A gazdasági büntetőjog az anyagi büntetőjog egyik önálló részterülete, méghozzá álláspontom szerint a leginkább elkülönülő szegmense. Azoknak a büntetőjogi és büntetőjogon kívüli jogszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogy a gazdasági rendet (azaz az aktuális, uralkodó gazdasági szisztéma szabályszerű működését) fenyegető cselekmények közül melyek minősülnek bűncselekménynek, ezek elkövetőit hogyan kell felelősségre vonni, és velük szemben milyen szankciókat, miként kell alkalmazni. 

A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények címében egyértelműen kifejezésre juttatja a jogalkotó, hogy mi a védett különös jogi tárgya ezen bűncselekményeknek: a gazdaság (Alaptörvény szerinti) szabályos működése. Ez a legfontosabb elhatárolási ismérv, amely megkülönbözteti a gazdasági bűncselekményeket a vagyon elleni bűncselekményektől. „A különbség – nagyon általánosan – talán elsősorban abban ragadható meg, hogy a vagyon elleni bűncselekmények elsősorban egy statikus helyzet, egy állapot védelmét szolgálják. A gazdasági bűncselekmények meghatározása során ezzel szemben nem a tulajdon, illetve az abból folyó jogosítványok védelme az elsődleges, és e bűncselekmények többnyire a vagyon működtetése körében követhetők el. A gazdaság fogalmát a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények szempontjából háromféle megközelítésben vizsgálhatjuk, ezek a következők:

1. Mikroökonómiai értelemben egy adott gazdasági egységet jelent, amely (például egy termelő vállalat) termelési erőforrások (azaz inputok) felhasználásával folyamatosan mérlegel és döntéseket hoz, szembeállítva a várható hasznot a lehetséges költségekkel, egyszóval: gazdálkodik. A gazdasági egység inputjai a termelési tényezők (ezek közül a legfontosabbak: a tőke, a munka és a természeti tényezők), outputjai pedig mindazok a javak és szolgáltatások, amelyek a termelési folyamatból kikerülnek, és amelyeket a piacon értékesítenek. Tágabb értelemben gazdasági egységeknek tekinthetők a háztartások is, amelyek azonban nem szervezett gazdasági tevékenységet, hanem magántevékenységet végeznek. 
2. Makroökonómiai értelemben a gazdaság kifejezés a nemzetgazdaságot jelenti, amely egy adott állam területén található, egymással kisebb-nagyobb intenzitással együttműködő gazdasági egységek összessége, ezek a szervezetek és személyek a gazdaságra vonatkozó, társadalmi, etikai és jogi normák alapján tevékenykednek és lépnek egymással kapcsolatba.

Léteznek a gazdaság meghatározásával kapcsolatban ettől eltérő álláspontok is, de kiindulópontként megelégedhetünk ezzel a sommás meghatározással. A gazdaság makroökonómiai fogalma a legtágabb kategória, magában foglalja a gazdasági rendszert is, amelynek két legfontosabb ideáltípusa a piacgazdaság és a tervgazdaság. Itt kell definiálnunk még egy fontos fogalmat (amellyel a későbbiekben még találkozni fogunk), a gazdasági rendet, amely a büntetőjogban használatos szakkifejezésként a gazdaság szabályszerű, zavartalan működését jelenti.

3. A gazdaság kriminológiai értelemben feketegazdaságra és fehérgazdaságra osztható, ez utóbbi kifejezés a törvényszerű, legális gazdaságot jelöli, azaz a legális vállalkozások legális tevékenységét, ahol a gazdasági élet szereplői maradéktalanul betartják a jogszabályi előírásokat. A kettő között helyezkedik el a „szürkegazdaság”, amelyhez főként a jogszerű tevékenységet folytató, de szükséghelyzetből (vagy egyéb, racionális gazdasági megfontolásokkal magyarázható okból) adóelkerülő magatartást tanúsító vállalkozások tartoznak.

A kriminológia a feketegazdaság két nagyobb szegmensét különbözteti meg: 

• a legális gazdasági szféra szereplőinek illegális tevékenysége (pl. adócsalás, a fogyasztó megtévesztése, gazdasági titok megsértése stb.)
• illegális vállalkozások tiltott tevékenységei (pl. fegyverkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, pénzmosás fiktív fedőcégek alapításával).

A gazdaság működését különféle szabályok befolyásolják. A gazdaság legfőbb szabályozója ma már a piac. Magyarország Alaptörvénye az M Cikkben kimondja:

„(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”

A tervgazdasági szisztéma feladása 1989-ben természetesen nem jelentett és nem jelenthet ma sem teljes anarchiát. A piac szereplői meghatározott viselkedési normák szerint cselekszenek, lépnek kapcsolatba egymással (vagy legalábbis ez lenne a kívánatos), ezek a normák részint a hatékonyságot növelik, részint szociális és egyéb szempontok alapján határolják be a gazdasági szereplők cselekvési szabadságát. A viselkedési normák lehetnek írott és íratlan szabályok (ez utóbbiak jelentősége adott esetben – fejlett piacgazdasági viszonyok között – igen komoly lehet).

A gazdaság működését, a gazdasági szereplők viselkedését meghatározó írott szabályok csoportosíthatók aszerint, hogy jogszabályi jellegűek-e vagy sem. (Ez utóbbiak például az etikai kódexek.) A gazdaságra vonatkozó jogi rendelkezések megtalálhatók majdnem az összes jogágban: a polgári jogban a szerződések joga, a munkajog egyes jogintézményei, a gazdasági életre vonatkozó közigazgatási jogi normák mind-mind előírnak viselkedési szabályokat. Ha az üzleti élet szereplőinek a többsége betartja ezeket a játékszabályokat, akkor a gazdasági életben nagyfokú jogbiztonság alakul ki, amely végső soron kiszámítható környezeti feltételeket eredményez.

A gazdasági büntetőjog azokat a jogszabályokat tartalmazza, amelyek a büntetőjog általános értelemben vett szubszidiárius jellegéből adódóan a legsúlyosabb gazdasági visszaéléseket büntetni rendelő szabályként védik Magyarország Alaptörvény szerinti gazdasági rendjét.

Ma Magyarországon a gazdaság legfőbb szabályozója maga a piac, a piaci mechanizmuson túl azonban jogszabályok is kereteket adnak a gazdaság működéséhez. Ezek a jogszabályok nemcsak szabályozzák, de védik is a gazdaságot: a védelem egyik eszköze pedig a büntetőjog. Előadásomban a gazdasági büntetőjog általam legfontosabbnak tartott témaköreit fogom érinteni, különös tekintettel a pénzmosás elleni küzdelem témakörére.

* * *

Ma Magyarországon a gazdaság legfőbb szabályozója maga a piac, a piaci mechanizmuson túl azonban jogszabályok is kereteket adnak a gazdaság működéséhez. Ezek a jogszabályok nemcsak szabályozzák, de védik is a gazdaságot: a védelem egyik eszköze pedig a büntetőjog. Többek között erről hallhattok előadást Prof dr. Gál István László és Pintér Márta tolmácsolásában Gazdasági bűncselekmények, valamint ÁFA csalások bűnszervezetben – ami a hírek mögött van – TANTERMI és ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS című konferencián a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében. Jelentkezz a 2022. október 10-én megrendezésre kerülő konferenciára most még kedvezményes áron. >> Jelentkezés