Cikksorozatunk előző részében azt vizsgáltuk, hogy adójogi szempontból milyen módon tud megjelenni egy forgalmazónak az ügyleten realizálódó haszna. Mai írásunkban a határon átnyúló forgalmazói struktúrák adójogi kérdéseit mutatjuk be.

Mivel adójogi szempontból külön értékesítésnek minősül a gyártó-forgalmazó valamint a forgalmazó-vevő közötti ügylet, külön-külön kell vizsgálni a teljesítési helyet is. A minősítésnél azt is figyelembe kell venni, hogy fizikailag is odakerül-e a forgalmazóhoz az ügylet vagy láncügylet történik.

Amennyiben belföldi gyártótól belföldi forgalmazóhoz kerül a termék, majd elszállításra kerül belföldről, akkor a belföldi gyártónak adókötelesen kell kiállítania a számlát a belföldi forgalmazó felé. Amennyiben a belföldi forgalmazó értékesítésének következményeként kikerül a termék másik tagállami adóalanynak, akkor közösségi adómentes ügyletként kell kezelni az ügyletet, feltéve, hogy az adómentesség feltételei teljesülnek. Más tagállami magánszemély vevő esetén a forgalmazónak a távolsági értékesítés szabályait kell alkalmazni. Az áru harmadik országba történő kiléptetése esetén – a vevő személyétől függetlenül – a forgalmazó termékexportot teljesít.

Ha a belföldön gyártott és innen elszállított termék forgalmazója nem belföldön letelepedett adóalany – vagy ugyanitt letelepedett, de fizikailag nem kerül hozzá elszállításra a termék, hanem közvetlenül elszállítják belföldről -, akkor a láncügylet szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a forgalmazónak belföldi adószáma alatt szükséges kiállítania a számlát, ha a forgalmazó eladói minőségében fuvaroz/fuvaroztat, vagy a vevő szállítja/szállíttatja ki a terméket. A számla export-, vagy közösségi adómentesen állítható ki – attól függően, hogy a terméket hova szállítják ki – és az annak megfelelő adómentesség feltételei teljesülnek-e. Viszont ennél a konstrukciónál a gyártónak mindenképpen adóköteles számlát kell kiállítania a forgalmazó felé. Ezzel ellentétben, ha a gyártó, vagy a forgalmazó vevői minőségében szervezi a fuvart/fuvaroz, akkor – egyéb feltételek megléte esetén – a kiszállítás irányától függően a gyártónak közösségi vagy export adómentes számlát kell kiállítania a forgalmazó felé. A forgalmazónak pedig – figyelembe véve az ottani szabályokat is – a vevő országában feltehetően adóalanyként be kell jelentkeznie. Mivel a forgalmazó értékesítésének teljesítési helye ennél az utóbbi értékesítésnél nem belföld, nem tartalmaz belföldi áfát a számla.

Disztribútori struktúránál is elképzelhető fordított irány. Ha a disztribútor másik tagállamból hoz be terméket belföldi vevő részére, akkor e tekintetben is vizsgálni kell a teljesítési helyet. Amennyiben a belföldi disztribútorhoz fizikailag is elkerül a termék, akkor a disztribútornak kell közösségi beszerzésként kezelni az ügyletet és belföldi adókötelesen kell az értékesítését kezelni. Harmadik országból történő behozatal és belföldi szabad forgalomba helyezés esetén a disztribútor minősül importálónak és az általa végrehajtott értékesítés belföldi adóköteles értékesítés.

Ha közvetlenül kerül sor a szállításra a közösségi gyártó és a belföldi adóalany vevő között, akkor a láncügylet szabályai szerint attól függően kell a forgalmazónak a magyar adószámán közösségi beszerzésként és utána adóköteles belföldi értékesítésként vagy az indulási tagállami adószám alatt a belföldi adóalany vevő felé számlázott közösségi adómentes értékesítésként kezelni az ügyletet, hogy a gyártó (illetve a forgalmazó vevőként) fuvaroz-e, vagy a belföldi vevő (illetve a forgalmazó eladói minőségében) teljesíti a fuvarozást.

A más tagállambeli disztribútor és a belföldi magánszemély vevő között a távolsági értékesítés szabályait kell alkalmazni.

Harmadik országból származó árunál azt kell elsődlegesen figyelembe venni, hogy belföldön vagy más tagállamban kerül-e sor az áru szabad forgalomba helyezésére. Ha a disztribútor belföldön vámkezelteti a terméket, akkor a magyar vevők felé adókötelesen kell kiállítani a számlát. Más tagállambeli vámkezelés esetén belföldre már közösségi áruként kerül beszállításra a termék, ami után belföldön Közösségen belüli beszerzést kell elszámolni, magánszemély vevőnél pedig a távolsági értékesítés szabályait kell alkalmazni.

* * *

Amennyiben szeretnél teljeskörű képet kapni a különböző közvetítői konstrukciókról, akkor jelentkezz szeptember 30-ig kedvezményesen A közvetítői típusú szerződések áfa vonatkozásai címmel 2017. október 30-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!