Képzeljük el, hogy egy nap felébredünk, és a kávénk mellé nem csak egy friss péksüteményt, hanem egy kis digitális aranyat is kérünk a kedvenc pékségünkben. Nem, nem egy új sci-fi filmről van szó, hanem a kriptoeszközök világáról, amely az elmúlt években robbanásszerűen terjedt el. A Bitcoin, az Ethereum és társaik már nem csak a tech guruk játékszerei, hanem a mindennapi életünk részei lettek. De ahogy a mondás tartja, “nincs rózsa tövis nélkül”, így a kriptoeszközök világában is megjelennek a kihívások, különösen, ha az adózásról van szó.

Az adózás olyan, mint a zöldségevés: tudjuk, hogy szükséges, de nem mindig élvezzük. A kriptoeszközök adózása pedig különösen izgalmas terület, hiszen itt találkozik a digitális innováció a hagyományos pénzügyi szabályozással.

A kriptoeszközök rövid története

A kriptoeszközök története az 1980-as években kezdődött, amikor is a holland kamionsofőrök készpénz helyett tankolókártyát kaptak.

Az 1990-es években a DigiCash megalkotta az első digitális pénzt, ami a kriptovaluták őse volt. Aztán jött a Bitcoin 2009-ben, amit állítólag Satoshi Nakamoto hozott létre. Ez volt az első decentralizált kriptovaluta, ami blokkláncot használt. Azóta megjelent több másik kriptoeszköz is, mint az Ethereum, a Ripple és a Litecoin.

A kriptoeszközök definíciója

A kriptoeszközök digitális vagy virtuális eszközök, amelyek kriptográfiát használnak a tranzakciók biztosítására. Decentralizált rendszereken alapulnak, ami azt jelenti, hogy nincs központi hatóság, mint például egy bank vagy kormány, amely ellenőrzi őket. Ehelyett a tranzakciók egy elosztott főkönyvben, az úgynevezett blokkláncban kerülnek rögzítésre. A blokklánc technológia biztosítja a tranzakciók átláthatóságát és biztonságát.

A kriptoeszközök használata számos előnnyel jár, például alacsonyabb tranzakciós költségekkel és gyorsabb átutalásokkal. Ugyanakkor kockázatokkal is járnak, mint például a piaci volatilitás és a szabályozási bizonytalanság. A kriptoeszközök népszerűsége folyamatosan növekszik, és egyre több vállalat és intézmény fogadja el őket fizetőeszközként.

A kriptoeszközök típusai

Ahhoz, hogy a kriptoeszközök adó- és számviteli kérdéseivel részletesen tudjunk foglalkozni, meg kell ismerni a kriptoeszközök típusait, tulajdonságait, mert ez nagyban befolyásolhatja azok adójogi megítélését.

A kriptoeszközök különböző típusokra oszthatók, mindegyiknek megvan a maga sajátos tulajdonsága és felhasználási területe. Funkció és felhasználás szerint az alábbiak szerint csoportosítjuk a kriptoeszközöket:

1. Kriptovaluták

Ezek digitális pénzek, mint például a Bitcoin és az Ethereum, amelyeket tranzakciók végrehajtására használnak. A Bitcoin az első és legismertebb kriptovaluta, amely decentralizált és blokklánc technológiát használ.

2. Tokenek

Ezek olyan digitális eszközök, amelyek egy meglévő blokkláncon futnak, mint például az Ethereumon. Két fő típusa van: a utility tokenek, amelyek hozzáférést biztosítanak egy adott szolgáltatáshoz vagy termékhez, és a security tokenek, amelyek befektetési eszközök és értékpapírként működnek.

3. Stabilcoinok

Ezek olyan kriptovaluták, amelyek értéke egy hagyományos valuta vagy eszköz értékéhez van kötve, például az amerikai dollárhoz. Példák erre a Tether (USDT) és az USD Coin (USDC). Céljuk a volatilitás csökkentése.

4. NFT-k (Non-Fungible Tokens)

Ezek egyedi digitális eszközök, amelyek tulajdonjogot biztosítanak digitális vagy fizikai tárgyakhoz, mint például műalkotásokhoz vagy gyűjthető tárgyakhoz. Az NFT-ket gyakran használják a művészeti és szórakoztatóiparban.

5. DeFi (Decentralized Finance) eszközök

Ezek olyan pénzügyi alkalmazások, amelyek blokklánc technológián alapulnak, és céljuk a hagyományos pénzügyi rendszerek decentralizálása. Ide tartoznak például a decentralizált hitelezési platformok és a decentralizált tőzsdék.

Természetesen a kriptoeszközök más módon is csoportosíthatók, pl. funkciók, technológia, felhasználási terület szerint.

A világon jelenleg több mint 10.000 különböző kriptoeszköz létezik. Ezek közül sok altcoin[1], amelyek a Bitcoin alternatívái, és különböző célokra és felhasználási esetekre lettek tervezve.

Kriptoeszköz automaták

Megemlítendő, hogy már léteznek kriptoeszköz automaták, és Magyarországon is találhatóak ilyenek. Ezeket az automatákat gyakran Bitcoin ATM-eknek (BTM) nevezik, és lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy készpénzért vagy bankkártyával kriptovalutákat vásároljanak, illetve eladjanak. Magyarországon jelenleg kb. 50 bitcoin-automata működik, amelyek közül a legtöbb Budapesten található.

A kriptoeszközök adózása

A fenti rövid kriptoeszköz ismertetőnek a célja mindössze annyi volt, hogy lássuk, miért bonyolult ezen eszközök adózási és számviteli kezelése, hiszen pl. áfa szempontjából bizonyos kriptoeszköz ügyletek áfa fizetési kötelezettséget keletkeztetnek, míg más ügyletek esetén nem merül fel áfa kötelezettség.

