Ilyenkor, év elején jön el az ideje annak, hogy megvizsgáljuk partnereink előző éves forgalmát, és az éves forgalomra tekintettel megadjuk azt az árengedményt, amelyben előre megállapodtunk. Ez mindig nagy fejtörést okoz: milyen formában biztosítsuk az engedményt úgy, hogy a lehető legkevesebb adminisztrációval járjon, de pénzügyileg a lehető legkisebb ráfordítást jelentsen? Jelen cikkünkben ehhez szeretnénk segítséget nyújtani.

A nem számlázott árengedmény esete

Sok esetben előfordul, hogy év közben akár heti több számla kerül egy-egy partner felé kiállításra. Amikor az év végét követően a kialkudott engedményt szeretné a társaság biztosítani, visszariad a módosítandó számlák mennyiségétől, és úgy dönt inkább, hogy nem számlázott engedményként kezeli a visszatérítéseket. Adminisztratív szempontból egészen biztosan ez a legegyszerűbb megoldás. Mert mi is történik ilyenkor? A Társaság kiállít egy számviteli bizonylatot, amely lehet akár egy egyenlegközlő levél is, amelyen feltünteti, hogy az elmúlt év forgalma alapján valamely összegű kedvezményre jogosult a partnere. Hogy a kedvezmény összegét pénzügyileg hogyan rendezik, nincs hatással annak adóügyi kezelésére. Akár ténylegesen megtörténik a visszautalás, akár pénzügyi kompenzációval élnek a felek, a kedvezményt biztosító társaság a számviteli bizonylat alapján nem csökkenti utólagosan a fizetendő áfa alapját, és az összeget egyéb ráfordításként tartja nyilván a könyveiben.

Amellett, hogy ez a megoldás nyilvánvalóan „többlet” áfa fizetéssel jár (tekintettel arra, hogy nem csökkenti az eredetileg megfizetett adót), más adónemek tekintetében is magasabb adókötelezettséghez vezet. Ha nem számlázott engedményként, vagyis nem árbevétel csökkentő tételként számoljuk el a kedvezmény összegét, a hagyományosan árbevétel-alapú adók, mint az iparűzési adó és az innovációs járulék alapja is magasabb lesz. Vagy ha a hagyományosan év végén nagy kedvezményeket biztosító marketing, hirdetési szektorra gondolunk, akkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az éves reklámadó összegét is az árbevétel alapján kalkuláljuk.

Azt tehát látjuk, hogy bár adminisztratív szempontból optimális ez a megoldás, de többlet adóterheket ró a társaságra. Na de milyen megoldásokban gondolkodhatunk, hogy csökkentsük a közterheket?

Egyedi számlamódosítás

Kézenfekvő megoldás az eredetileg kiállított számlák utólagos módosítása számlával egy tekintet alá eső okirattal, azaz helyesbítő számlával. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) bizonyos esetekben lehetőséget biztosít az adóalap utólagos módosítására – a mennyiségre (azaz forgalomra) tekintettel adott árengedmény pedig tipikusan ezen esetek közé tartozik.

Tudjuk azonban, hogy az utólagos adóalap csökkentésnek feltétele a számlamódosítás. Mit is jelent ez pontosan? Alapvetően minden egyes eredeti számlához ki kell állítani egy helyesbítő számlát, amelyben vissza kell hivatkozni az eredetileg kiállított számlára, valamint  fel kell tüntetni rajta a módosítás számszerű hatását – azaz a biztosított kedvezményt. Abban az esetben, ha behatárolható számú partnerről, és behatárolható számú számláról van szó, ez egy tökéletes megoldás. Ha például a megállapodás alapján minden egyes számlából 10% kedvezményt kell biztosítanunk, és minden egyes számlához kibocsátjuk a helyesbítő számlát a kedvezményről, helyesen jártunk el, és figyelembe vehetjük a kedvezmény összegének áfa tartalmát a fizetendő adónk csökkenéseként abban az időszakban, amelyikben a helyesbítő számláink a számlabefogadó személyes rendelkezésére álltak.

