A közvetített szolgáltatások és a járulékos költségek kezelése áfa szempontból számos kérdést vet fel. A törvény megfogalmazása alapján első olvasatra talán egyszerűnek tűnnek, a gyakorlatban mégis sokszor találkozunk olyan esetekkel, melyek megítélése nagy odafigyelést, elemzést igényel. Cikkünkben egy-két egyszerű példával szeretnénk felhívni a figyelmet a téma sokrétegűségére.

Közvetített szolgáltatás – nem csupán mechanikus továbbszámlázás

Köznapi nyelvhasználatban gyakran egyszerűen „továbbszámlázásként” nevezik a szolgáltatásközvetítés jogintézményét, holott a szabályozás nem csak egy egyszerű technikai, mechanikus számla kibocsátási feladatot takar. A törvényi definíció alapján közvetített szolgáltatásról akkor beszélünk, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el. Ilyenkor úgy kell tekinteni, hogy az adóalany ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Mit is jelent ez pontosan?

A szolgáltatás közvetítőjét ilyen esetekben úgy kell tekinteni, mint aki a szolgáltatásnak saját nevében igénybevevője és nyújtója is egyidejűleg: szerződéses kapcsolatban áll ugyanis mind a szolgáltatás végső megrendelőjével, mind pedig a szolgáltatás eredeti nyújtójával. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás közvetítője két szerződést köt saját nevében. Ennek mentén tudjuk elhatárolni a szolgáltatásközvetítőt az ügynöki (közvetítői) szolgáltatás nyújtójától. Tulajdonképpen a közvetített és a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás nyújtója is „más szolgáltatását árulja”. A lényegi különbség kettejük között az, hogy míg az ügynök „más nevében más javára” jár el, a szolgáltatás közvetítője „saját nevében más javára”. Az ügynök összehozza a feleket szerződéskötés végett, majd az egyikükkel kötött külön megállapodása alapján sikerdíjban (jutalékban) részesül. Ezzel szemben a közvetítőn „keresztülfolyik” maga az alapszolgáltatás is, amelyet felárral terhelten vagy anélkül nyújt és számláz tovább megrendelője részére.

Közvetített szolgáltatás, ennek ellenére az igénybevett és nyújtott szolgáltatás áfa kezelése mégis eltérhet?

A közvetített szolgáltatás esetén tehát – habár fizikailag egy ügylet valósul meg – áfa és számviteli szempontból két ügyletet kell dokumentálni, azaz két ügylet esetében kell megítélni annak áfa kezelését. A két ügylet tárgya ugyan teljesen azonos, és általában a számlázásuk is megegyező módon történik, mégis sok olyan eset is van, hogy a szolgáltatás közvetítőjénél az igénybevett szolgáltatás áfa kezelése eltér ugyanannak a szolgáltatásnak a nyújtásakor történő számlázástól. Ilyen eltérés fordulhat elő például az alábbi esetekben:

• Nemzetközi ügyletek közvetítése esetén eltérhet a teljesítés helye;
• Amennyiben eltér az egyes szereplők adózói státusza (pl. alanyi adómentesség), az szintén változtat az adott ügylet adójogi kezelésén is;
• Ha valamelyik ügyletet – annak más főügylethez kapcsolódó járulékos jellege miatt – a főügylettel azonos adókezelés alá kell vetni, ez érintheti nemcsak a teljesítési helyet, az adómértéket, illetve akár azt is, hogy a bejövő és kiszámlázott ügylet az egyenes vagy a fordított adózás alá tartozik-e;
• Olyan eset is előfordulhat, hogy a közvetítés során a szolgáltatás, más szolgáltatásokkal közösen továbbközvetítve, komplex új szolgáltatássá áll össze. (Ekkor azonban már nem beszélhetünk a klasszikus közvetített szolgáltatás kategóriájáról.)
• Előfordulhat olyan eset is, hogy egy-egy egyedi teljesítés tartalmában közvetített szolgáltatás lesz ugyan, de a példa kedvéért a közvetítő a szolgáltatás nyújtóval eseti elszámolásban, míg a megrendelővel időszakos (pl. havi) elszámolásban állapodik meg. Ez megint olyan eset, ami azt eredményezi, hogy a bejövő és a kimenő számlán a teljesítési időpont eltérő lesz.

Nézzünk egy példát!

Egy magyar tanácsadó társaság (Tanácsadó) Magyarországon fekvő ingatlanhoz kapcsolódó szakértői szolgáltatást számláz egy magyar közvetítőnek (Közvetítő), majd ez utóbbi közvetíti ugyanezt a szolgáltatást német megrendelője (Megrendelő) felé. Első lépésben tehát egy belföldi szolgáltatásnyújtás, másodikban pedig egy Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás történik.

Elsőként vizsgáljuk meg a Tanácsadó és a Közvetítő közötti ügyletet. Az ingatlanhoz kapcsolódó szakértői tevékenység adóköteles ügylet. A tényállás nem tartozik a belföldi fordított adózás alá, valamint mindkét szereplő magyarországi letelepedettségű. Ezért a Tanácsadó 27%-os magyar áfa áthárításával állítja ki számláját a Közvetítő felé, a Tanácsadó megfizeti az adót, a Közvetítő pedig levonásba helyezheti azt (amennyiben vállalkozási tevékenysége céljára vette igénybe a szolgáltatást – példánkban ez a közvetítés ténye miatt eleve megvalósul).

Ezután vizsgáljuk meg a második ügyletet, ahol a Közvetítő a szakértői tevékenységet értékesíti a Megrendelőnek. Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások – köztük az ingatlanszakértői szolgáltatás – nyújtása esetén a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van, a teljesítés helye tehát Magyarország. A Közvetítőnek 27%-os magyar áfa áthárításával kell számláját kibocsátania. A Közvetítő köteles lesz az adót bevallani és a magyar költségvetésbe megfizetni. A német Megrendelő a rá áthárított áfát különleges eljárás keretében igényelheti vissza.

Ebben az esetben tehát mindkét ügylet magyar áfa felszámításával kerül számlázásra.

De mi történne, ha a közvetített szolgáltatás nem kapcsolódna ingatlanhoz? Vegyünk például egy piackutatási tevékenységet! Amennyiben a német Megrendelő piackutatást rendel a magyar Közvetítőtől, aki számára a tényleges szolgáltatást egy magyar Tanácsadó nyújtja, csak az első ügylet számlázása során szükséges a magyar áfa felszámítása. Mivel a piackutatási tevékenység esetén, amennyiben a megrendelő közösségi adóalany, a teljesítés helye a megrendelő székhelye, így a második ügylet, amikor a Közvetítő a szolgáltatást a Megrendelő felé kiszámlázza, kívül esik a magyar áfa törvény területi hatályán, azaz a Közvetítő a számláján nem fog magyar áfát feltüntetni.

Mint láthatjuk, az eset körülményeitől, az ügylet tárgyától és a szereplők adójogi státuszától függően minden egyes esetet részletesen és külön kell vizsgálni, és szolgáltatás közvetítése esetén mindig a két láncba kapcsolódó ügylet elkülönített elemzésére van szükség.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016