Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szóhasználatának megfelelően számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják. Lényeges azonban, hogy a számlával egy tekintet alá eső okirat is számla, így a számlára előírt előállítási módot követni kell.

Ha valamely bizonylat a kibocsátását követően hibásnak bizonyul (például mert az adóalany rossz adómértéket alkalmazott, a megállapodottnál magasabb értéket számlázott, rossz adatokat tüntetett fel, stb.), annak korrekciója szükséges. 2008. január 1-jét megelőzően az áfatörvény három különböző bizonylat-korrekciós módszert (számlahelyesbítés, stornó, javítás) határozott meg, amelyekre vonatkozóan szigorú részletszabályok határozták meg, hogy milyen esetben melyik módszer az alkalmazandó (ennek részleteit elsősorban a 7003/2002. PK. 21. számú Pénzügyminiszteri irányelv határozta meg).

2018.január 1-jét követően a korábbi szigorú szabályozás helyett az áfatörvény sokkal egyszerűbb keretrendszert vezetett be, hiszen megszűnt a korrekciós bizonylatok több fajtája, és valamely számla bármely okból történő korrekciója esetén egységesen számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításának van helye.

Ehhez kapcsolódóan azonban fontos hangsúlyozni, hogy régi áfatörvény szerinti stornó és helyesbítő számla is alkalmazható 2008. január 1-jét követően is számlával egy tekintet alá eső okiratként, feltéve, hogy azok tartalmazzák az áfatörvényben a számlával egy tekintet alá eső okiratokra vonatkozóan meghatározott kötelező tartalmi elemeket. A korrekciós bizonylatokat tehát azok tartalma, és nem elnevezésük alapján kell megítélni az adójogi következmények szempontjából.

A számlával egy tekintet alá eső okirat megnevezés tehát mindazon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek a már kibocsátott (a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője részére átadott, illetve megküldött) számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják. Így számlával egy tekintet alá eső okirat a módosító, érvénytelenítő számla mellett az eredeti számlában feltüntetett adóalapot, adóösszeget nem érintő javítást, kiegészítést tartalmazó okirat is (így például az olyan okirat is, amely a számla adatait a vevő adószámával egészíti ki, vagy kizárólag a számlán feltüntetett helytelen besorolási számot módosítja, a számlán feltüntetett hibás teljesítési időpontot korrigálja). De ugyanúgy használható helyesbítő számla, illetve stornó és új számla kiállítása is, ha a törvényben foglalt kellékekkel rendelkezik a bizonylat, továbbá, ha esetlegesen adóalap- vagy adókülönbözetre vezet az eltérés, és a különbözetet a bizonylat formájától függetlenül az Áfa tv. 153/B §, illetve 153/C § szerinti időpontban veszik figyelembe a felek.

Amennyiben az ügyletről kibocsátott (eredeti) számla valamely adatát utóbb számlával egy tekintet alá eső okirattal megváltoztatják, akkor a számla és az annak adatát megváltoztató okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát. Ezért a hibát, hiányosságot tartalmazó számlát a számla jogosultjának nem kell visszajuttatnia a számla kibocsátójához, attól csak a hiba, hiányosság számlával egy tekintet alá eső okirattal történő korrigálását kell kérnie. (Ez nem vonatkozik arra az esetre, amikor a nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla előállítása a termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének a jelenlétében történik, aki a számla hibáját azonnal észleli, s ezért a hibás számla valamennyi példánya a hagyományos módon stornírozható és új számla bocsátható ki, illetve a hibás számla valamennyi példánya egyidejűleg javítható. A javításnak ilyen esetben a hibás adat áthúzásával – ami nem eredményezi az eredeti adat olvashatatlanságát – és a helyes adat beírásával, a javítás időpontjának, okának és a javító személyének a feltüntetésével kell megtörténnie.)

Nem korrigálható pusztán számlával egy tekintet alá eső okirattal az olyan hiba, amikor például két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számlakibocsátás. Ilyen esetben a tévesen kibocsátott számlát számlával egy tekintet alá eső okirattal érvényteleníteni kell, és a termék tényleges vevője, illetve a szolgáltatás tényleges igénybevevője részére számlát kell kibocsátani. Nem kell számlával egy tekintet alá eső okiratot átadni a termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének, ha a számla hibáját a számlának a jogosult részére történő rendelkezésre bocsátását megelőzően észleli az adóalany, ilyenkor a hibás számlát a számlaadásra kötelezettnek elégséges a saját rendszerében érvénytelenítenie.

A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:

• az okirat kibocsátásának kelte;
• az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;
• hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
• a módosítással érintett számlaadat megnevezése, a módosítás természete, illetve számszerű hatása, ha ilyen van.

Az áfatörvény a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát határozza meg, mely adattartalmon felül a bizonylaton az adóalanyok bármely, általuk fontosnak tartott adatot szerepeltethetnek.

A felsorolásból látható, hogy a teljesítési időpont alapesetben nem kötelező adata a korrekciós számlának, csak akkor, ha a teljesítési időpont a módosításra szoruló hibás adat. Ennek az az oka, hogy a korrekciós számla (számlával egy tekintet alá eső okirat) az alapszámlával együtt tükrözi a gazdasági eseményt. Ezért nem kéri az áfatörvény megismételni azokat az adatokat a korrekciós bizonylaton, amelyek az alapszámlához képest változatlanok. Ha az alapszámlán nem szerepeltette eleve tévesen a teljesítési időpontot az adóalany, akkor törvényszerű, hogy a számlával egy tekintet alá eső okiratnak is ugyanaz lesz a teljesítési időpontja, mivel a gazdasági esemény már akkor egyszer teljesült, ez a dátum nem tolódik későbbre attól, hogy a bizonylat valamilyen hibáját korrigálva egy módosító bizonylatot állítanak ki. Ha azonban szerepeltetünk teljesítési időpontot a korrekciós bizonylaton, akkor az eredeti dátumot kellene feltüntetni, hacsak éppen nem azt korrigáljuk. Mindazonáltal a szerzők álláspontja szerint – amiatt, hogy a teljesítési időpont nem kötelező tartalmi kellék – az adóalany nem szankcionálható amiatt, ha mégis szerepeltet a korrekciós számlán teljesítési időpontot és az nem az eredeti dátum.

A számlával egy tekintet alá eső okiratok tartalmával kapcsolatban további kérdéseket szokott felvetni az áfatörvény azon rendelkezése, mely szerint annak hivatkozást kell tartalmaznia arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja. Ez különösen olyan esetekben vet fel problémákat, amikor a módosítás nem egy meghatározott számlára, hanem több számlára vonatkozik. Az áfatörvény csak azt írja elő, hogy egyértelmű hivatkozást kell feltüntetni a korrekciós bizonylaton, amely egyértelműen lehetővé teszi az érintett számlák azonosítását, azonban arra vonatkozóan, hogy ezt a feltételt pontosan milyen módszer elégíti ki, egyértelmű szabályozás, megközelítés nincsen. Természetesen, ha az adóalany minden – a módosítással érintett – eredeti számla sorszámát felsorolja a korrekciós bizonylaton, az biztosan kielégíti a törvényi előírást. Elvileg azonban az a megoldás sem lenne kifogásolható, ha az adóalany például úgy specifikálja a módosítással érintett eredeti számlák körét, hogy a korrekciós bizonylaton például egy adott időszakban egy adott partnere irányába kiállított számlák összességére hivatkozik (például az X Kft. részére 2017. első negyedévében kiállított számlákra), hiszen így is pontosan azonosítható, hogy a módosítás mely számlákat érinti. Megjegyezzük azonban, hogy a NAV nem támogatja ezt a megoldást, annak ellenére, hogy nincs olyan megszorítás az Áfa törvényben, hogy kizárólag a számla sorszámával lehet az alapszámlára való hivatkozást teljesíteni.

További kérdések merülhetnek fel a törvény azon rendelkezésével kapcsolatban, mely értelmében a számlával egy tekintet alá eső okiraton szerepelnie kell az eredeti számla azon adata megnevezésének, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természetének, illetőleg annak számszerű hatásának, ha ilyen van.

Cikksorozatom következő részében többek között azt is részletesen bemutatom, hogy miként kell a számlával egy tekintet alá eső okiratot kiállítani, ha számszerű módosulás történik.

* * *

A PENTA UNIÓ Zrt.  szervezésében az alábbi konferenciáimon találkozhatsz velem személyesen:

• 2018. február 7. – Számlázás szabályai, számlakorrekció
• 2018.február 28.- Közvetített szolgáltatások, fordított adózás, járulékos költség
• 2018. március 5. – Termékértékesítés az ÁFA rendszerében
• 2018. április 4. – Szolgáltatások az ÁFA rendszerében