A cafeteria rendszert működtető munkáltatók, kevés kivétellel, az adózási környezet jelentős változása ellenére is fenntartják az évek alatt kidolgozott juttatási struktúrájukat. Az adóterhek módosulása természetesen hatással van a rendszer tartalmára, de az elv, hogy a munkavállaló a saját igényei szerint alakíthassa a juttatási csomagját a meghatározott értékhatáron belül, nem változik.

A cafeteria rendszer újragondolása nem csak a juttatási lehetőségek, a költségek és az adózás oldaláról igényel körültekintést, hanem az elszámolási és adminisztrációs folyamatok oldaláról is. Ez különösen azokra a juttatásokra igaz, amelyekhez a munkavállaló részéről is szükséges némi adminisztratív közreműködés.

Számlás juttatások

2019-ben szaporodnak azok a juttatások, amelyeknél a munkáltató valamilyen kiadást, költséget a munkavállaló által benyújtott bizonylat alapján térít(het) meg.

Klasszikus módon ez úgy történne, hogy a munkáltató vásárol valamilyen szolgáltatást a munkavállalói számára, aminek a számláját ő kapja meg és fizeti ki. A gyakorlatban nem ez a jellemző, különösen, ha cafeteria rendszerben történik. Ekkor többnyire a munkavállaló vásárolja meg a szolgáltatást, és a munkáltató nevére szóló számlát kér. Ezzel ő megelőlegezi a kiadást, amit a munkáltató a számla leadása ellenében megtérít.

Az elmúlt évben még viszonylag ritka volt a cégeknél az ilyen jellegű cafeteria juttatás. Az év eleji tapasztalatok alapján azonban az adótörvény változások felélénkítették a munkaáltatók és munkavállalók érdeklődését néhány ebbe a körbe tartozó és adómentesen nyújtható juttatás iránt. Mielőtt lelkesen belevágnánk, érdemes viszont végiggondolni, miként valósítjuk meg a szükséges adminisztrációt. Milyen juttatásokról van szó?

Bölcsőde – Óvoda

A kisgyermekesek örömére a munkáltató a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 8.6. c) pontja alapján adómentesen juttathatja a bölcsődei vagy óvodai szolgáltatást, illetve ellátást. A juttatás megvalósulhat úgy, hogy a szülő a gyermekintézménytől a munkáltató nevére kéri a számlát, de a jogszabályszöveg 2019. január 1-től hatályos változása folytán a számla akár a magánszemély nevére is szólhat.

Kulturális szolgáltatás

A törvénymódosítási fordulók kissé megtépázták ezt a juttatási lehetőséget, ami többek között a különböző művészeti kiállítások, színházi, zenei és táncművészeti előadások látogatását hivatott támogatni. A 2018. nyári adócsomag ugyanis megszűntette, mint adómentesen nem pénzben kapott juttatást. Az őszi adócsomaggal azonban visszakerült az Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. b) pontjába, de olyan kitétellel, hogy utalvány formájában nem nyújtható.

2019. január 1-től kezdődően a munkáltatók/kifizetők az eddiginél magasabb összegben, egy adóévben a minimálbér értékéig, azaz jelenleg 149.000 forintig juttathatnak belépőjegyet vagy bérletet a fenti rendezvényekre egy-egy magánszemélynek. Mivel a munkáltató nem szívesen dönti el a munkavállaló helyett, hogy milyen előadást nézzen meg, ezért a munkavállaló vásárolja meg a jegyeket a munkáltató nevére szóló számlával.

Tekintettel arra, hogy a juttatás nemcsak munkaviszony esetén adómentes, illetve, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 3. számú melléklet B) 3. pontja alapján a munkáltató a munkavállaló közeli hozzátartozói részére nyújtott személyi jellegű kifizetéseket is költségként számolhatja el, nincs akadálya, hogy egy munkavállaló a családtagjaival együtt a 149.000 Ft többszöröséig részesüljön ebben a juttatásban.

Az Szja tv. nem korlátozza a kulturális rendezvény helyszínét belföldre, így akár egy külföldön megrendezésre kerülő koncertjegy is lehet a juttatás tárgya.

Sportrendezvény belépő

A kultúra szolgáltatás sorsát osztotta a megszüntetett, majd visszahozott sportrendezvény belépő. A korábbi korlát nélküli adómentesség ugyan megszűnt, az Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. a) pontja a kultúrához hasonlóan a minimálbér összegében határozza meg a kedvezményes juttatás mértékét.

A közeli hozzátartozókra vonatkozó szabályok itt is érvényesek, tehát családtagokkal közösen is lehet szurkolni egy-egy mérkőzésen.

A sportrendezvény fogalmának meghatározásakor az Szja tv. a sportról szóló 2004. évi I. törvényre hivatkozik, amely szerint „sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, sporttevékenység végzése céljából tartott verseny, mérkőzés”. Ebben az esetben sem a rendezvény helye a mérvadó, hanem annak szervezője, illetve az azon részvevő sportolók kiléte.

A kultúrához hasonlóan a sportrendezvény belépőre sem adhat adómentesen utalványt a munkáltató/kifizető. Így vagy az általa megvásárolt belépőjegyet adja oda, vagy a munkavállaló által leadott munkáltató nevére szóló számla alapján fizeti ki a jegy árát.

Mivel ezek a juttatások a kevés megmaradó adómentes lehetőséget képviselik, várhatóan, aki teheti, él is majd vele. A könyvelésnek, bérszámfejtésnek érdemes időben felkészülnie az ehhez kapcsolódó feladatokra.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a hazai cafeteria rendszer 2019. évi átalakításai, akkor jelentkezz a Cafeteria 2019 a gyakorlatban címmel 2019. január 22-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet