Mai írásunkban a fuvarozásnak a termékértékesítéshez, illetve más jellegű szolgáltatásnyújtáshoz való áfa kapcsolatát mutatjuk be.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 70. § (1) bekezdése értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:

1. az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
2. a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

Ugyanazon 70. § (2) bekezdése értelmében ez a szabály arra az esetre is alkalmazandó, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.

Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban!

Akkor, ha egy terméket értékesítő fél azt is vállalja, hogy a terméket nem csak értékesíti a vevőjének, de azt el is fuvarozza hozzá, akkor a fuvarozás a főtevékenység, a termékértékesítés járulékaként fog viselkedni, azaz osztja annak adójogi sorsát. Ez akkor sem fog megváltozni, ha a terméket értékesítő fél nem a saját szállítóeszközével szállítja a terméket, hanem annak szállításához alvállalkozót vesz igénybe. Ilyen esetben is járulékos költség lesz a fuvarozási költség, és mint ilyen, a termékértékesítés adójogi kezelését fogja osztani. Arról persze nem szabad megfeledkezni, hogy ez utóbbi esetben az alvállalkozó szolgáltatása – amennyiben az tisztán fuvarozási szolgáltatás – eltérő módon fog adózni, hiszen abban a viszonylatban (az alvállalkozó és a terméket értékesítő fél viszonylatában) nincs olyan főtevékenység, amihez a fuvarozás járulékként kapcsolódhatna, ott maga a fuvarozás lesz az adóztatandó tevékenység.

Egy példával megvilágítva az előzőeket:

Abban az esetben, ha egy magyar adóalany azt vállalja, hogy termékeket értékesít egy osztrák társaság részére, és azokat a vevőhöz el is szállítja, de a termékeket nem szállítják el Magyarországról, hanem belföldi, a vevő által megadott rendeltetési helyre fuvarozzák, akkor a termék értékesítése és a járulékos fuvarozás belföldön adóköteles, azt magyar áfával, az értékesített termékekre vonatkozó áfa-kulccsal kell számlázni. Ebből is látható, hogy a teherfuvarozási szolgáltatás önálló szolgáltatásként másképp viselkedne áfa-szempontból, mint járulékként, ugyanis önálló szolgáltatásként ott teljesülne, ahol az azt igénybe vevő adóalany gazdasági céllal letelepedett (vagy ahol a teljesítéssel közvetlenül érintett állandó telephelye található), és ez példánkban Ausztria.

Nézzünk most egy konkrét példán lépésről lépésre végig, hogyan változik a fuvarozás minősítése egy ügyletláncon belül!

Ügylet 1 – termékértékesítés

Egy eladó terméket értékesít a vevőjének azzal, hogy vállalja, hogy a terméket a vevőjének el is szállítja, valamint vámkezelteti, így értelemszerűen a fuvarköltséget és a vámoltatás költségét az eladó a vevője részére át is hárítja. Ha a termék ára fuvarozás nélkül 1 000 pénzegység lenne, a fuvarozási költség pedig 100 pénzegység, akkor az eladó által teljesített termékértékesítés adóalapja tartalmazni fogja a fuvarozási költséget is, azaz a termékértékesítés ellenértéke összesen 1 100 pénzegység lesz. A számlán az eladó összesen 1 100 pénzegységet fog szerepeltetni adóalapként. A bevallásban, valamint – Közösségen belüli ügylet esetén – az összesítő nyilatkozatban a feleknek 1 100 pénzegységet kell szerepeltetni. Ez még akkor is igaz, ha az eladó a fuvarköltséget külön tételként szerepelteti a számlán.

A fuvarköltségnek – mint a termékértékesítés járulékosan kapcsolódó költségének – adóbeli megítélése követi a főelem (ez esetben a termékértékesítés) adóbeli megítélését, így tehát amennyiben az alapügylet áfás, a járulékosan kapcsolódó költség is azzá válik, míg ha a főelem adómentes vagy áfa hatályán kívüli (nemzetközi fordított adózású), a járulékosan kapcsolódó költség is annak fog minősülni. A járulékosan kapcsolódó szolgáltatás követni fogja a főelem áfabeli „sorsát”.

Ügylet 2 – szállítmányozás

A termékértékesítőnek számlázó szállítmányozó szolgáltatása a Szállítmányozó > Eladó viszonylatában már nem járulékosan kapcsolódó szolgáltatásként jelenik meg, hanem önálló – meglehetősen komplex – szolgáltatásként.

A 100 pénzegység, amely az Eladó > Vevő viszonylatában még a termékértékesítéshez járulékosan kapcsolódó költségként szerepelt, egy szinttel lejjebb, már önálló szolgáltatásként jelenik meg.

A szállítmányozási szolgáltatás magát a fuvarszervezést, valamint – megállapodástól függően – esetleg egyéb költségeket is magában foglalja (biztosítást, vámkezelést, stb.). A szállítmányozási szolgáltatás adóalapja magában fogja foglalni az alvállalkozók díját, valamint egyéb költséget. Itt sem befolyásolja az áfabeli megítélést az, ha a számlán több tétel szerepel, azaz a számla végösszege különböző átterhelt költségelemekből áll (pl. külön szerepelteti benne a raktározási költséget).

Például a szállítmányozó számlája a következő tételeket tartalmazhatja:

• Alapdíj: 60 pénzegység
• Biztosítás: 10 pénzegység
• Vámkezelés: 10 pénzegység
• Raktározás: 20 pénzegység
• Összesen: 100 pénzegység

Az Áfa tv. nem kötelezi a szállítmányozót arra, hogy minden egyes költségelemet külön feltüntessen a számlán. A szóban forgó költségeket ügyfele teljeskörű tájékoztatása végett mégis külön kiemelheti. A szállítmányozó dönthet úgy is, hogy bizonyos költségelemeket szerepeltet a számlán, míg más elemeket kihagy (az előbbi példa szerint a szállítmányozó kihagyta a fuvarozó alvállalkozó költséget, ami vélhetően az alapdíj részét képezte).

A Szállítmányozó > Eladó viszonylatában a szállítmányozási szolgáltatás adóalapjába bekerülnek az összes járulékosan kapcsolódó költségek. Az előző példához hasonlóan ezen költségek elveszítik önálló adóbeli megítélésüket, és követni fogják a szállítmányozási szolgáltatás áfabeli megítélését.

Ha tehát a Szállítmányozó és a megrendelője (az Eladó) belföldi adóalanyok, a teljesítés helye belföld lesz. Amennyiben a feltételek fennállnak (az előző rész szerint), az egész szolgáltatást adómentesen lehet számlázni.

Ügylet 3 – fuvarozás

A szállítmányozó a fuvarozást alvállalkozásba adhatja egy, vagy több fuvarozónak. E konkrét példában a fuvarozó alvállalkozó átvállalja a vámkezelési szolgáltatást is, ami további alvállalkozásba adható.

A Fuvarozó > Szállítmányozó viszonylatában a vámkezelési szolgáltatás járulékosan kapcsolódó elemként be fog épülni a főszolgáltatás adóalapjába. Az adott szolgáltatás teljes egészében (vámkezeltetési költséggel együtt) a megrendelő legközvetlenebbül érintett telephelyéhez fog igazodni. Természetesen itt sem akadály, ha a Fuvarozó külön tételként feltünteti a vámkezelés költségét.

Ügylet 4 – vámkezelés

A Vámügynök > Fuvarozó viszonylatában a vámügynöki szolgáltatás önálló szolgáltatásként fog megjelenni.

Ügylet 5 – raktározás

Hasonlóan az előző példákhoz a Raktáros > Szállítmányozó viszonylatában a raktározási szolgáltatás önálló szolgáltatásként fog megjelenni.

Ebből a példából is látszik, hogy annak eldöntése során, hogy az adott költség önálló vagy – adóalap részét képezve – járulékosan kapcsolódó, attól függ, hogy kik között jön létre az ügylet, és mely viszonylatban vizsgáljuk a kérdést. Az adott költség értelemszerűen nem tud járulékosan kapcsolódó költségnek minősülni, ha az nem azonos felek között jön létre.

