Kellemes kávézást kívánok Mindenkinek, így hétfő reggel! A kávétokat kortyolgatva nézzük át, mi minden vár ránk ezen a tavaszi héten. Sajnos a napok rohamtempóban telnek. Ki-ki már túl van a ballagáson, van, akinél még csak most lesz, van, aki már a nyaralását tervezi, de nekünk viszont haladni (is) kell. Kitartást hát mindenkinek!

A „heti étlapon” elsősorban a bérszámfejtés, és az ehhez kapcsolódó feladatok szerepelnek „előételként”. Határidősek lesznek 12-én a

• 1758-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
• 1708-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében. (Természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT.)

A bérszámfejtéssel karöltve az esetlegesen még előttünk álló személyi jövedelemadó bevallások elkészítésére is próbáljunk meg sort keríteni, mert lassan a körmünkre ég a határidő e tekintetben is. Természetesen csak akkor, ha erre igény mutatkozik a magánszemély részéről, ugyanis ellenőrzésre is jól használható a NAV bevallási tervezete, így könnyen kiderülhetnek a turpisságok!

„Főételként” a hétre is a beszámolót ajánlom! „Desszertként” pedig, aki teheti, már foglalatoskodjon az áfa bevallásokra való felkészüléssel. Az iratanyagokat a vállalkozóktól mindenképpen célszerű már most bekérni.

A beszámolóról és zárásról már oly sokat beszéltünk az elmúlt időszakban, ugyanakkor még mindig van mit róla beszélni, annál is inkább, mivel a véghajrához közeledve általában csak az utolsó símitások maradnak hátra. Egy-két esetben – úgy gondolom – pont ez a legnehezebben kivitelezhető, hiszen minden esetben kell hozzá az ügyfél is.

Könyvelőként a zárással egyidejűleg lehet, illetve célszerű egyes „adónem gazdaságossági számításokat” végezni, vagyis megfontolás tárgyává tenni az év közben is választható adónemeket, mint például a KIVA-t, és ahol lehet, akár a KATA-t is. Fontos, hogy az ügyvezetőket számukra érthető módon tájékoztassuk a vállalkozásuk gazdasági helyzetéről. Tapasztalatom szerint szeretik, ha „elmeséljük”, hogy mi is olvasható ki abból a főkönyvből, hiszen a „mesét” évközben az ügyfelek írják, mi csak a befejezésében segíthetünk ilyenkor… Minden évben az ügyfeleim rendelkezésére bocsátom a főbb adatok mérlegkészítéskor című excel kimutatást, amely az adott cég legfontosabb gazdálkodást érintő adatait tartalmazza, x-szel jelölve a kiemelt figyelmet igénylő tételeket (pl. magas házipénztár állomány, magas tagi kölcsön állomány, alultőkésítés, stb.). A nyomtatvány szerepe kettős: egyrészt egyszerű és érthető információkat tartalmaz a vállalkozás számára, másrészt – mivel aláíratásra is kerül – alkalmas a könyvelői tájékoztatási kötelezettség teljesítésének dokumentálására!

Társasági adó szempontjából is megfontolásra érdemes például a fejlesztési tartalék képzés kérdésköre, ugyanakkor itt célszerű az ügyfelet kellőképpen tájékoztatni, és az ez irányú döntést papír alapon is dokumentálni. A fejlesztési tartalék alkalmazása ott lehet optimális, ahol alacsony értékcsökkenési kulccsal lehet leírni az adott tárgyi eszközt, mert a fejlesztési tartalék nem más, mint egy adójogi szempontból előrehozott értékcsökkenés. Éppen ezért nem szabad elfelejteni, hogy most bár „jól esik” a kevesebb adókötelezettség, a jövőben hiányozhatnak ezek az összegek az adóalapból. A másik hátulütője az, hogy ha számolunk vele, akkor azt négy éven belül mindenképpen fejlesztésre, beruházásra kell költeni, különben kamatostul vissza kell fizetni.

Fontos tudni, hogy a fejlesztési tartalék önellenőrzéssel már nem állítható be, hiszen ez egy döntési helyzet, melyet később nem tudunk megváltoztatni. E tekintetben le kell követni a fejlesztési tartalék képzését a számvitelben, lekötött tartalékként kezelve azt a beszámolóban is! Amennyiben ez a tétel kimarad, akkor a fejlesztési tartalékból eredő adóelőny nem vehető figyelembe!

Érdemes minden évben a társasági adóalap módosító tényezőket ismételten átfutni, nehogy kimaradjon néhány jogcím, illetve elessen az adott cég bizonyos adókedvezményektől, adóalap csökkentő lehetőségtől.

Civil szervezetek esetében a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat akkor, és csak akkor tehető, ha az adóévben egy fillér vállalkozási bevétel nem keletkezett. Természetesen a nulla értékadatú társasági adóbevallás benyújtása is helyes megoldás. Ez utóbbi könyvelőként történő benyújtása – szerintem – kifejezetten kisebb adókockázatot rejt, mint a TAONY nyilatkozat. Felhívom a figyelmet, hogy abban az esetben, ha ingatlannal kapcsolatos tevékenységből származott bevétele a civil szervezetnek – akár egyéb vállalkozási tevékenység híján is -, nem lehet TAONY nyilatkozatot tenni, ilyenkor ugyanis le kell vezetni a társasági adóalapot!

Ebben a határidőktől hemzsegő időszakban kívánok nektek kitartást és működő ügyfélkaput!