Jelen pillanatban a cikk alcímében feltett kérdésre nem egyszerű válaszolni, hiszen teljesen bizonytalan, hogy egy szabályozott kilépés fog-e megvalósulni, vagy pedig a legrosszabb forgatókönyv, azaz a szabályozatlan kilépés következik be. Sokan azon az állásponton vannak, hogy a Brexit elsősorban a vámok, vagy az általános forgalmi adó tekintetében jelent majd kihívást, azonban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a szabályozatlan Brexit hatással lehet a hozzánk érkező kiküldöttekre, vagy az Egyesült Királyságba tartó kiküldött munkavállalóinkra is.

Az egyetlen biztos pont – személyi jövedelemadó

Az Egyesült Királyság és Magyarország között létrejött, a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló 2011. szeptember 7. napján aláírt Egyezmény rendelkezései, melyet a 2011. évi CXLIV. törvénnyel hirdettek ki, szerencsére ugyanúgy alkalmazandóak lesznek a Brexit után is (azaz függetlenül attól, hogy a kiküldetés a március 29-i időpont előtt vagy után kezdődik).

A magyar belső adószabályokat az Egyezmény rendelkezéseinek fényében kell vizsgálni, hiszen a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alapján a nemzetközi szerződés előírásait kell alkalmazni, amennyiben a nemzetközi szerződés a személyi jövedelemadóról szóló törvénytől eltérő előírást tartalmaz. Az Egyezmény alapján kell eldönteni melyik országnak van adóztatási joga, ha például egy munkavállalót küldünk az Egyesült Királyságba a következő egy évre, úgy, hogy a munkaviszonya a magyar társaságnál továbbra is fennáll, vagy ha egy új angol ügyvezető érkezik a magyar Kft élére egy éves időszakra februártól, és a pozíciót magyar munkaviszony keretében tölti be.

Az Egyezmény munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó 14. cikke alapján a munkavégzés helye szerinti ország fogja megadóztatni a jövedelmet, és a speciális szabály sem alkalmazható, amely az illetőség államához rendelné az adóztatást tekintettel arra, hogy már a kiküldetés időpontjában ismert, hogy a munkavégzés időtartama meghaladja a 183 napot (a 183 nap számítása, és alkalmazása ugyanakkor meglehetősen bonyolult, amelyet gyakorlati példákkal illusztrálunk majd a májusi konferencián).

Figyelemmel kell azonban arra is lenni, hogy ha a magyar kiküldött Magyarországon is végez munkát a külföldi kiküldetése alatt, és a magyar adóügyi illetőségét is megtartja, a magyar munkavégzésre jutó arányos jövedelem Magyarországon lesz adóköteles (ennek az azonnali, vagy utólagos kezelése hatással lesz a folyamatban lévő havi magyar bérszámfejtésre is). Az új angol ügyvezető esetében is a 14. cikket kell alkalmazni, magyar adóazonosító jelet kell igényelni, az új munkavállalót be kell jelenteni a magyar hatóságokhoz is, és a magyar személyi jövedelemadó előleget meg kell fizetni. Az illetőség, és az egyéb körülmények vizsgálata elengedhetetlen mindkét irány esetében, annak érdekében, hogy a következő évben mind a magyar, mind a brit hatóságok felé megfelelő adattartalmú személyi jövedelemadó bevallás készüljön el az adott adóévről (Nagy-Britannia esetében nem esik egybe a naptári évvel az adóév).

Szociális hozzájárulási adó, és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség

Ha az előbb említett példánál maradunk, akkor a kiküldetésben járatos kollégák már egyből tudják, hogy az A1-es igazolás birtokában igazoltnak tekinthető a kiküldetés társadalombiztosítási szempontból, figyelembe véve az EU koordinációs rendeletének legfontosabb alapelvét, az egyetlen alkalmazandó jog elvét. Ennek megfelelően a 24 hónapot meg nem haladó kiküldetés esetében a kiküldöttek a kiküldő uniós ország jogszabályainak hatálya alatt állnak továbbra is és ott is tesznek eleget a munkáltatóik a kötelező járulékbefizetési kötelezettségnek (jó, ha tudjuk azonban, hogy nem csak a 24 hónapos időtartam kritériumának kell teljesülnie ehhez).