Vegyük példának azt az esetet, amikor a fuvart a külföldi Feladó rendelte meg, de a vámkezelési díjat a belföldi Címzettnek kell állnia, és a fuvarozást és a vámkezelést ugyanaz a szállítmányozó végzi (végezteti). A szállítmányozónak tehát külön számlát kell kibocsátani a Feladónak és külön a Címzettnek. A külföldi Feladó felé kibocsátott számlát áfa hatályán kívüli ügyletként kell kibocsátani, míg a belföldi Címzett felé nyújtott szolgáltatás teljesítési helye belföld lesz, és a feltételek teljesítése esetén adómentes.

Hogy mely ügyletek önállóak, és melyek kapcsolódnak járulékosan egy másik ügylethez, esetenként külön-külön kell vizsgálni.

A szállítmányozás megvalósításához szükséges egyes szolgáltatásokat (pl. raktározás, átrakodás, vámkezelés) az Áfa tv. önállóan „személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatásnak” nevezi [Áfa tv. 43. § (1) a)]. A „fuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatás” kifejezés tehát szövegkörnyezettől függően két különböző jelentést nyerhet:

• Adóalap részeként járulékosan kapcsolódó szolgáltatást jelenthet (ennek a jelentését az előzőekben részletesen elemeztük).
• A szállítmányozás megvalósításához szükséges, vagy azzal együtt járó egyes szolgáltatásokat is jelenthet (ez utóbbinak csak akkor van jelentősége, ha ilyen szolgáltatást önállóan nem adóalanyok részére nyújtja a szolgáltató – ez esetben az adott szolgáltatás teljesítési helye – a főszabálytól eltérően – az a hely lesz, ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik).

Mivel a szállítmányozás megvalósításához szükséges vagy azzal együtt járó egyes szolgáltatások (a második jelentése) B2C relációban – azaz nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásként – a gyakorlatban ritkán fordul elő, az eset részletes elemzésétől eltekintünk.

Fordított relációban, a mentességeknél is külön említésre került a termékértékesítéshez kapcsolódó fuvarozás, mint önálló ügylet. Mentes az adó alól a különböző vámeljárások (így például a külső árutovábbítási eljárás) alatt álló termék értékesítéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás, különösen a fuvarozás.

A fuvarszámla jellegzetes kellékei

• Teljesítési időpont fuvarozásnál: az áru lerakása.
• Teljesítési időpont szállítmányozásnál: a közvetített fuvarok teljesítési időpontja, vagy ha komplex tevékenységre szól a megbízás, a szállítmányozással összefüggő komplex teendők elvégzése.
• Szolgáltatás megnevezése, megbízásra utalás: hogy mit elegendő mellékletben és mit a számlán szerepeltetni, attól függ, hogy mire szól a megbízás, illetve folyamatos kapcsolatnál gyűjtőszámlás vagy időszaki megállapodást kötöttek-e a felek).
• Mikor célszerű időszakos elszámolásos megállapodás? Belföldön teljesített fuvar esetén, ha az adómentességre jogosító igazolások (beépült a fuvarköltség az importált termék adóalapjába, exportált termékhez kapcsolódik stb.) a bevallási időszak alatt nem mindig érkeznek be.
• Uniós adóalany megrendelőnél a számla kelléke: közösségi adószám, fordított adózásra utalás akkor, ha hatályon kívüli számlát állítunk ki, az „áfa területi hatályán kívüli” kitétel nem kötelező, de ajánlott.
• Adómentesség jogcímére utalás.
• Mi a különbség az adómentes és a hatályon kívüli számla között?
• Egyéb szükséges dokumentumok a mentességhez.

***

Amennyiben részletesebben is érdekel a fuvarozás, szállítmányozás belföldi és nemzetközi vonatkozású hozzáadott-érték adózása, akkor jelentkezz a mai napon kedvezményesen a Fuvarozás, szállítmányozás ÁFA szabályai címmel 2017. május 10-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!