Előző cikkeimben az időszakos elszámolású ügyletek új teljesítési időpontjait vettem górcső alá, bemutatva a fő-, illetve különös szabályokat.

Vizsgáljuk most meg az időszaki elszámolású számlákra vonatkozó korrekciós szabályokat! Mi a teendő, ha az ellenérték utólag csökken vagy utólag nő, vagy esetleg egy időszakot elmulasztottunk kiszámlázni?

Az Áfa tv. 58. § szerinti, határozott időre szóló elszámolású ügyletek korrekciójára többféle okból lehet szükség.

Egyrészt szükséges a korrekció akkor, ha nem számszaki adatot kell javítani, például elrontjuk a címzést, vagy a szolgáltatás megnevezését. Ilyenkor a korábbiakhoz hasonlóan vagy egy számlával egy tekintet alá eső okiratot állítunk ki, feltüntetve a régi és az új adatot, vagy sztornózzuk a hibás számlát és egy új, jó adatokkal kiállított számlával korrigálunk. Ezekben az esetekben nem is kérdés, hogy melyik bevallásban vesszük figyelembe, hiszen nincs eltérés.

Amikor akár az adóösszeget, akár az adókulcsot vagy az ellenértéket változtatjuk, akkor két kérdés merül fel. Az egyik, hogy milyen bizonylattal kell korrigálni. Az időszaki elszámolásnál felmerülhet, hogy növekedés történik, de nem is korrekciós számlát kell kiállítani, hanem egy új „normál” számlát, csak a különbözetről. A másik kérdés, hogy melyik bevallásban kell figyelembe venni a korrekciót. Folyó időszakban vagy pedig önellenőrzéssel? Ha önellenőrzéssel, akkor melyik időszakot kell önellenőrizni? Az időszak utolsó napja szerinti bevallást, vagy pedig az attól számított 60. nap szerinti bevallást?

Nézzük az egyes eseteket!

Nő az ellenérték

Ha az eredetileg kiszámlázott ellenértékhez képest a korrekció eredményeképpen nő az ellenérték bármilyen okból (például mivel az egységár, az ellenérték vagy a mennyiség nő), akkor a korábbi szabályok értelmében – bármilyen későn is számláztuk ki a növekményt –, ha a szerződés úgy szólt, hogy a számla kézhezvételét követően kell fizetni, akkor korrekciós számlát nem kellett kiállítani. Nem került tehát sor önellenőrzésre, hanem csak a különbözetet kellett egy új számlával kiszámlázni, egy későbbi dátumot meghatározva esedékességként.

Az új szabály szerint azt, hogy nincs korrekciós számla és nincs önellenőrzés, csak akkor tudjuk megtartani, ha az elszámolási időszak utolsó napjától számított 60 napon belül esedékes lesz a különbözet. Ilyenkor ugyanis lehetséges, hogy kiszámlázzuk új teljesítésként, amin az esedékesség lesz a teljesítési időpont. Ha viszont 60 napon túl esedékes a különbözet, akkor korrekciós számlát kell kiállítani, és vissza kell önellenőrizni az eredeti időszakra, annak természetesen pótlékvonzatát is viselve.

Csökken az ellenérték

Amennyiben csökken az eredetileg kiszámlázotthoz képest az ellenérték, akkor nincs változás. Továbbra is korrekciós számlát kell kiállítani, viszont nincs önellenőrzés, mert az Áfa tv. 53/B. § szerint abban a bevallásban kell figyelembe venni a különbözetet, amikor a korrekciós számla a befogadó személyes rendelkezésére áll.

Több időszak összevont adatainak elszámolása

A feleknek lehetőségük van arra, hogy több időszak összesített adatairól számoljanak el. Ilyen tipikusan a közüzemi szolgáltatóknál fordul elő, amikor közüzemi díjnál hónapról hónapra egy fix összeget, átalánydíjat fizetünk, és utána a teljes év vonatkozásában a tényleges fogyasztás alapján számolják el a különbözetet, ami lehet pozitív is, illetve negatív is. Bérleti díjnál is előfordulhat, hogy fix összeget fizetnek év közben, és félév vagy év végén inflációkövető módon indexálják, vagy az árfolyamingadozást figyelembe véve adódik különbözet.

