Kellemes Kávézást így hétfő reggel  mindenkinek!  A kávétokat kortyolgatva nézzük is át mi is vár ránk ezen a tavaszi héten.

A héten az étlapon elsősorban a bérszámfejtés, és az ehhez kapcsolódó feladatok szerepelnek előételként. Benyújtandók az alábbi bevallások:

• 2158-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
• 2108-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

A bérszámfejtéssel karöltve az esetlegesen még előttünk álló személyi jövedelem adó bevallások elkészítésére is sort célszerű keríteni, mert lassan a körmünkre ég a határidő e tekintetben is. Természetesen csak ott és ahol ez releváns, igen jól használható -akár mankónak – akár ellenőrzésre is a NAV szja tervezete, ki tudnak derülni turpisságok! Idén is készül az egyéni vállalkozóknak tervezet, ez viszont elfogadás nélkül automatikusan nem válik bevallássá, lévén azt jócskán ki kell egészíteni.

Főételként a hétre is a beszámolót ajánlom – különös tekintettel arra, hogy az idén ebben a tekintetben nincs határidő hosszabbítás – van, ahol minél előbb el kell készülni vele, desszertként pedig  aki teheti, már foglalatoskodjék az áfa bevallásokra való felkészüléssel, az iratanyagokat a vállalkozóktól mindenképpen célszerű már most bekérni.

Könyvelőként a zárással egyidejűleg lehet célszerű egyes adónem gazdaságossági számításokat elvégezni, megfontolás tárgyává tenni az év közben is kezünkben lévő választási lehetőségeket, pl. a KIVA , és ahol lehet, akár a KATA választását. Fontos ilyenkor tájékoztatni az ügyvezetőket, cégeket a saját helyzetükről, számukra érthető módon. Tapasztalatom szerint szeretik, ha elmagyarázzuk, mit is mesél a főkönyv, hiszen a mesét ők írják, mi csak a befejezésben segíthetünk! Én igyekszem megmutatni nekik a sarkalatos főkönyvi számokat, pl. pénztár, tagi kölcsön stb, és egy idő után szépen meg is tanulják. Megtámogatom őket minden évben a főbb adatok mérlegkészítéskor nevű egyszerű táblázattal, melyben a legfőbb gazdálkodást érintő adatokat kiemelem nekik, x-el jelezve ha valahol kiemelt figyelmet érdemelő tétel szerepel (pl. magas házi pénztár állomány,tagi kölcsön állomány, alultőkésítés stb.). A nyomtatvány szerepe kettős, egyrészt egyszerű, érthető információ a cégnek, másrészt – mivel aláíratom ezt is – dokumentáció nekem a tájékoztatási kötelezettségem teljesítéséről!

Társasági adó szempontjából is megfontolásra érdemes pl. a fejlesztési tartalék képzés kérdésköre, ugyanakkor itt az ügyfelet célszerű kellőképpen tájékoztatni, és az ez irányú döntést papíralapon dokumentálni. A fejlesztési tartalék alkalmazása ott lehet optimális, ahol alacsony értékcsökkenési kulccsal lehet leírni az adott tárgyi eszközt, mert  a fejlesztési tartalék nem más, mint egy adójogi szempontból előrehozott écs. Éppen ezért nem szabad elfelejteni, hogy most bár “jól esik” a kevesebb adókötelezettség, a jövőben hiányozhatnak ezen összegek az adóalapból. A másik hátulütője az, hogy ha számolunk vele, akkor azt négy éven belül mindenképpen fejlesztésre, beruházásra kell költeni, különben vissza kell fizetni kamatostul.  Fontos tudni, hogy a fejlesztési tartalék önellenőrzéssel már nem állítható be, hiszen ez egy döntési helyzet, melyet később nem tudunk megváltoztatni.  E tekintetben a számvitelben le kell követni a fejlesztési tartalék képzést, lekötött tartalékként kezelve azt a beszámolóban! Amennyiben ez a tétel kimarad, akkor a fejlesztési tartalékból eredő adóelőny nem vehető figyelembe!

Érdemes minden évben a társasági adóalap módosító tényezőket ismételten átfutni, nehogy kimaradjon egy két jogcím, illetve elessen az adott cég bizonyos jelentős kedvezményektől, adóalap csökkentő lehetőségtől.

Civil szervezetek esetében a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat akkor és csak akkor tehető, ha egy fillér vállalkozási bevétel nem keletkezett az adóévben, természetesen a nulla értékadatú társasági adóbevallás benyújtása is elképzelhető, és helyes megoldás. Könyvelői benyújtás esetén pedig szerintem jóval kisebb adókockázatot rejt, mint a TAONY nyilatkozat benyújtása.  Felhívom a figyelmet, hogy azokban az esetekben, amikor ingatlannal kapcsolatos bevétele, tevékenysége volt a civil szervezetnek – akár egyéb vállalkozási tevékenység híján is -, akkor sem tehet TAONY nyilatkozatot, ekkor már mindenképpen lesz társasági adóalap levezetési kötelezettsége!

Ebben a mindennap új jogszabályt hozó időszakban tartsatok ki, a az elektronikus ügyintézés szellemének áldása legyen velünk!