Azaz a példánknál maradva a magyar munkavállalónk esetében a kiküldetés megelőzően jó időben megkért, és a kiküldetés kezdetére rendelkezésre álló A1-es igazolás birtokában csak magyar járulékokat és szociális hozzájárulási adót kell, hogy fizesse a munkáltató (feltéve, hogy a kiküldetésünk a Brexit időpontja előtt kezdődött). A fordított eset is igaz, azaz az angol ügyvezetőtől, jobban mondva annak új magyar munkáltatójától a magyar adóhatóság nem kérhetné számon a magyar járulékfizetés hiányát, hiszen az A1-essel igazoltnak tekinthető a brit járulék fizetés (technikailag egy cégcsoporton belüli kiküldetés történik). Minden eddig említett szabályozást borítana egy szabályozatlan Brexit. Miért is? Magyarország és Nagy-Britannia között jelen pillanatban nincs szociális biztonságról szóló egyezmény (TB egyezmény), amely a koordinációs rendelethez hasonlóan rendelkezne a kiküldetések esetén, és az előttünk álló rövid időszakban nem is látható, hogy rendelkezésünkre fog állni egy ilyen egyezmény, ami biztosítaná azt, hogy ne merüljön fel például a dupla járulékfizetés réme.

TB egyezmény hiányában, hangsúlyozva a szabályozatlan Brexit esetét, az angol ügyvezető esetében szóba jöhet a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 5. § (2) d pontja, és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. § (2) bekezdése. A fentiek alapján nem terjed ki a biztosítás a munkavállalóra, és mentesülünk a szociális hozzájárulási adó fizetése alól, ha a kiküldetés Magyarországon be nem jegyzett munkáltató/külföldi kifizető által Magyarország területén foglalkoztatott harmadik állam állampolgárságával rendelkező munkavállalóját érinti, és a kiküldetés, foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet.

Látható, hogy a példában az angol ügyvezető kevesebb, mint két évet fog Magyarországon tölteni, ugyanakkor a munkaviszonya nem harmadik országbeli munkáltatóval fog fennállni. Így a mentesség sem alkalmazható (ugyanakkor a februári, márciusi időszakban még érvényes a korábban megkért A1-es igazolás). Amennyiben külföldi munkáltató küldené Magyarországra az ügyvezetőt, a két éves mentesség alkalmazható lenne, de kérdésként merülhet fel az is, hogy honnan számoljuk a két évet egy olyan esetben, amikor a kiküldetés még a szabályozatlan brexit előtt kezdődött.

Cikksorozatunk következő részében azt fogjuk megvizsgálni, hogy milyen kockázatokkal kell számolni egy Magyarországon dolgozó külföldi kiküldött NAV ellenőrzésénél, és milyen esetekben merülhet fel egy külföldre kiküldött esetében az, hogy a 24 hónapos időtartam betartása mellett mégis a fogadó országban kell társadalombiztosítási járulékokat fizetni.

* * *

A rövid, inkább csak gondolatébresztőnek nevezhető példák jól mutatják, még sok a kérdés, de várhatóan a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében 2019. május 7-én tartandó előadásunkon valamennyi kérdésre tudunk már válaszokat adni, hiszen ekkor már pontosan tudjuk, hogy bekövetkezik-e a legrosszabb forgatókönyv, vagy sem. >>Külföldiek Magyarországon, magyar munkavállalók külföldön – A nemzetközi adózás műhelytitkai érthetően

A konferencián számos esettanulmánnyal igyekszünk megvilágítani a nemzetközi adózás sajátosságait, olyan esettanulmányokat feldolgozva, ahol a kiküldetések érintik például Németországot, Franciaországot, vagy más Európai Uniós tagállamot, illetőleg Kínát és más harmadik országokat is. Kitérünk majd a rövidebb, és hosszabb kiküldetések adó és járulékvonzataira, figyelembe véve azt is, ha olyan országok felé történik a kiküldetés, vagy olyan országokból érkeznek kiküldöttek, amelyekkel nincs kettős adóztatás elkerüléséről, és megakadályozásáról szóló szerződésünk, vagy/és szociális egyezményünk.