A telephelyről – mint fogalomról más dolog juthat eszébe egy ügyvédnek és egy adótanácsadónak. Aki adózási szempontból próbálja a telephely fogalmát megközelíteni, az is szembesülhet azzal, hogy több definíciója, és változó jelentéstartalma lehet a telephelynek a különböző jogszabályok tükrében. Ugyanakkor adózási szempontból semmiképpen nem lehet ezt megkerülni, hiszen egy nemzetközi ügylet adójogi besorolását ennek a kérdésnek az elemzése nélkül nem lehet elkezdeni. Ezt a témakört próbálom jelen cikkben körbejárni.

Vegyük a következő példát: egy Szlovákiában letelepedett társaság, építési / szerelési tevékenységet végez Magyarországon, egy magyar társaság megbízásából. A tevékenység folytatásához magyar és szlovák alvállalkozók tevékenységét is igénybe veszi. A tevékenység előreláthatóan kb. 9 hónapig fog tartani Magyarországon. Kérdésként merül fel, hogy kell – e telephelyet regisztrálnia és adószámot kérnie Magyarországon a szlovák társaságnak, és ha igen, akkor ez milyen adónemeket fog érinteni.

Telephely fogalom az általános forgalmi adó tükrében

Talán a legnehezebben értelmezhető kérdés az, hogy a fenti példában a szlovák társaság tevékenysége keletkeztet – e telephelyet?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.törvény (Áfa tv.) 259. § 2. pontja a telephelyre az alábbi definíciót adja: „állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – székhelyhez képesti – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak annyiban, amennyiben a 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik.”

Mint látható a fenti definíció kulcsfogalmai a gazdasági tevékenység folytatása, a földrajzilag körülhatárolt hely, a huzamos időtartam, illetve a tevékenység folytatásához szükséges egyéb feltételek jelenléte. Ebből a definícióból  a gazdasági tevékenység folytatása, illetve a földrajzilag körülhatárolt hely egyértelmű lehet, viszont a “huzamosabb idő” szófordulat nehezen értelmezhető fogalom. Kérdés, hogy az általános forgalmi adó rendszerében mi minősül „huzamosabb idő”-nek? Az Áfa törvény ezzel kapcsolatban nem ad eligazítást, viszont az  adóhatósági gyakorlat alapján általában 4 hónap az az idő, ami felett már nagy valószínűséggel telephelyet keletkeztet egy tevékenység, 6 hónap az a határ, amikor a tevékenység már szinte bizonyosan telephelyet keletkeztet. Kérdés lehet, hogy mit ért az Áfa törvény “egyéb feltétel” alatt? Alapvetően ez a személyzet, eszközök rendelkezésére állását jelenti, amellyel a gazdasági tevékenységet végezni tudják.

Visszatérve a fenti példához nagy valószínűséggel a szlovák társaság  tevékenysége – általános forgalmi adó szempontból – telephelyet fog keletkeztetni Magyarországon, tehát mindenképpen magyar adószámot kell kérnie. Viszont ezen a ponton tovább kell gondolkozni: ha általános forgalmi adó szempontból telephely keletkezik, akkor nem kell-e társasági adó szempontjából is ezt figyelembe venni?

Telephely fogalom a társasági adó tükrében

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) telephely fogalma helyett mindig a kettős adóztatást elkerülő egyezmény telephely fogalmát kell alkalmazni, amennyiben van ilyen egyezmény a két ország között. Mivel Magyarország és Szlovákia között van, példánkból kiindulva a szlovák-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény telephely fogalmát kell értelmeznünk a kérdéses esetre.

Az egyezmény a telephelyre az alábbi definíciót adja: „ Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, melyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét részben vagy egészben kifejti.

A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:
a) az üzletvezetés helyét,
b) a fiókot,
c) az irodát,
d) a gyárat,
e) a műhelyt,
f) a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kitermelésére szolgáló egyéb telepeket.

