Számlahelyesbítésre vonatkozó cikksorozatunk második részében többek között az elektronikus adatszolgáltatás alá eső számlahelyesbítés részleteivel foglalkozunk.

Melyik bevallási időszakban kell figyelembe venni a különbözetet?

Ez a kérdés értelemszerűen csak akkor vetődik fel, ha számszaki eltérést eredményez a módosítás. Ha például a számlakibocsátó „A” vevő nevére állította ki a bizonylatot, és utóbb kiderül, hogy „B” volt a vevő, akkor a bizonylatot korrigálni szükséges, azonban az áfa bevallást nem, hiszen az adóbevallásban csak az adó számszaki összegéről kell számot adni, abban pedig eredetileg is szerepelt az összeg.

Eltérő szabályok vonatkoznak a számlakibocsátóra és a befogadóra a tekintetben, hogy csak önellenőrzéssel lehet-e figyelembe venni a számlán szereplő különbözetet, vagy bele lehet/kell-e görgetni az aktuálisan folyó áfa elszámolásba.

Számlakibocsátó

Abban az esetben, ha a számlakibocsátónál a fizetendő adó bármilyen okból nő, a különbözetet csak az önellenőrzés szabályainak alkalmazásával lehet figyelembe venni, míg a számlabefogadó főszabály szerint soha nem önellenőriz.

A számlakibocsátónak tehát adókötelezettség növekedés esetén mindig önellenőriznie kell, ha azonban csökken az adókötelezettség, akkor önellenőrzés nélküli az elszámolás. Amikor önellenőrizni szükséges a különbözet elszámolásához, akkor azt az áfa bevallást kell önrevíziózni, amikor az adókötelezettség eredetileg keletkezett (ez főszabály szerint a teljesítési időpont áfa bevallását jelenti). A folyó időszaki belegörgetés a 2008-tól hatályos szabályok szerint azt jelenti, hogy ilyenkor abban a bevallási időszakban kell figyelembe venni a különbözetet, amikor a vevő kézhez veszi a korrekciós bizonylatot, amelynek teljesítéséhez elegendő azt bizonyítani a vonatkozó hatósági gyakorlat szerint, hogy a kibocsátó postára adta a helyesbítő számlát.

Lényeges, hogy a fizetendő adó csökkentését az áfa szabályozás szerint mindig kísérnie kell a bizonylat korrigálásának (adattartalma módosításának vagy érvénytelenítésének), azaz egy korrekciós bizonylat kiállításának, kivéve, ha az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szabályai szerint az eredeti értékesítésről sem kellett számlát kibocsátani (mert pl. nyugtával kísért volt az eredeti értékesítés). Az adókötelezettség csökkenés a számla kibocsátójánál önellenőrzés nélkül veendő figyelembe az aktuális időszakban.

Számlabefogadó

A korrekciós számla alapján a különbözetet a számla befogadója főszabály szerint a korrekciós számla kézhezvételének bevallásában veheti figyelembe, akár nő, akár csökken az általa korábban levont adó összege. Ha a korábban levont adó összege csökken, akkor fizetendő adót növelő tételként kell figyelembe vennie a bevallásban, külön soron a különbözetet. Ha az a kivételes eset történik, hogy a kibocsátott korrekciós bizonylat akár a kibocsátó, akár a befogadó hibájából nem kerül figyelembevételre legkésőbb a korrekciós számla kibocsátását követő hónapot tartalmazó bevallási időszakban a befogadónál, akkor erre az időszakra önellenőrzést kell végrehajtania.

Milyen esetben esik a számlakibocsátónál elektronikus adatszolgáltatás alá a számlahelyesbítés?

2018. július 1-jétől az elektronikus adatszolgáltatásban szerepeltetni kell a módosító számlákat, számlával egy tekintet alá eső bizonylatokat, ha akár a módosítást megelőzően, akár azt követően az áthárított adó összeg eléri a 100 000 forintot. A módosító és érvénytelenítő számlákról is kell tehát adatot szolgáltatni, ha belföldi adóalany által belföldi adóalany felé kiállított, 100 000 Ft adótartalmat elérő alapszámlát érinti a számlahelyesbítés vagy a módosítással éri el az áfa összege az értékhatárt. Ez alapján alapvetően két eset lehetséges:

