Az információ védelmének – túl a GDPR adta szabályozás kötelmén – egyre nagyobb jelentősége van, hiszen az információ elvesztése nagy…
Egyszerűbb lesz az áttérés a kisvállalati adó hatálya alá
Eltűnnek a speciális korrekciós tételek...
A kisvállalati adó (kiva) szerinti adózás választásával összefüggésben eddig gyakran merült fel ellenérvként az, hogy bonyolult a kivára való áttérés. A kiva új szabályai e tekintetben is sokat egyszerűsödnek. Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy a 2017 januárjától, vagy azt követően kivát választó társasági adóalanyoknak mire kell figyelemmel lenni az áttérés kapcsán, utalunk továbbá arra is, hogy a kiva-alanyiság megszűnése esetén hogyan módosulnak a visszatérés szabályai.
Megjegyezzük, hogy a kisvállalati adó nemcsak az egyszerű áttérési szabályok miatt lehet vonzó adózási alternatíva a gazdálkodók számára, hanem azért is, mert a 2016. december 12-én elfogadott „9%-os adócsomag” a kiva jelenleg hatályos 16%-os adókulcsát 2017. január 1-jétől 14%-ra, 2018. január 1-jétől pedig 13%-ra mérsékli.
Áttérés a kisvállalati adó hatálya alá a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] alapján
Az áttérési szabályok egyszerűbbé válása tulajdonképpen annak köszönhető, hogy 2017-től koncepcionális szinten is megváltozik a kisvállalati adó megállapításának módja. Az adónem többnyire elszakad az eddig képviselt pénzforgalmi szemlélettől, ennél fogva pedig nem lesz szükség azon speciális korrekciós tételekre [Katv. 20. § 2016. december 31-éig hatályos (13), (15) és (17) bekezdései], amelyek az eredményszemléletről a pénzforgalmi szemléletre való áttérést biztosították. Az említett korrekciós tételek a társasági adó és a kisvállalati adó viszonylatában a „kettős adóztatási” és a „kettős nem adóztatási” helyzetek kiküszöbölésére szolgáltak.
Az áttérésre vonatkozó további szabályok 2017-től változatlan formában irányadók, ezek röviden a gyakorlatban – a Katv. 28. §-ában foglaltak alapján – a következőket jelentik:
- Az áttérő adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek [ tv.] a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza [Tao. tv. 16. §], ha a következő adóév(ek)ben adókötelezettségét a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti.
- A Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózóknak a megszűnésre tekintettel elszámoló bevallást kell benyújtaniuk az áttérés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig. Azon adózók esetében, amelyek 2017. január 1-jei hatállyal térnek át a kiva hatálya alá a 1671 jelű bevallást kell benyújtani május 31-éig. A 2017-es naptári évben történő áttérés esetén a 1771 jelű nyomtatványon kell elszámolni a társasági adókötelezettségről.
Megjegyezzük, hogy az áttérő adózó – habár kikerül a Tao. tv. hatálya alól – az elszámoló bevallásában akár az adófelajánlás intézményével is élhet. Ha az adózó a kedvezményezett célokra (látvány-csapatsportok, előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások támogatása) legfeljebb a fizetendő adója 80%-áig rendelkezik, akkor az átutalt összegre tekintettel jóváírásban részesül [Tao. tv. 24/B. §]. A társasági adónemen kimutatott összeg más adónemre való átvezetése, kiutaltatása iránti kérelem teljesítése – a „túlutalás” – a Tao. tv. 24/A. § (26) bekezdés esetét kivéve – nem esik jogszabályi korlátozás alá.
- Az áttérő adózónak a bejelentés adóévére vonatkozó – a 2) pont szerinti – társasági adóbevallásában adóelőleget nem kell bevallania, a korábban bevallott, az adószámlára már felkönyvelt előlege(ke)t az adóhatóság hivatalból törli.
A kiva-alanyiság létrejötte nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adózó annak fennállása alatt nem fizet társasági adót. A kiva-alanyiság időszaka alatt történő társasági adófizetésre – az áttérést követő ötödik hónap utolsó napjáig fizetendő társasági adó mellett – abban a speciális esetben kerülhet sor, ha a kiva-alanyiság időszakát megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban az adózó a kedvezményre vonatkozó jogosultságát elveszíti. Ilyen eset áll elő például akkor, ha az adózó a beruházási adóalap-kedvezmény [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont] érvényesítését követően az adott tárgyi eszközt négy adóéven belül kiva-alanyként kivezeti a könyveiből. Az igénybevett kedvezmény dupláját késedelmi pótlékkal növelve kell visszafizetni.
Visszatérés a társasági adó hatálya alá
Kedvező szabályok kerültek beépítésre a Katv. új rendelkezései közé, amelyek akkor alkalmazandók, ha az adózó kiva-alanyisága 2017. január 1-jét követően megszűnik, és társasági adóalanyként folytatja a működését. Az adóalanyiság utolsó évében alkalmazott, a pénzforgalmi szemléletű eredmény korrekcióját előíró tételek [Katv. 20. § 2016. december 31-éig hatályos (18)-(19) bekezdései] hatályon kívül helyezése mellett újdonságot jelent az, hogy az adózónak meg kell határozni az áttérési különbözet összegét. Ennek metódusa a következő:
a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék (+/-) | |
(-) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összege | |
(-) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke | |
ha az előző műveletek eredménye pozitív → az adózó a kapott értékkel megegyező összegű lekötött tartalékot képez | ha az előző műveletek eredménye negatív → a kapott érték abszolút értéke az elhatárolt veszteség összegét növeli |
A pozitív áttérési különbözetre tekintettel keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben a fejlesztési tartalékra vonatkozó, a Tao. tv. 7. § (15) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető (nincs Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti csökkentő tétel), továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.
A negatív áttérési különbözet elhatárolt veszteséget generál, amelyet az adózó a társasági adóalap csökkentésére használhat fel az áttérést követő öt adóévben. Az elhatárolt veszteség tekintetében új előírás, hogy a kiva-alanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a kiva-alanyiság időszakában az adóalap csökkentéseként fel nem használt része átvihető a társasági adó rendszerébe, vagyis azt a kiva-alanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya – a visszatérést követő 5 adóéven belül – az adóalap terhére leírhatja.
Habár a Katv. továbbra sem ad lehetőséget arra, hogy a visszatérő adózó a kiva-alanyiság időszaka alatt beszerzett immateriális jószágok, tárgyi eszközök után értékcsökkenést érvényesítsen a társasági adóban, az áttérési különbözetnek köszönhetően az említett eszközök értéke tulajdonképpen egy összegben elszámolható. Más a helyzet a helyzet a kiva-alanyiság előtt megszerzett eszközök esetén, amelyeknél a Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírás – bizonyos előírásokra figyelemmel – folytatható.
A Tao. tv. hatálya alá visszatérő adózónak adóelőleget kell bevallania és megfizetnie, a háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege a Katv. szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt – szükség szerint „évesített” – bevétel 0,25 százaléka, vagyis a „régi szabályok” szerinti összeg egynegyede.
* * *
Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017
A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!
Az Adóegyetem 2017 helyszíne és időpontja:
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás