nevű egyszerű táblázattal, melyben a legfőbb gazdálkodást érintő adatokat kiemelem nekik „x”-el jelezve, ha valahol kiemelt figyelmet érdemelő tétel szerepel (például magas házi pénztár állomány,tagi kölcsön állomány, alultőkésítés stb.). A nyomtatvány szerepe kettős, egyrészt egyszerű, érthető információ a cégnek, másrészt – mivel aláíratom ezt is – dokumentáció nekem a tájékoztatási kötelezettségem teljesítéséről!

Társasági adó szempontjából is megfontolásra érdemes például a fejlesztési tartalék képzés kérdésköre, ugyanakkor itt az ügyfelet célszerű kellőképpen tájékoztatni, és az ez irányú döntést papíralapon dokumentálni. A fejlesztési tartalék alkalmazása ott lehet optimális, ahol alacsony értékcsökkenési kulccsal lehet leírni az adott tárgyi eszközt, mert a fejlesztési tartalék nem más, mint egy adójogi szempontból előrehozott „écs”. Éppen ezért nem szabad elfelejteni, hogy most bár “jól esik” a kevesebb adókötelezettség, a jövőben hiányozhatnak ezen összegek az adóalapból. A másik hátulütője az, hogy ha számolunk vele, akkor azt négy éven belül mindenképpen fejlesztésre, beruházásra kell költeni, különben vissza kell fizetni kamatostul.  Fontos tudni, hogy a fejlesztési tartalék önellenőrzéssel már nem állítható be, hiszen ez egy döntési helyzet, melyet később nem tudunk megváltoztatni.  E tekintetben, a számvitelben le kell követni a fejlesztési tartalék képzést, lekötött tartalékként kezelve azt a beszámolóban! Amennyiben ez a tétel kimarad, akkor a fejlesztési tartalékból eredő adóelőny nem vehető figyelembe!

Érdemes minden évben a társasági adóalap módosító tényezőket ismételten átfutni, nehogy kimaradjon egy-két jogcím, illetve elessen az adott cég bizonyos jelentős kedvezményektől, adóalap csökkentő lehetőségtől.

Civil szervezetek esetében a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat akkor és csak akkor tehető, ha egy „fillér” vállalkozási bevétel nem keletkezett az adóévben, természetesen a nulla értékadatú társasági adóbevallás benyújtása is elképzelhető, és helyes megoldás. Könyvelői benyújtás esetén pedig szerintem jóval kisebb adókockázatot rejt, mint a TAONY nyilatkozat benyújtása.  Felhívom a figyelmet, hogy azokban az esetekben, amikor ingatlannal kapcsolatos bevétele, tevékenysége volt a civil szervezetnek – akár egyéb vállalkozási tevékenység híján is -, akkor sem tehet TAONY nyilatkozatot, ekkor már mindenképpen lesz társasági adóalap levezetési kötelezettsége!

Ebben a határidőktől hemzsegő időszakban tartsatok ki, az elektronikus ügyintézés szellemének áldása legyen velünk!