A munkabérből való letiltás – vagyis a munkáltató által végrehajtott bérlevonás a dolgozó jövedelméből – nemcsak jogi kötelezettség, hanem precíz adminisztratív feladat is. A szabályok változása, különösen a 2025. július 1-jétől hatályos módosítások, jelentős hatással vannak a bérszámfejtési gyakorlatra és a munkáltató felelősségére munkabérletiltás tekintetében.

A munkabérletiltás jogi háttere

A munkabérből történő letiltásokat alapvetően a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) szabályozza. A folyamat lényege, hogy a munkavállaló fizetéséből a munkáltató – hivatalos végrehajtói letiltás alapján – meghatározott összeget, levon, és azt a jogosult (jellemzően a végrehajtó vagy más szerv(ezet)) részére továbbítja.

A letiltás a munkavállaló nettó bérére vonatkozik, de a törvény véd bizonyos jövedelemrészeket: meghatározott összeget általános szabály szerint a munkavállalónál kell hagyni (ez az ún. levonásmentes munkabérrész). Továbbá a levonások aránya is korlátozott:

• általános esetben: legfeljebb a nettó bér 33%-a vonható le,
• előnyben részesített követelés (pl. tartásdíj) esetén: akár 50% is levonható.

Fontos az is, hogy egyidejűleg több letiltás esetén szigorú sorrendet kell követni: a tartásdíjak elsőbbséget élveznek, majd jönnek a munkabérkövetelések, a bírságok, az adótartozások, egyéb követelések. 

Mi változott 2025. július 1-jétől?

2025 közepétől lényeges módosítások léptek hatályba, amelyek elsősorban a levonható jövedelemrészek pontosítását és a munkavállaló védelmét erősítik.

1. A családi kedvezmény védelme

A legjelentősebb változás, hogy az újonnan induló eljárások esetén a munkabér letiltásának alapját a családi adóalap-kedvezménnyel csökkentett nettó jövedelem képezi. Ez azt jelenti, hogy az a rész, amely a családi kedvezményből adódik, levonás alól mentes.

Gyakorlatban: ha valaki egy vagy több eltartott után érvényesít kedvezményt, és ezáltal magasabb nettó bérhez jut, akkor a kedvezményből származó plusz összeget nem lehet elvonni.

Ez a szabály kizárólag a 2025. július 1-jét követően indult ügyekre vonatkozik.

2. Emelkedik a levonásmentes munkabérrész

A másik lényeges változás, hogy az az összeg, amelyet mindenképpen meg kell hagyni a munkavállalónál, 2025 júliusától jelentősen emelkedett. Korábban ez havi fix 60.000 Ft volt, mostantól viszont – az évente változó minimálbér összegének változásához igazodva – a  minimálbér nettó összegének 60%-a. Ez 2025-ben (290.800 x 66,5% x 60%=) 116.029 forint, de a jövőben a minimálbér emelkedésével ez is módosul majd.

Ez a változás még a korábbi végrehajtási eljárásokra is kihat: a munkáltatóknak felül kellett vizsgálniuk a már futó letiltásokat is, és szükség esetén csökkenteniük kellett a levont összegeket.

3. Új számítási szabályok, új felelősség

Az új szabályok miatt a munkáltatóknak a bérszámfejtés során mostantól:

• pontosan ki kell számítaniuk a családi kedvezménnyel csökkentett nettó munkabért,
• amivel csökkenteni kell a letiltás alapját, azaz a munkabér adóval (adóelőleggel), járulékkal csökkentett jövedelemrészét,
• a fennmaradó részből lehet százalékosan meghatározni a letiltandó összeget,
• melyet esetleg korrigálni kell a levonásmentes munkabérrész (a jelenlegi 116.029 Ft-ot), illetve a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható 200.000 Ft-os szabályra tekintettel.

Ez a számítási lánc bonyolultabb, hibalehetőségekkel teli és bár a bérszámfejtő programok segítenek az összeg kiszámításában, de a felelősség továbbra is a munkáltatóé. Téves vagy késedelmes levonás, hibás alap, helytelen sorrend – mind bírságot vonhat maga után. 

Ugyanakkor a bérügyintéző és HR-es mögöttes felelősségéről se feledkezzünk meg. A bérügyviteli szakemberek tevékenysége kulcsfontosságú a végrehajtások helyes kezelése szempontjából. Az Ő felelősségük munkajogi és esetenként anyagi szinten is valós. A letiltás során mind nekik, mind a munkáltatónak konkrét és egymásra épülő feladatai vannak. Ezek ismerete és betartása elengedhetetlen az eljárás sikeres lezárásához.

Tipikus hibák és buktatók

A munkabérletiltás következtében előforduló leggyakoribb hibák:

• hibás letiltási alap (pl. bruttóból számolás),
• figyelembe nem vett családi kedvezmény,
• helytelen levonási sorrend több letiltás esetén,
• dokumentációs és értesítési hiányosságok,
• végrehajtási eljárás költségének figyelmen kívül hagyása
• a végrehajtás érvényesítésének elmulasztása.

Ezek elkerüléséhez pontos számításra, az adminisztratív rend betartására és naprakész tudásra van szükség – különösen azoknál a cégeknél, ahol gyakoriak a letiltások vagy bonyolultak a családi és jövedelmi helyzetek.

 * * *

5percAdó ajánló

A PENTA UNIÓ szervezésben 2025. október 13-án megrendezésre kerülő Hogyan járjunk el helyesen végrehajtási ügyekben? – A jövedelemletiltás új szabályai című előadáson Jakab Nóra részletesebben is ismerteti a cikkben említett tudnivalókat. Az előadás nem titkolt célja, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy biztos kézzel kezeld a legösszetettebb végrehajtási helyzeteket is.