Áfa változások 2020. – 2. rész

Előző cikkünkben elkezdtük vizsgálni a közösségi termékügyleteket érintő 2020-tól bevezetendő változásokat. A közösségi adómentes értékesítés szabályainak változásait a vevői közösségi adószám kötelező szerepeltetésének tárgyalásával folytatjuk.

2020-tól az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) már konkrétan szerepelni fog, hogy az adómentességnek az lesz a feltétele, hogy az az adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, akinek a részére az értékesítés történik, azaz a vevő

• adószámmal rendelkezik a Közösség más tagállamában és
• ezt az adószámot közölte az értékesítővel.

Ez a jelenlegi adóhatósági értelmezés ismeretében talán nem tűnik olyan nagy változásnak, mivel a NAV már a gyakorlatban jelenleg is megköveteli azt, hogy a legyen a vevőnek közösségi adószáma. De eddig ez nem szerepelt az Áfa törvényben! Sőt az európai bírósági ítélkezési gyakorlat kimondta (lásd például VSTR-ügy), hogy jóhiszemű eladó akkor is adómentes számlát állíthat ki, ha a vevőnek nincsen érvényes közösségi adószáma, ugyanis csak az adóalanyiság és nem az érvényes közösségi adószám volt a jogszabályi feltétel.

Eddig ugyanis elvileg a következő volt a szabályozás:

A közösségi adómentes termékértékesítés megvalósulásának feltétele, hogy adófizetésre kötelezett adóalany legyen másik tagállamban. (Megjegyezzük, hogy a 2008-tól hatályos törvényszövegben már nem szerepel, hogy a beszerző kifejezetten közösségi beszerzés címén legyen adófizetésre kötelezett, de az EU bírósági ítéletekből – Teleos-ügy, X-ügy stb. – és a közösségi termékmozgásra vonatkozóan kialakított rendszer logikájából ez egyértelműen következik.) Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka, ha a vevő közösségi adószámmal rendelkezik, mivel az Irányelv rendelkezései szerint a közösségi adóalanyokat közösségi adószámmal tartják nyilván a tagállamok. Ugyanakkor – mint ahogy az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata is erre rámutat – az érvényes közösségi adószám megléte nem anyagi jogi feltétele a közösségi adómentességnek. Erről a C–273/11. számú Mecsek-Gabona ítélet a következőképpen rendelkezik: „Igaz, hogy az ilyen azonosítószám kiadása bizonyítja az adóalany adójogi helyzetét a Héa alkalmazása szempontjából, és megkönnyíti a Közösségen belüli ügyletek adóellenőrzését. Ugyanakkor olyan alaki követelményről van szó, amely nem kérdőjelezheti meg a héa-mentességhez való jogot, amennyiben a Közösségen belüli termékértékesítés anyagi jogi feltételei teljesülnek. Az ítélkezési gyakorlatból ugyanis kitűnik, hogy az olyan nemzeti intézkedés, amely a Közösségen belüli termékértékesítés adó alóli mentességére való jogosultságot a tartalmi követelményeket figyelmen kívül hagyva alapvetően alaki követelményektől teszi függővé, meghaladja az adó pontos beszedésének biztosításához szükséges mértéket, kivéve ha az alaki követelmények megsértése azzal jár, hogy nem lehet bizonyítani a tartalmi követelményeknek való megfelelést.”

A közösségi adószám azonban jelenleg csak információval szolgál, orientálja az eladót az adómentes számlázás során, de annak hiánya jelenleg még automatikusan nem alapozhatja meg az értékesítés adókötelessé minősítését. A VSTR-ügy (C–587/10. sz. ügy) kimondja, hogy az adott tagállam adóhatósága előírhatja az adómentesség feltételéül azt, hogy a vevőnek legyen közösségi adószáma – mint ahogy a magyar adóhatóság ezt elő is írja –, ugyanakkor, ha mégsem rendelkezik közösségi adószámmal a vevő, akkor önmagában erre a tényre hivatkozással nem utasíthatja el a jóhiszemű, elvárható körültekintést tanúsító eladó adómentes számlázását az adóhatóság, ha más tényekkel bizonyítják, hogy a vevő adóalany.

Többször előfordul olyan eset, hogy az értékesítés időpontjában az eladó által bizonyítottan rendelkeztek a vevői közösségi adószámmal, azonban az adóellenőrzés időpontjában – az adott értékesítési időszakra visszamenőleges hatállyal – törlik a vevő adószámát. Éppen egy magyar ügyben született európai bírósági jogeset fejtette ki erre az esetre álláspontját és foglalkozik a vevő közösségi adószámának érvényességével kapcsolatos problematikával. A már hivatkozott Mecsek-Gabona Kft. ügyben született ítélet tényállása szerint a vevő közösségi adószámát az ottani adóhatóság utólag az ügylet teljesítése után, de visszamenőleg, az ügylet teljesítési időpontja előtti időpontra törölte. A Bíróság kimondja, hogy sem az Irányelv szövege, sem a releváns bírósági gyakorlat nem írja elő a közösségi mentes értékesítés anyagi jogi feltételéül, hogy a vevő közösségi adószámmal rendelkezzen, ez csak egy olyan alaki követelmény, amely megkönnyíti az adóhatóság ellenőrzését, melynek során be tudja azonosítani a feleket, és ellenőrizni tudja, hogy olyan vevőről van-e szó, aki közösségi beszerzés címén adófizetésre kötelezett. Mivel ez csak alaki követelmény, nem kérdőjelezheti meg az adóhatóság a mentességhez való jogot, ha a mentesség (korábban említett) anyagi jogi feltételei teljesülnek. Az ítélet szerinti ügyben még az is erősíti ezt az értelmezést, hogy az ügylet teljesítési időpontjában az adószám még valós volt, azt utólag törölték visszamenőlegesen. Tehát az eladó a tőle elvárható körültekintés tanúsítása (az adószám érvényességének ellenőrzése az ügyletet megelőzően) ellenére sem tudott megbizonyosodni arról, hogy a vevő nem kötelezett közösségi beszerzés címén adófizetésre.

Úgy tűnik azonban, hogy a közösségi jogalkotó éppen az ismertetett európai bírósági ítélkezési gyakorlatot szerette volna felülírni, tehát 2020-tól az említett megengedő bírósági ítéleteket valószínűleg nem lehet majd alkalmazni.

2020-tól már egyértelmű maga a szabályozás abban, hogy érvényes vevői közösségi adószám hiányában nem lehet adómentes számlát kiállítani. Ezért az is már elkerülhetetlen, hogy minden szállítás (értékesítés) előtt az eladónak ellenőriznie kell a vevő közösségi adószámát és annak érvényességét a VIES rendszerben. Az új szabály szerint ugyanis minden értékesítés teljesítési időpontjában érvényes közösségi adószámmal kell rendelkeznie a vevőnek és ezt a tényt az eladónak utólag is tudni kell igazolni a teljesítési  időpontra visszamenőlegesen.

A közösségi adómentes értékesítés tehát főszabály szerint azt feltételezi, hogy a beszerző Közösségen belüli beszerzés címén adófizetésre legyen kötelezett a rendeltetési országban, ezért ez most már egyértelműen két eltérő tagállami érvényes közösségi adószámmal rendelkező adóalany (vagy nem adóalany jogi személy vevő) közötti értékesítést jelenti. Változatlan azonban a szabályozás abban, hogy Közösségen belüli beszerzés címén nemcsak adóalanyok kötelezettek adó fizetésre, hanem bizonyos feltételek mellett nem adóalany jogi személyek is (például alapítványok, közhatalmi szervek, intézetek, egyesületek), ha nem végeznek gazdasági tevékenységet, illetve az adóalanyok közül sem minden státuszú kötelezett adófizetésre, hanem vannak közösségi termékbeszerzés tekintetében ún. különleges jogállású adófizetésre kötelezettek. Ezek a jogalanyok, csak ha a beszerzéseik összesített összege bizonyos értékhatárt – 10 000 eurót – adóév elejétől számítottan elér, akkor kötelezettek Közösségen belüli beszerzés címén adófizetésre és ekkor kell csak közösségi adószámot kérniük és az ezt követő ügyleteikre kell adózniuk. Választásuk alapján a jelzett értékhatár alatt is kérhetnek közösségi adószámot és adózhatnak ily módon. Ez a különös jogállású kör a következő: alanyi mentes, kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végző, idegenforgalmi árrés adózó, különbözet szerinti adózó, mezőgazdasági kompenzációs feláras termelő.

