Bevételei jelentős részét devizában realizáló, devizában vezetett bankszámlával rendelkező, de könyveit forintban vezető vállalkozás esetében – de akár egyszerűen csak a tag ilyen irányú kérése nyomán – felmerülhet, hogy a fizetendő osztalék devizában (például euróban) kerüljön megfizetésre a tag számára.

Ilyen esetben két szempontot kell szem előtt tartani, az egyik, hogy a forintban vezetett könyvelés és a forintban összeállított beszámoló alapján csak forintban lehet osztalékot megállapítani és a taggal szembeni kötelezettségként előírni, másik pedig, hogy a forintban megállapított osztalék devizában történő kifizetésekor a tag nem szerezhet – egy esetleges kedvezőbb átváltási árfolyam elérésével – jogtalan vagyoni előnyt.

A forintban megállapított osztalék devizában történő kifizetését a tag kérheti a vállalkozástól (javasolt ezt írásban rögzíteni). Az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást szintén forintban kell megállapítani és a 08-as bevallásban szerepeltetni.

A levonásokat követően megmaradó (nettó) osztalékot lehet átszámítani és devizában megfizetni a tag részére. Kérdés, hogy az átszámítást milyen árfolyamon kell elvégezni?

Az általánosan elfogadott szakmai vélekedés egybecseng a NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának Tájékoztatási és Koordinációs Osztálya által rendelkezésre bocsátott tájékoztatással, miszerint abból kell kiindulni, hogy a tag a forintban meghatározott, részére kifizetendő osztalékból a szabadpiacon (valutaváltó helyen, bankban) mennyi devizát/valutát tudna vásárolni az osztalékfizetés időpontjában.

Ugyanakkor célszerű olyan szabadpiaci árfolyamot választani, amelyet a tag ténylegesen elérhet és egy esetleges általa eszközölt tranzakcióban is ténylegesen választana. Emiatt hiába minősül szabadpiacinak egy budapesti aluljáróban – jogszerűen – működő pénzváltó egység a bankokénál jóval kedvezőbb átváltási árfolyama, egy bizonyos összeg felett – már csak biztonsági szempontok miatt is – biztosan nem választaná azt a tag az átváltás színhelyéül.

Így a javasolt árfolyam jellemzően az osztalékot fizető vállalkozás (esetleg a tag) magyarországi számlavezető bankjának – devizában, átutalással történő kifizetés esetén – a magánszemélyek számára elérhető devizaeladási árfolyama, vagy – valutapénztárból történő kifizetés esetén – a magánszemélyek számára elérhető valutaeladási árfolyama.

A kifizetést követően a hitelintézeti értesítés (bankszámlakivonat) könyvelésekor a kifizetésre került deviza/valuta mennyiségének meghatározása során számításba vett eladási árfolyam és a deviza-betétszámla vagy valutapénztár könyv szerinti árfolyama közötti eltérést a Számviteli törvény előírásai szerint, a különbözet irányának megfelelően árfolyam-különbözetként kell elszámolni a pénzügyi műveletek eredménye javára/terhére.

* * *

Ha részletesebben érdekelnek a számviteli változások és aktualitások, akkor jelentkezz január 14-ig kedvezményesen Botka Erika a Számviteli változások 2016; és a nyitási feladatok címmel 2016. január 27-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadására, ahol személyesen megvitathatod előadónkkal a felmerülő kérdéseidet!