A munkavállaló kártérítési felelőssége – 2. rész

A veszteség megfizetése

Cikksorozatunk első részében a munkavállaló kártérítési felelősségét részleteztük – főképp károkozás esetén -, illetve néhány általános rendelkezésre tértünk ki. Most nézzük meg, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti vétkesség nélküli felelősség három típusában – mint felelősség a leltárhiányért, megőrzési felelősség, pénztárosok pénz- és értékkezelők felelőssége – a munkavállaló miként köteles megfizetni a munkáltató veszteségét.

Vizsgáljuk meg a megőrzési felelősség azon feltételeit, amelyek esetén köteles megtéríteni a kárt!

  • Ha a megőrzésre átadott dolgot visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel vette át. Ez a fajta felelősség csak a munkáltató utasítása, vagy a munkavállalóval történt megállapodás alapján jöhet létre. Mivel a munkáltatónak tájékoztatási kötelezettsége van a megőrzéssel, elszámolással kapcsolatosan, ezért ennek elmulasztása esetén – amennyiben ez közrejátszott a kár bekövetkeztében – a munkavállaló mentesül a kár megfizetése alól.
  • Amennyiben a dolgot átvételi elismervény, jegyzék alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog átadásakor aláírt elismervény átadás-átvételét a munkáltatónak kell bizonyítania.
  • Ha az átvett dolgot állandóan őrizetben tartotta, kizárólagosan használta, kezelte. Azonban a munkáltató felelőssége, hogy a munkavégzéshez szükséges feltételekről gondoskodjon, tehát neki kell megteremteni a megőrzés feltételeit. (például: zárható szekrény)

Fenti 3 feltétel meglétét a munkáltatónak kell bizonyítania, miszerint ő jogszerűen járt el. A tájékoztatást megadta, az átadás-átvétel az előírásoknak megfelelően zajlott, illetve az állandó őrizetben tartás, kizárólagos használat és kezelés feltételeit megteremtette. Ellenben kár esetén a munkavállalónak kell bizonyítania, ha esetlegesen a hiányt külső elháríthatatlan ok idézte elő. (például: munkáltató nem biztosított zárható szekrényt)

Pénztárost, pénz- vagy értékkezelőt vétkességére tekintet nélkül felelősség terheli az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében, elismervény vagy jegyzék hiányában is. Kizárólag a felsoroltakkal kapcsolatos az említett megőrzési felelősség, bármi más tárgyat vesznek át, arról már elismervényt kell írni. Illetve itt is fontos, hogy a munkáltató gondoskodjon az őrizetben tartás és a kizárólagosság feltételeiről.

Az Mt. 181. § rendelkezik arról, hogy több munkavállaló együttes felelőssége esetén a kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. Ha egyiket sem lehet pontosítani, egyenlő arányban viselik. Ha a kárt többen szándékosan okozzák, egyetemleges a felelősségük. Ez azt jelenti, hogy mindegyikük a teljes kárért felel, az bármelyik károkozótól teljes egészében behajtható.

A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. A megőrzési felelősségtől tulajdonképpen csak annyiban különbözik, hogy az átadott dolog megőrzése nem egyszeri jegyzék (elismervény) alapján, hanem a leltári időszakban átadás-átvétel során többször történik.

A leltárhiányért fennálló felelősség csak az alábbi 5 feltétel egyidejű, együttes fennállása esetén keletkezik:

  1. A munkáltató a munkavállalóval leltárfelelősségi megállapodást kötött az előírt formában és tartalmi követelményekkel, melyet az Mt. 184 § részletez.
  2. A leltári készlet átadása és átvétele szabályszerűen történt, melyet a munkáltatónak kell bizonyítania.
  3. A leltárhiány megállapítása, amivel kapcsolatban a munkavállaló csak akkor vonható felelősségre, ha leltári készlet átadás-átvétele nyitó leltár alapján történt. Továbbá a kezelésre átadott és átvett dolgokat számba vették, kimutatás készült róla, és a leltáridőszak végén a teljes leltári készlet hiányt mutat.
  4. Fontos követelmény a leltáridőszak legalább felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.
  5. Leltárhiányért nem felelős munkavállaló – amennyiben a leltári készletet ő is kezeli – csak a leltárhiányért felelős munkavállaló írásos beleegyezésével foglalkoztatható.

Mint az előző 2 esetben, itt is érvényes a munkáltatóra a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, miszerint neki kell gondoskodni arról, hogy a leltári készlet kezelése, használata és őrzése a munkavállaló részére biztosított, és kizárólagos legyen.

A leltárfelelősségi megállapodás megkötését, vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell a munkavállalót azokról az anyagokról, árukról, amelyek után forgalmazási veszteség számolható el, illetve annak mértékéről. Tájékoztatni kell továbbá a leltárhiány megállapításának rendjéről, és a készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségekről.