Jelen cikk terjedelmére tekintettel elsősorban a legtöbbeket érintő, személyi jövedelemadózást érintő kérdéskört vizsgáljuk meg részletesebben, míg előadásomban kitérek a többi érintett adónemre és a számviteli kezelésre is.

Az elmúlt évek jelentős változásai

A személyi jövedelemadózás szempontjából a 2022. év mondható vízválasztónak, amikor is a kriptoeszközök adózása alapvetően változott meg a nem egyéni vállalkozóként jövedelmet szerző magánszemélyek esetén. A jogalkotó felismerte, hogy a 2021-ig történt jövedelemszerzési forma szerinti megkülönböztetésnek nincsen igazán relevanciája, azaz a kriptoeszköz bányászatból származó bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemként, a kriptoeszköz kereskedelemből származó bevétel pedig egyéb jövedelemként történő megkülönböztetése indokolatlan.

2022-től tehát a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmeket az Szja. tv. 67/C. §-a önálló jövedelemkategóriaként nevesíti a tőkejövedelmek között. 2022-től már egységesen kezelendő a kriptoeszköz bányászat, kereskedelem, befektetés és ellenértékként történő megszerzés is.

További fontos változás, hogy 2022-től elkülönülten adózó jövedelemnek minősül a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem, és e jövedelmet a magánszemélyek esetén kizárólag személyi jövedelemadó terheli.

Mivel számos fórumon, hírlevélben tévesen szerepel, ezért fontos tisztázni, hogy adóköteles ügylet kizárólag akkor keletkezik, ha a kriptoeszközünk a virtuális teret „elhagyja”, például mert a bitcoinunkat átváltjuk euróra, vagy bitcoinnal vásárolunk meg egy kávéfőzőt. Azaz, amennyiben a bitcoint egy másik kriptoeszközre cseréljük, még nem keletkezik adóköteles ügylet.

A kriptoeszközök törvény szerinti definíciója

Szintén a 67/C. § definiálja a kriptoeszköz fogalmát. E szerint kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. Látható, hogy az Szja. tv. pontos definíciót nem ad a kriptoeszközök vonatkozásában, így mindazok a kriptoeszközök, amelyeket jelen cikkünk elején felsoroltunk, beleérthetők a kriptoeszközök fogalmába.

Az adókiegyenlítés intézménye

A kedvező adókulcson kívül az Szja. tv. egy szintén előnyös lehetőséget biztosít a kriptoeszközökből jövedelemmel rendelkezőknek, ez pedig nem más, mint az adókiegyenlítés intézménye. Ez a lehetőség nem újkeletű a személyi jövedelemadózásban, hiszen az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetén is hasonló megoldással találkozunk. Ennek lényege, hogy lehetőség van az adóévben, vagy az azt megelőző két évben keletkező veszteség figyelembe vételére a jövedelem megállapításánál. Fontos, hogy az adóévben keletkezett veszteséget az adóévi szja-bevallásban is rögzítsük!

Analitika vezetése

A jövedelem megállapításához célszerű részletes analitikát vezetni, illetve érdemes figyelembe venni, hogy az szja-bevallást forintban kell készíteni, ezért az analitikában a megfelelő árfolyamok rögzítése is elengedhetetlen.

A kriptoeszközökből származó bevételekkel szemben lehetőség van a tárgyévi igazolt kiadások (pl. kriptoeszköz vásárlás költsége, bányászattal összefüggő ráfordítások, stb.) figyelembe vételére is, amelyeket az analitikában szintén rögzíteni szükséges.

Kitekintés

Megjegyzendő, hogy hasonlóan más tőkejövedelmekhez, a kriptoeszközökből származó jövedelem esetén sincsen mód adókedvezmények figyelembevételére.

A kriptoeszközök adózásával kapcsolatban az Szja. tv. további részletszabályokat is tartalmaz, amelyet az előadás keretében ismerhetünk meg.

A fentieken kívül a kriptoeszközök adózásával kapcsolatban azonban nemcsak a személyi jövedelemadó, hanem más adónemek is érintettek, legfőképpen az áfa kezelés lehet érdekes. Társaságok esetén számviteli kérdések is felmerülnek.

[1] Az altcoin kifejezés minden olyan kriptovalutát jelöl, amely nem Bitcoin. Az altcoin az alternatív és a coin szavak összevonásából származik. Az altcoinok közé tartoznak például az Ethereum (ETH), Litecoin (LTC) és Dogecoin (DOGE). Az altcoinok célja gyakran az, hogy javítsanak a Bitcoin korlátain, vagy új funkciókat és felhasználási lehetőségeket kínáljanak. Például az Ethereum lehetővé teszi az okosszerződések és decentralizált alkalmazások (dApps) futtatását, míg a Litecoin gyorsabb tranzakciókat kínál.

***

5percAdó ajánló

Vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >> Kriptoeszközök adózásáról dióhéjban című konferenciáján 2024. 12. 05-én, ahol Germán Gábor ezen az adózási útvesztőn fog átkalauzolni, és a kriptoeszközök részletesebb megismertetésén túl az alábbi témákat fogja érinteni: hogyan lehet a kriptoeszközökhöz hozzájutni, mennyire elterjedtek a kriptoeszközök Európában, hogyan kezeljük a kriptoeszközöket számvitelileg és áfa szempontból, hogyan kezeli az adóhatóság a kriptoeszközöket, és milyen EU szintű szabályozás van a kriptoeszközök vonatkozásában.