Idén ősszel az adótörvény változások két ütemben kerültek benyújtásra a Parlamentbe. Az első adócsomag részleteiről a T/12801 törvényjavaslatban foglaltak alapján az 5PercAdó oldalán már október második felében két írásunkban is adtunk tájékoztatást Olvasóink részére.

• Őszi adócsomag az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében – 1. rész – Kiss Tímea
• Őszi adócsomag az adminisztrációs egyszerűsítés jegyében – 2. rész – Kiss Tímea

2025. november 17-én került a Parlament elé benyújtásra ”A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről” szóló T/13110 és „A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról” rendelkező T/13054 törvényjavaslatok. Az elsősorban adózási szabályokat tartalmazó T/13110 javaslat legfontosabb pontjait ismertetem jelen cikk keretében, kitérve a T/13054 törvényjavaslat Szja-t érintő részére.

1. Személyi jövedelemadó

A béren kívüli juttatások köre 2026. január 1-től kibővül a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által foglalkoztatottnak lakhatási támogatás címén lakás bérleti díjának megfizetéséhez adott támogatással. Ezen új szabály esetében nem kell alkalmazni a  35. életév betöltésére vonatkozó életkori korlátozást, azaz életkortól függetlenül biztosítható ez a juttatás, melynek részletszabályai Kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.

Azon átalányadózó egyéni vállalkozók részére, akik nem végeznek a jogszabály által külön nevesített tevékenységet, azaz a legalacsonyabb – jelenleg 40%-os – költséghányad alkalmazásával állapítják meg jövedelmüket, kedvező változás kerül bevezetésre két lépcsőben. 2026. január 1-től ezen vállalkozói kör esetében a költséghányad mértéke 45%, míg 2027. január 1-jétől 50% mértékben kerül meghatározásra.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. és 11. melléklete módosul, mégpedig a gépjárművek költségelszámolására vonatkozó módszerek választására vonatkozó szabályrendszer hatókörében. A módosítást indokolja, hogy az adott adóévben több gépjárművet használó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók a jelenlegi szabályozás szerint valamennyi gépjármű vonatkozásában csak ugyanazon költségelszámolási módot választhatják. A módosítás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy különböző meghajtású gépjárművek esetében eltérő költségelszámolási módot válasszon az adózó. A választás ugyanakkor nem gépjárművenként illeti meg az adózót, hanem a belső égésű motorral rendelkező járművek csoportja esetében egységesen ugyanazon elszámolási mód, a hibrid, továbbá az elektromos gépjárművek csoportja vonatkozásában pedig akár egy másik, de szintén egységesen ugyanazon elszámolási mód választható.

2. Társasági adó

A társasági adóelőleg-gyakorisághoz tartozó értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra növekszik, azaz a módosítás következtében a havi adóelőleg fizetés akkor alkalmazandó, ha az előző adóévi fizetendő társasági adó összege meghaladja a 20 millió forintot. Az értékhatár növekedés az összes adózóra vonatkozik, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és halászati ágazatú adózókra is, azt első alkalommal a 2026-ban bevallott adóelőlegekre kell alkalmazni. Ez naptári éves adózó esetén a 2026. május 31-éig benyújtott, a 2025. adóévi kötelezettségről szóló éves bevallásban bevallott adóelőleg-fizetési időszak, amely alapján a haviról negyedéves gyakoriságra történő áttérés 2026. júliustól kezdődhet meg.

A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményének bevezetésével összefüggésben meghatározásra kerül számos fogalom, így többek között a biológiai sokféleség, a helyreállítás, az ökoszisztéma, a rehabilitáció, a természetalapú megoldás és a visszaállítás, továbbá a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás fogalma.

A fejlesztési adókedvezmény kiegészítésre kerül a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás jogcímével és az ennek igénybevételéhez szükséges rendelkezésekkel.

Fentieken túlmenően beiktatásra kerül a Tao törvény 22/I szakasz, mely a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményéhez kapcsolódóan vezet be szabályokat. Az adókedvezmény környezeti károk felszámolására és meghatározott további környezetvédelmi célra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, felújítás esetén, hat adóévben vehető igénybe. Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke a beruházás típusától és az elszámolható költségek összegétől függ, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás adókedvezményét első alkalommal – az ide vonatkozó uniós szabályozással összhangban – a 2025. december 31. napját követően megkezdett beruházásra lehet alkalmazni, továbbá a kedvezmény alkalmazását a 2026. adóévtől lehet megkezdeni.

Az IFRS-ek szerinti adózóknál az adókedvezmény – számviteli elszámolástól függő – figyelembevételére vonatkozó módosító tételek pontosításra kerültek az adókedvezményekre történő általános utalás útján annak érdekében, hogy a szabályok az évről-évre bővülő adókedvezmények mindegyikét lefedjék és az adókedvezmények eltérő elszámolása ne okozzon eltérést a magyar és az IFRS-ek szerinti adóalapban.

Az uniós Válságközlemény 2026-tól nem alkalmazható, ezért az erre vonatkozó társasági adózási rendelkezések törlésre kerülnek.

3. KIVA

A KIVA választására jogosító értékhatárok a tervezet szerint 2025. december 1-től emelkednek, annak érdekében, hogy 2026. január 1-től már a megemelt értékhatárok alapján tudják az adózók választani a KIVA-t. 

Ennek megfelelően várhatóan:

• az átlagos statisztikai állományi létszám maximuma 50 főről 100 főre,
• a bevételi értékhatár maximuma 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra,
• a mérlegfőösszeg maximuma – szintén – 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra

módosul.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevételátlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik. Ezen szabályok viszont várhatóan 2026. január 1-től lépnek hatályba.

A KIVA törvény – összhangban a Szocho törvény tervezett változtatásával – módosul a személyi jellegű kifizetések adóalap-rész egyik komponense vonatkozásában. A jelenleg hatályos szabály szerint a tag, a főállású társas vállalkozó vonatkozásában a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás a minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A tervezet szerint 2026. január 1-től a 112,5%-os mérték törlésre kerül, helyette a 100% alkalmazandó.

4. ÁFA

A kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az alanyi adómentesség éves bevételi értékhatára három lépcsőben 24 millió forintra emelkedik. 2026. január 1-jei hatállyal az értékhatár 20 millió, 2027. január 1-jétől 22 millió és 2028. január 1-jétől 24 millió forintra emelkedik.

A 2026. évre vonatkozó 20 millió forintos értékhatár a módosító jogszabály kihirdetését követő napon lép hatályba.

A tervezet rendelkezés szerint az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2026. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany az Áfa törvény 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2025. naptári évben ténylegesen, sem a 2026. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 20.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

5. Jövedéki adó

Üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adómértékei 2026. évi valorizációja elhalasztásra kerül fél évvel az ipar- és munkavédelmi akcióterv részeként.

6. Kiskereskedelmi adó

A kiskereskedelmi adó sávhatárai – az adókulcsok változatlansága mellett – emelkednek, ami adócsökkenést eredményez.

• Az első sáv – amelyhez nem kapcsolódik adófizetési kötelezettség – 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik.
• A második sáv 0,15 százalék adómérték mellett jelenlegi felső határa 30 milliárd forint, ez 50 milliárd forintra módosul.
• A harmadik sáv – 1 százalék adómérték mellett – felső határa 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik.

Naptári éves adózó esetén, ha a 2025. júliusában és októberében esedékes és ténylegesen befizetett előlegeinek összege több mint a 2025. évre várható adóalap és az új sávhatárok szerinti adómértékkel kiszámított fizetendő adó, akkor a különbözet visszaigénylésére már 2025-ben lehetőség nyílik. A visszaigénylésről szóló nyomtatvány benyújtását az adózó saját választás szerint teheti meg, amire legkésőbb a 2025. végéig van lehetősége. Amennyiben a várható és a tényleges adóalap eltér, az ebből eredő különbözet az éves bevallásban számolandó el. Az az adózó, amely nem élt a visszaigénylési lehetőséggel, az adósávok változásából eredő többletet az általános eljárási szabályok szerint az éves adóbevallás benyújtásával számolja el és kérheti vissza.

7. Szociális hozzájárulási adó

A főállású egyéni és társas vállalkozók esetében havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja jelenleg egy 112,5 százalékos szorzóval eltérített a társadalombiztosítási járulék alapjától. A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék egységes kezelése érdekében 2026. január 1-jétől megszüntetésre (törlésre) kerül a 112,5 százalékos szorzó. Vagyis a jövőben a szociális hozzájárulási adó alapja (összhangban a társadalombiztosítási járulék alapjával) legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 100 százaléka lesz.

2026-tól már nem csak az átalányadózó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a szociális hozzájárulási adó-kötelezettségükről bevallást benyújtaniuk. A negyedéves bevallásban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó szociális hozzájárulási adót a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

8. Társadalombiztosítási járulék

Összhangban a szociális hozzájárulási adó módosításával 2026-tól már nem csak az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak is negyedévente kell a társadalombiztosítási járulékot bevallaniuk. A bevallásban azonban havonkénti bontásban kell feltüntetni a fizetendő közterhet. A negyedévre jutó járulékot a bevallási határidővel megegyező időpontig, azaz a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni.

9. Adózás rendje

A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék módosításának következtében módosul az Art is. Jelenleg még az átalányadózó egyéni vállalkozóknak negyedévente, míg a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak havonta kell bevallást beadniuk és a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót megfizetniük. A módosítás megszünteti a különbséget az eltérő adózási módot választó egyéni vállalkozók között, a bevallási és fizetési gyakoriság egységesen negyedévesre módosul.

10. Számvitel

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó, számviteli törvényben meghatározott értékhatárok 2023-ban megemelésre kerültek, azonban az Európai Unió ezt követően fogadta el a 2013/34/EU számviteli irányelv értékhatárainak emeléséről szóló irányelv-módosítást. A megemelt irányelvi értékhatárok lehetőséget adnak az értékhatárok további emelésére. A javaslat 20%-kal emeli meg a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárokat, így a mérlegfőösszeget 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevételt 300 millió forintról 360 millió forintra módosítja.

***

5percAdó ajánló

Jelen cikkünk a második adócsomag benyújtásáról és a 2026. évre vonatkozó adóváltozásokat ismertető korábbi írásainkból is látható, hogy számtalan jogszabály módosul, egyes részletszabályokat tartalmazó Kormányrendelet tervezetek pedig jelenleg még tervezeti formában sem érhetők el. A könyvelők, okleveles könyvvizsgálók, adótanácsadók, okleveles adószakértők bérszámfejtők és más pénzügyi szakemberek számára viszont elengedhetetlen a naprakész tudás.

A PENTA UNIÓ által szervezett  >>Adóegyetem 2026 rendezvényein a jogszabályok előkészítésében résztvevők által tartott részletes, értelmező szakmai előadások és gyakorlati útmutatók segítik a felkészülést a változásokra, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az alkalmazkodás, és felkészülten vághass neki az új adóévnek. Válassz az alábbi időpontok és képzési formák közül!

KONFERENCIATERMI alkalmak >>

• 2025.11.26–27. – Budapest, Lurdy ház
• 2025.12.09–10. – Budapest, Lurdy ház
• 2026.01.08–09. – Budapest, PENTA UNIÓ konferenciaterem

ÉLŐ-ONLINE közvetítések >>

• 2025.11.26–27.
• 2025.12.09–10.
• 2026.01.08–09.

E-LEARNING videók >>

• 2025.12.04. – 12.31. között elérhető videók (2025-ös kreditpontokkal)
• 2026.01.16. – 05.31. között elérhető videók (2026-os kreditpontokkal)