Helyi adók ellenőrzésének specialitásai – Dr. Kovács Attila

1. Helyi adók esetén adóhatósági hatáskörben eljáró szervek

1.1 Az első fokon eljáró szervek

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (2) bekezdése alapján a jegyző adóügyi feladata és hatáskörében ellenőrzi az adójogszabályok érvényesülését, az adókötelezettség teljesítését, ellátja az adók ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, az adókötelezettség megállapítása érdekében adatokat gyűjt. Hivatkozott § (3) bekezdése szerint a (2) bekezdésben meghatározott adóügyi feladatok ellátásához szükséges elsőfokú hatósági jogkörben a település jegyzője jár el.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 9. § – 2025. január 1-jétől hatályos – (1) bekezdése alapján helyi adóügyben annak a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzatnak az adóhatósága jár el első fokon, amelyik a helyi adót rendelettel bevezette. (2025. január 1-jétől megszűntek a különleges gazdasági övezetek, ezzel egyidejűleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyi adóval kapcsolatos hatásköre is.)

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 9. §-a szerint az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság megállapítja az adózó jogait, kötelezettségeit, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti. Az Air. alkalmazásában adóhatóság az önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság [22. § b) pont].

Hivatkozott jogszabályhelyekből következően helyi adóban az adóigazgatási hatáskör kötelezettje és gyakorlója elsőfokú hatóságként az önkormányzati adóhatóság.

Hangsúlyozandó, hogy minden (települési, fővárosban kerületi/fővárosi) önkormányzati adóhatóság – hivatkozott illetékességi szabályra figyelemmel – ellenőrzési és azt határozattal realizáló adómegállapítási eljárása független más önkormányzati adóhatóság ugyanazon adónemben, ugyanazon adózóval összefüggő eljárásától.

1.2 A fellebbezések elbírálására jogosult szervek

Az Air. alkalmazásában adóhatóság az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság [22. § c) pont]. Az Air. 23. § (2) bekezdés első fordulata alapján az önkormányzati adóhatóság felettes szerve az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság. Ugyancsak hivatkozott felettes szerv tehet – figyelemmel az Air. 128. §-ában foglaltakra – adózói kérelemre, vagy hivatalból eljárva felügyeleti intézkedést.

A fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése szerint a kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha az elsőfokú hatóság a helyi önkormányzat államigazgatási hatáskörben eljáró jegyzője, főjegyzője (önkormányzati adóhatóság).

Fenti rendelkezésekből következően az önkormányzati adóhatóság közvetlen felettes szerve a vármegyei, fővárosi kormányhivatal. Mindez azt jelenti, hogy a vármegyei, fővárosi kormányhivatal másodfokú adóhatósági hatáskört gyakorolva jár el a helyi adóügyben, az önkormányzati adóhatóság döntéseivel szembeni fellebbezési, felügyeleti intézkedés iránti kérelem, valamint adóvégrehajtói intézkedéshez kapcsolódó jogorvoslati eljárásokban.

1.3 Az adópolitikáért felelős miniszter jogköre

Az Air. 23. § (2) bekezdés második fordulata és az előzőekben kifejtettek alapján a kormányhivatal felettes szerve az adópolitikáért felelős miniszter. Az adópolitikáért felelős miniszter egyfelől a kormányhivatal másodfokú adóhatósági hatáskörben hozott döntéseit kizárólag hivatalból felügyeleti intézkedés keretében felülvizsgálhatja, így a jogszabálysértő döntést megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el. Másfelől a kormányhivatal elsőfokú adóhatósági hatáskörben hozott – például végrehajtási kifogást elbíráló [Avt. 26. § (1)-(2) bek.]; eljárást megszüntető; költségmentességi kérelmet elutasító – végzéssel szembeni fellebbezés elbírálására jogosult.

2. Kivetéses adónemek adóhatósági adóellenőrzésének sajátosságai

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 141. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati adóhatóság kivetéssel (adókivetés) állapítja meg az [épület(rész) utáni] építményadót, a telekadót és a magánszemély kommunális adóját.

Kivetéses helyi adónemek sajátja, hogy a tényállás tisztázását követően az adóalap és az adó megállapítása az önkormányzati adóhatóság hatásköre. Az adóhatóság a fizetendő adó összegéről, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá az adómentességről vagy az adókedvezményről határozatot hoz [Art. 141. § (5)].

