Manapság sajnos egyre gyakrabban tesz megállapítást az adóhatóság azért, mert az adózó nem alkalmazza a közvetített szolgáltatás áfa szabályait (Áfa törvény 15. §).

Nézzünk egy tipikus példát

Egy cég által igénybevett szolgáltatásokban foglalt áfa levonását az adóhatóság arra tekintettel utasította el, hogy a szóban forgó beszerzések nem kapcsolódnak az adóalanyiságot eredményező adóköteles gazdasági tevékenységhez. Ezen állítását alapvetően két indokkal támasztotta alá.

Egyrészt arra hivatkozott, hogy a cég holdingtevékenységéhez, a részesedés-befektetés megszerzéséhez és tartásához kapcsolódóan igénybevett szolgáltatások, amelyekkel kapcsolatban osztalékbevételre tesz szert, nem tartoznak az Áfa törvény tárgyi hatálya alá.

Ezen bevételek, amelyekkel összefüggésben konkrét adóköteles termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás címén fizetendő áfa nem merül fel, ugyanis nem minősülnek ellenértéknek, mivel nincs konkrétan  arra vonatkozóan kiszámlázott áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtás.

Másrészt az igénybevett szolgáltatások másik részére vonatkozó áfa levonási jogot azért vonta kétségbe a NAV, mert véleménye szerint nem az adózó saját gazdasági tevékenységét, hanem a tagvállalatok gazdasági tevékenységét szolgálják a felmerült tanácsadási és hírnévápolási szolgáltatások, amelyekre vonatkozó áfa levonási jogot akkor alapíthatott volna az adózó, ha a tagvállalatok felé adókötelesen továbbszámlázta volna a szóban forgó szolgáltatásokat. Az adóhatóság azon esetekben sem fogadta el jogszerűnek az adólevonást, amikor megtörtént a kiszámlázás, de nem abban a bevallási időszakban, amikor az adózó érvényesítette az adólevonási jogát. A hatóság álláspontja szerint ugyanis csak abban az időszakban vonható le az igénybevett szolgáltatásnyújtás adótartalma, amikor az adóköteles továbbszámlázása megtörtént.

Megjegyezzük a megállapítással kapcsolatban, hogy a holdingtevékenységhez kapcsolódó beszerzések áfa levonásának megtagadása csak akkor jogszerű, ha passzív holdingról van szó, tehát olyan holdingról, aki (amely) nem minősül adóalanynak, nem végez gazdasági tevékenységet, nem nyújt a tagvállalatok felé irányítási, adminisztrációs vagy kereskedelmi szolgáltatást, hanem tevékenysége csak abban merül ki, hogy részesedéseket tart. A megállapításnak ez a része tehát – a közösségi jog által is alátámasztottan – nem felel meg az Áfa törvény szabályainak.

Ugyanakkor, még ha adóalany az adott cég, akkor is csak a saját gazdasági tevékenysége érdekében felmerült beszerzéseket terhelő áfát vonhatja le. Amennyiben az adott beszerzés más cég tevékenységét is szolgálja és mégis felé állították ki a számlát, az adójogi kockázatot úgy tudja elkerülni, ha továbbszámlázza – ellenérték fejében teljesített közvetített szolgáltatásként – a másik vállalat felé a rá eső részt.

Azonban a megállapításnak az a része nincs szinkronban az áfa szabályozással, hogy a továbbszámlázásnak ugyanabban a bevallási időszakban kell megtörténnie, amikor a levonási jogát érvényesíti az adózó.

Sajnos annak ellenére, hogy nem vezethető le a szabályozásból ez az értelmezés, az adóhatóság az ellenőrzései során következetesen ezt képviseli és a bíróságok is helyt adnak ennek az álláspontnak.

Ha részletesebben érdekel a közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa szabályozás, akkor jelentkezz szeptember 18-ig kedvezményesen a Közvetített szolgáltatás, fordított adózás, járulékos költség címmel
2015. szeptember 25-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.