A nyári szünidő tökéletes alkalom a diákoknak a pénzkeresetre. Másik oldalról nézve pedig a munkáltatóknak kiváló lehetőség az igénybe vehető munkaerő kínálat szezonális bővülése. A diákok foglalkoztatásának egyik legnépszerűbb módja az iskolaszövetkezeteken keresztül történő alkalmazás. Tekintsük hát át a Szövetkezeti törvényben szabályozott, a munkaerő kölcsönzésre hasonlító foglalkoztatási és szolgáltatási konstrukció szabályozását, iskolaszövetkezet tagjának munkavégzését a külső szolgáltatás fogadójánál.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény [Szöv. tv.] rendelkezik többek között az egyes sajátos szövetkezetekről, melyekre a Szöv. tv.-ben foglalt eltérésekkel kell a Polgári Törvénykönyv [Ptk.] szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni [6. §].

Az iskolaszövetkezet:

• a középfokú iskolával, a kollégiummal, illetve az alapfokú művészeti iskolával (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanulók,
• a szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók vagy felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyek, és
• a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók

számára lehetőséget biztosít a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint szakirányú oktatási, illetve gyakorlati képzésük elősegítésére.

Az iskolaszövetkezet

• a nevében köteles viselni az „iskolaszövetkezet” megnevezést, továbbá
• tevékenységének összhangban kell állnia a nevelési-oktatási intézmény, a szakképző intézmény, illetve felsőoktatási intézmény pedagógiai és képzési célkitűzéseivel, az nem veszélyeztetheti a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézmény működését, a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat [Szöv. tv. 7. § (1)-(3) bek.].

E szövetkezetnek természetes személy és jogi személy tagja lehet, melyek 90%-a olyan természetes személy, aki nevelési-oktatási intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel tanulói vagy felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. Továbbá az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja [Szöv. tv. 8. § (3)-(5) bek.].

A külső szolgáltatás nyújtása – munkajogi szabályokkal

Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni. Ennek tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak [Szöv. tv. 10/A. §]. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony: az iskolaszövetkezet és nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a Munka Törvénykönyvének [Mt.] Szöv. tv.-ben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására. E tekintetben ez a konstrukció abszolút egyezik az Mt. munkaerő-kölcsönzésre irányadó szabályaival, miszerint a kölcsönvevőt illeti meg a foglalkoztatással kapcsolatos utasítási jog.

Szabadság és díjazás alkalmazása

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha

• a feladatteljesítés tartama a napi 6 órát meghaladja, napi 20,
• ha a napi 9 órát meghaladja, további napi 25 perc munkaközi szünetet,
• két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit az iskolaszövetkezet személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló tagja esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden 13 feladatteljesítéssel töltött nap után 1 nap szabadság jár. A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg [Szöv. tv. 10/B. § (1) – (6) bek.]. Ezek a minimumok a 394/2024. (XII. 12.) Korm. rendelet szerint 2025. január 1.-től a minimálbér esetében havi bruttó 290 800 forint, a garantált bérminimumra jogosító feladat ellátásakor 348 800 forint. Miután e díjazások alapbér jogcímén munkaviszonyban a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén járnak, véleményem szerint az említett két minimálbér teljes összegben is csak akkor jár, ha a feladatteljesítés napi időtartama az általános teljes napi munkaidőt eléri.

Az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel [Szöv. tv. 13/A. §].

Különös szabályok 18 és 16 éves életkor alatt

Ha az iskolaszövetkezet tagja a 18. életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére – ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is –, az Mt.-ben foglalt, a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor [Szöv. tv. 11. § (1) bek.].

A hivatkozott rendelkezések a következők: Az Mt. 4. §-a alapján tekintetükben a nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására a törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Ha az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésre munkaviszony, illetve polgári jogi jogviszony létrehozása nélkül kerül sor, az iskolaszövetkezet 16.  életévét be nem töltött tagja csak olyan tevékenységet láthat el, amelyet a vele jogviszonyban álló nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programja, illetve a szakképző intézmény szakmai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, vagy amely kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez [Szöv. tv. 11. §].

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél felkészült lenni a diákmunkát érintő jogi kérdésekkel és járulékokkal kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Diákot nyárra? Ne hibázz! – Járulékok, jogviszonyok, gyakorlati tippek című ÉLŐ-online konferenciáján 2025. 06. 17-én, ahol Széll Zoltánné és Dr. Horváth István előadásában – gyakorlati példákon keresztül – részletesen átnézzük a lehetőségeket!