 2.1. A hivatalból induló adókivetés vagylagos alapjai és az adóellenőrzés összefüggése

2.1.1. Az adózó adatbejelentése alapján [Art. 141. § (4) bekezdés] induló eljárás.

Az adózó adókötelezettsége keletkezését, illetve változását 15 napon belül adatbejelentés benyújtásával köteles bejelenteni az adótárgy fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Az adatbejelentés benyújtása az adózó törvényen [Art. 2. mell. II/A/4. pont] alapuló eljárási kötelezettsége, ez nem kérelem. Az adóhatósághoz beérkezett (iktatott) adatbejelentés – még ha abban az adózó az adótárgy adóalapját (például épület esetén a hasznos alapterület, míg telek esetén a terület m2-ben kifejezett nagyságát) esetleg helyesen rögzítette is – csupán az adóhatósági adómegállapítási eljárás megindításához, a tényállás tisztázáshoz szolgál kiindulópontként.

Az Art. 141. § (6) bekezdése alapján, ha az adózó adatbejelentése hiányos,

1. az adóhatóság legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel, és a hiánypótlásra és a tisztázott tényállásra figyelemmel állapítja meg az adót,
2. a hiánypótlásra előírt határidő eredménytelen eltelte esetén az adóhatóság az adózó egyidejű értesítésével a hatósági adómegállapítási eljárást megszüntetheti, és az adót adóellenőrzés keretében állapíthatja meg, vagy
3. a (7) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.

 2.1.2. Tisztázott tényállások

A közhiteles nyilvántartásokból (tipikusan ingatlan-nyilvántartás, személyi adat- és lakcímnyilvántartás) egyedileg lekért, általános adatszolgáltatás keretében beérkezett, valamint az építésügyi hatóságtól adatszolgáltatás keretében kapott adatok alapulvételével [Art. 141. § (7) bekezdés], feltéve, a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás teljesen tisztázott.

2.1.3. Adóellenőrzés eredményeként az adó realizáló határozatban való megállapítása

Az Art. 142. § (1) bekezdés első mondata alapján az adatbejelentési (2018. év előtt bevallási) nyomtatvány adatai alapján hozott határozat esetében, vagy az adatbejelentés (2018. év előtt bevallás) elmaradása esetén az adómegállapításhoz való jog elévüléséig adóellenőrzésnek van helye.

Az Art. 144. § (1) bekezdés első mondata szerint az adóhatóság utólag, határozatban állapítja meg az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözetet, míg az Art. 146. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adóhatóság utólagos adómegállapítás során határozattal, kivetéses helyi adó esetén adóévenként (és adónemenként) elkülönítve állapítja meg az adatbejelentés alapján korábban megállapított, valamint az adatbejelentésben bejelenteni elmulasztott és az adóellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó alapját és az adókülönbözetet. Hivatkozott jogszabályhelyek együttes értelmezéseként az adóhatóság részéről hatósági adómegállapításra adóellenőrzés eredményeként az alábbi esetekben van lehetőség

1. a korábbi adatbejelentésen (2018. év előtt bevalláson) alapuló határozatban rögzített tényálláshoz képest az ellenőrzés adókötelezettséget (pl. adóalapot, adóösszeget) érintően, eltérő – adózó előnyére vagy hátrányára szolgáló – tényállást tár fel, vagy
2. adatbejelentés (2018. év előtt) benyújtásának elmaradása.

Az Art. 141. § (9) bekezdés első mondata szerint kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság az utólagos adómegállapítás keretében feltárt tényállás alapján állapítja meg az ellenőrzési időszakot közvetlenül követő adóév(ek) adóját. E normaszöveg értelmében az adóhatóság az adóellenőrzéssel érintett adóév(ek)re feltárt és tisztázott tényállás alapulvételével – annak folyó évtől való fennállást is megállapítva – az adóellenőrzési időszakot közvetlenül követő év(ek)re – adatbejelentés „kikényszerítése”, ismételt adóellenőrzés lefolytatása nélkül – állapítja meg az adót. A hivatkozott bekezdés második mondata alapján az ellenőrzési időszakra („múltra”) és az azt követő adóévre („jövőre”) vonatkozó adó megállapítása egy okiratba foglalt határozatban – annak rendelkező és indokolási részében elkülönítve – hozható meg.