Amennyiben a különbözet pozitív, nem kell korrekciós számlát kiállítani, mivel azt egy új időszaknak fogadjuk el. Az új fizetési határidő új teljesítésnek minősül, amelyről új „normál” számlát kell kiállítani.

Például, ha a felek január 1-jétől december 31-ig terjedő hosszabb időszakról számolnak el, egyébként pedig havonta fizették a díjat és az időszak utolsó napja december 31., akkor a különbözetről nem korrekciós számlát, hanem egy új normál számlát állítunk ki. Ha esetleg december 31-nél korábbi a számlakibocsátás és a különbözet esedékessége is, akkor a számla kelte a teljesítési időpont. Ha a különbözet a december 31-től számított 60 napon belül esedékes, akkor a fizetési határidő a teljesítési időpont. Ha viszont 60 napon túl esedékes a különbözet, akkor a 60. nap lesz a teljesítési időpont.

Minél később kerül sor az elszámolásra, annál inkább nagy az esély arra, hogy önellenőrizni szükséges (ez mindaddig nem esedékes, amíg a 60. napot tartalmazó adóbevallás benyújtásáig elkészül az elszámolás). Nincs korrekciós számla ilyenkor sem, hiszen a „13. időszakot” még nem számláztuk ki, normál számlát állítunk ki. Önellenőrizni viszont kell, de nem a december 31-i bevallást, hanem a 60. napi bevallást, hiszen ilyenkor igaz lesz az, hogy a különbözet, tehát a 13. időszakra vonatkozó fizetési esedékesség túl van a 60 napon.

Amennyiben a felek több időszak összesített adatairól számolnak el, és a különbözet negatív, akkor nincs változás. Ez esetben 2014. január 1-jétől nem kell önellenőrizni, a korrekciós számla vevő általi rendelkezésre állásának időszakában kell figyelembe vennie a számlakibocsátónak a csökkenést, azonban helyesbítő számlát kiállítására szükség van.

Téves adókulcs vagy adóösszeg

Téves adókulcs vagy adóösszeg esetén csak akkor nem kell önrevíziózni, ha az adókulcs, illetve az adóösszeg csökken a korrekció során, de korrekciós számlára mindenképpen szükség van.

Ha az eredetileg kibocsátott számlához képest magasabb áfa-kulcsot kellett volna terhelnünk, és ezt most megtesszük, akkor eddig is, és ezt követően is korrekciós számlát kell kiállítani, és önellenőrizni szükséges, hiszen nő az adókötelezettség.

Egy időszak nem került kiszámlázásra

A korábbi szabályok értelmében, ha úgy szól a szerződés, hogy számla alapján, a számla kézhezvételét követően esedékes a fizetés, akkor egészen addig nem volt esedékes a fizetés, amíg nem került sor a számla kiállítására. Tehát, ha a fizikai időszaktól számított akár egy év múlva állítottuk ki pótlólag a számlát, akkor sem kellett önellenőrizni, hanem egy későbbi esedékességet megjelölve, az adott bevallásban szerepeltetni.

Ez a lehetőség most már nem korlátlan, csak akkor nem kötelező az önellenőrzés, ha a pótlólag kiállított számla alapján az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját követő 60 napon belüli. Ekkor az esedékesség lesz a teljesítési időpont, és abban a bevallásban kell szerepeltetni. Viszont, ha később számlázzuk ki, későbbi esedékességet határozunk meg, akkor vissza kell önellenőrizni az időszak utolsó napját követő 60. nap szerinti bevallást, hiszen 60 napon túli fizetés esetén mindig a 60. nap a teljesítési időpont.

* * *

Ha részletesebben érdekel az időszakos elszámolású ügyletekkel kapcsolatos áfa szabályozás, a számlázási rendszerek átalakítása, az arra való felkészülés, akkor jelentkezz január 7-ig kedvezményesen a Folyamatosan teljesített (időszaki elszámolású) ügyletek új számlázási szabályai címmel 2016. január 14-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.