Előfordulhat olyan, hogy a vevőnek egynél több tagállamban van közösségi adószáma. Ilyenkor mi a teendő? Az továbbra sem gátja az adómentes számlázásnak, hogy ha a vevőnknek van magyar közösségi adószáma is, csak az a lényeg, hogy az ügylet során ne ezt használja, ne ezt adja meg – na és persze az is kulcsfontosságú, hogy a termék elszállításra kerüljön belföldről másik tagállamba. (Ez utóbbiról a következőkben lesz majd szó.) Ha a vevőnek egynél több nem belföldi közösségi adószáma van, akkor arra a közösségi adószámra kell az eladónak kiállítania a számlát, amelyet a vevő megad az eladónak.

Azonban továbbra sem tagadható meg az adómentesség abból az okból, hogy a vevő adószámát az értékesítés időpontjára visszamenőlegesen törölték, vagy majd a jövőben visszamenőlegesen törölni fogják, így nem releváns az adóhatóság esetleges hivatkozása arra, hogy a vevők jelenleg (az ellenőrzés időpontjában) már nem rendelkeznek közösségi adószámmal. Csak az a döntő, hogy az értékesítés időpontjában rendelkezett-e érvényes közösségi adószámmal a vevő.

Ezért mindenképpen javasolható az adóalanyoknak, hogy az értékesítés előtt ne csak ellenőrizzék a VIES rendszerből a vevő közösségi adószámát, hanem a lekérdezés eredményét nyomtassák is ki vagy elektronikusan tárolják el, hogy később egy esetleges adóellenőrzés során az adóhatóságnak be tudják mutatni. Arra ugyan továbbra sem lesz kifejezett előírás, hogy állandó szerződéses kapcsolat esetén milyen gyakorisággal kell az adatlekérést megtenni, az a lényeg, hogy biztosan rendelkezzen közösségi adószámmal a vevő az értékesítés időpontjában. Ebből következik, hogy nyilván ez csak akkor biztosítható, ha minden egyes ügylet előtt elvégzik a lekérdezést, amennyiben ez nem lehetséges, akkor az adóalany jelentős kockázatot vállal. A közösségi adószám érvényessége ellenőrzésének mechanizmusát az adóalanynál célszerű valamilyen szabályzatban rögzíteni, és egyedileg kialakítani egy olyan mechanizmust, amely a lehető legkisebbre csökkenti annak kockázatát, hogy az ügylet teljesítési időpontjában nincs érvényes közösségi adószáma a vevőnek, mert ez most már egyértelműen kizárja majd az adómentességet.

Cikkünk folytatásában szó lesz az összesítő nyilatkozatban való szerepeltetésről és a kiszállítási igazolások funkciójáról.

* * *

Jelentkezz az alábbi PENTA UNIÓ Zrt. által szervezett konferenciákra, találkozz velem személyesen és tedd fel felmerülő kérdéseidet:

2019.10.16. – Számlázás szabályai, számlakorrekció 2019.
2019.10.30. – A 2020-ra vonatkozóan már kihirdetett áfa változások és aktuális áfa kérdések

Értesülj első kézből a 2020. évi jogszabályváltozásokból>> Adóegyetem 2020