2.2. Az adóellenőrzés eltérő jogkövetkezményei

 Az Art. 7. § 4. pont (fogalom-meghatározás) és 217. § (1) bekezdés első fordulat együttes értelmezéseként adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított – adatbejelentés (bevallás) elmulasztása esetén, vagy a korábbi kivetéshez képest többlet-kötelezettséget eredményező – adókülönbözet. Az adóhatóság a feltárt adóhiánnyal összefüggésben jogkövetkezményként adóbírságot és (maximum 3 évre) késedelmi pótlékot állapíthat meg.

Ha az önkormányzati adóhatóság kivetéses adónemben utólagos adómegállapítása során az adózó terhére adókülönbözetet (adóhiányt) állapít meg azért, mert

1. az adózó – az anyagi jogszabályon (Htv. és adórendelet) nyugvó adókötelezettsége és -alanyisága ellenére – adatbejelentés (2018. év előtt bevallás) benyújtását (bármely okból) elmulasztotta, akkor az adóhiány után jogkövetkezményként adóbírság és késedelmi pótlék megállapítása megalapozott [Art. 146. § (1) bekezdés b) pont],
2. az adatbejelentés, közhiteles nyilvántartás vagy az építésügyi hatóság e törvény szerint adatszolgáltatása alapján a korábban kivetett adóhoz képest az adózó terhére adókülönbözet mutatkozik, akkor ezen „adókülönbözet” nem minősül adóhiánynak, így annak kapcsán jogkövetkezményt sem állapítható meg [Art. 217. § (2) bekezdés].

3. Önellenőrzés – helyi iparűzési adó

Az Art. 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján – eltérő törvényi szabályozás hiányában – az adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az adóelőlegre is.

Az Art. 54. § (1) bekezdése alapján az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.

Önellenőrzéssel kizárólag az adóalapot, az adót – a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint – lehet helyesbíteni, mégpedig a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül.

Bevallási időszak az iparűzési adó tekintetében az adóév, míg az adóelőleg(ek) esetén az adóelőleg-fizetési (keresztféléves, vagy adóévvel azonos [Htv. 39/A. §]) időszak.

Önellenőrzésének az adóhatósághoz, adott időszakra már bevallott adó, adóalap tekintetében lehet helye helyesbítésnek. Önellenőrzéssel nem lehet minden adótényállási elemet helyesbíteni, így például az adóévre választható adózási módot sem.

Az önellenőrzés megkezdése, lefolytatása kapcsán az Art. 54. § (5) bekezdése két korlátot szab, így

• az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető,
• az adóhatóság által utólag megállapított adót az adózó nem helyesbítheti.

Az Art. 56. § (1) bekezdése szerint az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti. Tekintve, hogy az iparűzési adónál nincs külön önellenőrzési lap (önellenőrzési nyomtatvány) rendszeresítve, ezért a korábbi évre benyújtott bevallás tartalmának helyesbítése új bevallás benyújtásával történhet. Így például a 2023. adóévre a 23HIPAK nyomtatványon bevallott iparűzési adó helyesbítése (ugyanazon időszakra vonatkozó) új bevallási nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával teljesítendő.

***

5percAdó ajánló:

Amennyiben szeretnél többet megtudni az adóhatósági ellenőrzésről, jelentkezz a PENTA UNIÓ Zrt. >>Ellenőrzési Kisokos című online előadássorozatára, ahol részletes betekintést kaphatsz az adóvizsgálatokat megalapozó jogszabályokba, és gyakorlati példákon keresztül készülhetsz fel az adózók kötelezettségeiből. Az előadássorozaton belül külön alkalmat kap a helyi adó témaköre is. Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhetsz, de ha február 11-ig jelentkezel mind a négy alkalomra, a teljes sorozaton kedvezményes áron, vehetsz részt!

***

Az adóellenőrzés témakörét általánosan megközelítő, a főbb ellenőrzési típusok jellemzőit, céljait, lehetséges eredményeit és a vizsgált adatok körét ismertető cikkünket ide kattintva olvashatod.