Leltározásnál minden esetben jelen kell lennie a munkavállalónak vagy képviselőjének, ellenkező esetben a munkáltató egy – a szakmában jártas – érdektelen képviselőt köteles kijelölni. A munkavállalóval a leltárelszámolás eredményét ismertetni kell, aki betekinthet a leltári iratokba, nyilvántartásokba és észrevételt tehet.

Leltári felelősség a számok tükrében:

  • a leltári készletet egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felel,
  • ha a készletet leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, akkor maximum 6 havi távolléti díjának összegéig felel,
  • csoportos leltárfelelősség esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét.

A munkáltató leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét – mint azt előző cikkemben kifejtettem – írásbeli fizetési felszólítással, vagy bíróságnál keresettel, illetve közjegyzőnél fizetési meghagyással érvényesítheti a leltárfelvétel befejezését követő 60 napig.

Kollektív szerződés a kártérítés mértékére vonatkozóan csak a munkavállaló javára térhet el, kivéve a leltárhiányért való kártérítési felelősség mértékét, ez esetben a munkavállaló hátrányára is rendelkezhet.

Amennyiben a munkavállaló a munkaköre ellátása során értéket vesz át, kifizetést, átadást teljesít vagy ellenőrzi azt, a felek írásbeli megállapodása alapján munkáltató részére biztosítékot ad. Ennek az összege nem haladhatja meg az egy havi alapbérének összegét, ami a minimálbér növekedésével nem egészíthető ki. Ezt az összeget a munkáltató köteles – legkésőbb annak átvételét követő munkanapon – az e célra elkülönített számlán elhelyezni, és a jegybanki alapkamattal növelt összegét visszafizetni a munkavállalónak, amennyiben megváltozik a munkaköre, vagy megszűnik a munkaviszonya.

A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel, és a már részletezett levonási szabályok szerint érvényesíthető.

A munkavállalói felelősséggel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy amennyiben a munkáltató részéről kártérítési igény merül fel, minden esetben neki kell bizonyítania, hogy mindenben jogszerűen, a törvényi rendelkezések szerint járt el, a munkavállalónak pedig – amennyiben nem ért egyet – ennek ellenkezőjét.

Munkáltatói, és munkavállalói oldalról is fontosnak tartom a törvények, jogszabályok ismeretét, hisz csak így tudjuk betartani azokat. Következetességgel – tapasztalataim szerint – sok kellemetlenség elkerülhető mindkét fél részéről.

* * *

Az Adóegyetem 2018 helyszíne és időpontja:
Budapest III. – 2018. január 9.- január 10.

Személyre szabott böngészési élmény?

Az 5percadó sütiket használ információk tárolására az eszközödön, valamint személyes adatokat dolgoz fel, hogy személyre szabott tartalmakat és hirdetéseket jelenítsen meg, mérje azok teljesítményét, és továbbfejlessze szolgáltatásait.
Az alábbi lehetőségek közül választva elfogadhatod, elutasíthatod, illetve személyre is szabhatod az adataidnak a feldolgozását. A beállításaidat 6 hónapig a "consent" nevű cookie tárolja. Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz. A weboldal adatkezelője a PENTA UNIÓ Oktatási Centrum Zrt.

Ezek a sütik az oldal alapvető működéséhez szükségesek, nélkülük a weboldal nem tud megfelelően működni.
Személyes adatokat nem tárolnak, és kizárólag technikai célokat szolgálnak.

Elengedhetetlen sütik

Ezek a sütik segítenek megérteni, hogyan használják látogatóink a weboldalt – például mely oldalakat keresik fel, mennyi időt töltenek az egyes tartalmakon vagy milyen eszközről érkeznek.
Személyes azonosítás vagy hirdetési célú adatfeldolgozás nem történik, az adatok kizárólag statisztikai és teljesítmény-elemzési célra kerülnek felhasználásra, hogy fejleszthessük a weboldal tartalmát és működését.

Funkcionális sütik

A marketing célú sütik segítségével a Google Analytics és más szolgáltatók (pl. Google Ads, Facebook Pixel) adatokat gyűjtenek arról, hogy a látogatók milyen tartalmak és szolgáltatások iránt érdeklődnek. Ezek lehetővé teszik a személyre szabott hirdetések, remarketing kampányok és konverzió-mérések megjelenítését.
Az elfogadással hozzájárulsz ahhoz, hogy a Google és partnerei a böngészési tevékenységhez kapcsolódó adatokat (pl. IP-cím, érdeklődési kör, látogatási útvonal) marketing és elemzési célokra használják a Google Adatvédelmi irányelveinek megfelelően

Marketing

Beállításaidat bármikor módosíthatod, ha a láblécben a "Süti beállítások" menüpontra kattintasz.

Összes elfogadása Beállítások mentése