• Az eredeti számla áfa tartalma nem éri el a jelentéstételi összeghatárt. Mivel az eredeti számla áfa tartalma önmagában nem éri el az összeghatárt, az eredeti számláról nem szükséges adatot szolgáltatni. Az eredeti számla módosításra kerül, melynek eredményeképpen a számla áfa tartalma meghaladja a jelentési összeghatárt. Ilyen esetben a módosító számláról/számlával egy tekintet alá eső okiratról adatot kell szolgáltatni, annak ellenére, hogy az eredeti számla nem lett jelentve. Ennek ellenére ilyenkor sem kell utólag jelenteni az eredeti számlát. Azt a tényt, hogy olyan módosító számláról történik adatszolgáltatás, amelynek az eredetije nem esett adatszolgáltatás alá, az adatszolgáltatásban egy speciális értékkel kell jelezni (modifyWithoutMaster elem „true” értéket kap). Figyeljünk arra, hogy ilyen esetben is kötelező az adatszolgáltatásban szerepeltetni az eredeti számla hivatkozási számát, hiszen az minden esetben kötelező kelléke a helyesbítő számlának/számlával egy tekintet alá eső okiratnak.
• Az eredeti számla áfa tartalma eléri a jelentéstételi összeghatárt. Amennyiben az eredeti számla áfa tartalma már önmagában eléri az összeghatárt, az eredeti számla annak kiállításakor már adatszolgáltatás alá esett. Ha ennek az eredeti számlának olyan módosítására kerül sor, melynek eredményeképpen a számla áfa tartalma már nem haladja meg a jelentési összeghatárt, a módosító okiratról akkor is adatot kell szolgáltatni, annak ellenére, hogy az eredeti számla áfa tartalma a jelentési összeghatár alá csökken. Az az eset is adatszolgáltatás alá esik természetesen, amikor a módosítás eredményeképpen továbbra is meghaladja a számla áfa tartalma az összeghatárt. Ez azt jelenti, hogy ha egy eredeti számla adatszolgáltatásra került, akkor annak minden módosítása adatszolgáltatás alá esik.

Fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a 100.000 forintos adóértékhatárt a 2018. július 1-je előtt kiállított számla 2018. július 1-jét követő korrekciójánál is figyelni kell. Adatszolgáltatás alá esik ugyanis a 2018. július 1-je előtt kiállított alapszámla július 1-jét követő módosítása, amennyiben akár a módosítást megelőzően, akár azt követően elérte az áfa tartalom a 100.000 Ft-ot. Ez a másik eset, amikor az adatszolgáltatásban a modifyWithoutMaster elem „true” értéket kap, tehát az adatszolgáltatás során közölni kell a rendszerünknek, hogy olyan módosító számláról kerül sor adatszolgáltatásra, amelynek az alapszámlája nem esett adatszolgáltatás alá. (Más esetben nincs lehetőség modifyWithoutMaster elemnek „true” értéket adni, de ebben a két esetben kötelező így jelenteni.) De természetesen ilyen esetben is kötelező kelléke a módosító számlának és az adatszolgáltatásnak a hivatkozási szám.

Fontos tudni, hogy ha egy adóértékhatárt elérő alapszámlának olyan módosítására kerül sor, amely adóalapot/adóösszeget nem érint, a módosító számlára vonatkozó jelentéstételi kötelezettség ilyen esetben is fennáll.

Az online számla adatszolgáltatás során az alábbiakra van lehetőség, illetve ezeket a kategóriákat kell megkülönböztetni:

• Adatszolgáltatás számláról (eredeti számláról)
• Adatszolgáltatás számla módosításáról (számlával egy tekintet alá eső okirat)
• Adatszolgáltatás számla érvénytelenítéséről (számlával egy tekintet alá eső okirat)

Eddig nem volt jelentősége, hogy módosító számlával vagy érvénytelenítő számla és új számla kombinációjával módosítunk, azonban az új rendszerben az adatszolgáltatás során egyértelműen el kell határolnunk egymástól a két módosító bizonylatot.

Figyelem! A számlával egy tekintet alá eső okirat is számla – vagy számlázó programos vagy nyomdai formátumban lehet csak kiállítani, sima word formátumban nem – tehát arról is adatot kell szolgáltatni, ha beleesik az adóértékhatárba és belföldi adóalany a számla befogadója.

Ugyan elméletileg eddig is érvényes volt az a szabály, hogy alapszámla nem lehet negatív végösszegű, kizárólag a módosító/érvénytelenítő számla lehet negatív előjelű, de a gyakorlatban mégis volt olyan eset, amikor – ugyan szabálytalanul – de nem módosító számlaként negatív előjelű számlát állítottak ki. Ez a lehetőség a gyakorlatban is megszűnt az elektronikus adatszolgáltatás alá eső számláknál. A rendszer ugyanis úgy épül fel, hogy error, azaz érvénytelen lesz az olyan negatív végösszegű számlára vonatkozó adatszolgáltatás, amelynél a hivatkozási szám rovatban nem szerepel adat. (Az ilyen számla ugyanis nem minősül helyesbítő/érvénytelenítő számlának).

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt.  szervezésében az alábbi konferenciámon találkozhatsz velem személyesen:

• 2018.10.03. – Áfa és számlázás A-tól Z-ig 2018
• 2018.11.07. – Közösségen belüli, export- és import ügyletek áfa rendszerbeli kezelése