A „telephely” kifejezés szintén magában foglalja:
a) az építési területet, az építkezési, összeszerelési vagy berendezési munkálatokat, de csak akkor, ha a munka 12 hónapnál tovább tart;
b) szolgáltatások nyújtását, beleértve a tanácsadói és a vezetői szolgáltatásokat, amelyeket egy vállalkozás alkalmazottai vagy az általa e célra megbízott személyzet lát el, de csak akkor, ha az ilyen jellegű tevékenységek az országon belül (az azonos vagy kapcsolódó program keretében) bármelyik 12 hónapos időszakon belül összesen legalább 6 hónapig tartanak.”

Mint látható ebben az esetben is a jogszabályi rendelkezések tartalmaznak egy földrajzilag körülhatárolható helyet, ahol tevékenységet végeznek, az ezt követő felsorolás alapvetően példálódzó jellegű. Tovább árnyalja a képet, hogy az Egyezmény 3. pontja tartalmaz egy speciális rendelkezést, amely szerint építési terület, építkezési, összeszerelési és berendezési munkálatok akkor keletkeztetnek telephelyet, ha a munka 12 hónapnál tovább tart. Mint a példánkból is látszik a szlovák társaság építési/szerelési tevékenységet végez Magyarországon, viszont a tevékenység nem fog tovább tartani, mint 12 hónap. Ha nem ilyen tevékenységről lenne szó, a magyar joggyakorlat általában a 6 hónapos időtartamot tekinti annak az időhatárnak, amely felett a tevékenység társasági adó szempontból telephelyet keletkeztet. A példánkból kiindulva a szlovák társaság tevékenysége nagy valószínűséggel nem keletkeztet társasági adó szempontból telephelyet Magyarországon.

Talán sokan hátradőlünk ezen a ponton, hiszen megvan a válasz, de nem szabad elfeledkeznünk még egy jogszabályról, illetve még egy adónemről, konkrétan a helyi iparűzési adóról.

 Telephely fogalom a helyi adók tükrében

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 52.§-ának rendelkezései az alábbi telephely fogalmat határozzák meg: „31.  telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát,

b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek
ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR ’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó)
baa) az a) pont szerinti telephely és
bab) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,
bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevékenységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint – ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez – azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,
c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik,
d)a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan”

Itt is ismerősként üdvözölhetjük az „állandó” kifejezést, viszont kérdésként merülhet fel, hogy mi minősül „állandónak” iparűzési adó szempontjából? Egyáltalán egy építési/szerelési tevékenység keletkeztet iparűzési adó fizetési kötelezettséget? Ennek megválaszoláshoz a jogszabály 37.§-át kell figyelembe vennünk, amely így szól:

“ A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2)Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(3) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.”

Láthatjuk, hogy esetünkben a 37.§ (3) bekezdése az irányadó, hiszen a szlovák társaság tevékenysége meghaladja a 180 napot, így nagy valószínűséggel alanya lesz a helyi iparűzési adónak azon a településen, ahol a tevékenységét végzi. Itt árnyalhatja a képet az, hogy a helyi önkormányzatok – rendeletben akár eltérő – kedvezőbb rendelkezéseket is megfogalmazhatnak ezzel kapcsolatban.

Összegezve a fentieket a példánkban szereplő szlovák társaságnak általános forgalmi adó és helyi adó szempontjából nagy valószínűséggel regisztrálnia kell magát Magyarországon. Viszont, mint látható, több fogalmi kérdést a magyar jogszabályi rendelkezések nem definiálnak tételesen, emiatt mindenképpen javasolt a tevékenység megkezdése előtt állásfoglalást kérni az Adóhatóságtól, a későbbi, kellemetlen meglepetések elkerülése céljából.

* * *

Konferencianaptár 2018 – Nehogy lemaradj! Írd be soron következő konferenciáink dátumait naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel!

Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >> Jelentkezem