Abban az esetben azonban, ha több partnerről, vagy nagy mennyiségű módosítandó számláról van szó, ez a megoldás hatalmas adminisztratív terheket róna a társaságra.

Csoportos számlahelyesbítés

Ilyen esetekben javasolt átgondolni a csoportos számlahelyesbítés lehetőségét. Hiszen olyan esetekben, amikor a módosítás az eredeti adóalap csökkentését eredményezi, nincs akadálya annak, hogy az év során egy partnernek kiállított akár valamennyi számlát a társaság egyetlen helyesbítő bizonylattal, ún. csoportos számlahelyesbítés keretében módosítsa.

A csoportos helyesbítés bizonylaton:

• valamennyi helyesbítendő számla tekintetében egyértelműen szerepeltetendő a helyesbítendő (eredeti) számlákra történő hivatkozás (azaz az eredeti számla sorszáma), továbbá az, hogy
• az adott számla mely adatát érinti a módosítás, és
• a helyesbítés oka és számszerű hatása (azaz az „árengedmény” megnevezés, valamint az árengedmény összege).

A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy egyetlen bizonylat kerül kiállításra, amely több sort tartalmaz. Soronként szerepel rajta az eredetileg kiállított számla sorszáma, valamint az adott számlához kapcsolódó árengedmény összege is. Ilyen formán nem szükséges annyi módosító bizonylatot kiállítani, ahány eredeti számlát módosítani szeretnénk, hanem elegendő partnerenként egy.

Amennyiben tehát a számlázó programunk alkalmas ilyen csoportos helyesbítő számla kiállítására, az adminisztráció csökkentése érdekében érdemes átgondolni ezt a megoldást. Mi történik viszont akkor, ha a számlázó programunk nem tud ilyen bizonylatot kiállítani? Marad az eredeti, számlánként történő módosítás?

Egyéb megoldások

Olyan esetekben, amikor egy-egy partner felé nagy mennyiségű számla kibocsátása történik az év során, majd az év végét követően jellemző az utólagos árkorrekció, érdemes elgondolkodni az időszaki elszámolás lehetőségén. Abban az esetben ugyanis, ha a felek időszakonkénti elszámolásban állapodnak meg, az eredetileg kibocsátott számlák száma is csökkenthető, illetve az év végi korrekció is sokkal egyszerűbbé válik. Az adóhatóság tájékoztatója szerint ugyanis több elszámolási időszakot érintő negatív irányú számlahelyesbítés esetén továbbra is elegendő az utolsó időszakról kiállított számla módosítása, illetve ha a teljes engedmény  összegét az utolsó időszakban számlázott összeg nem fedezi, akkor az azt időben megelőző időszak(ok)ról kiállított számla/számlák helyesbítésével kell elvégezni. Ez tehát azt jelenti, hogy akár egyetlen bizonylat, vagy ha az nem ad fedezetet a teljes engedmény összegére, kis számú bizonylat módosításával megoldható a korrekció.

Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy az előző évi kedvezmény összegét a következő évi teljesítésekhez kötjük oly módon, hogy meghatározzuk a teljes kedvezmény összegét, majd azt mondjuk, hogy a következő évben esedékes fizetéseket csökkentjük ezzel az összeggel. Így kezelhetjük a kedvezményt a számlán feltüntetett azonnali kedvezményként, és nem szükséges számlát módosítanunk. Természetesen, mindezekről a feleknek előre meg kell állapodniuk és azt egy szerződésben dokumentálniuk.

A fentieken felül az ügyletek egyedi jellemzői alapján több más megoldás is elképzelhető. Egy valami biztos: érdemes jól átgondolni a lehetőségeinket, és megtalálni azt a megoldást, amely minden szempontból a lehető legkedvezőbb a számunkra egyrészt adminisztratív, másrészt pénzügyi szempontból.

* * *

Árengedmények az ÁFA rendszerében, kapcsolódó számlakorrekciók címmel 2018.02.14-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében megrendezésre kerülő konferenciámon részletesen átbeszélhetjük az árengedmény biztosításának különböző eseteit is. Jelentkezz 2018.01.14-ig kedvezményesen!