Az érdemi észrevétel benyújtását képviselőként általában nem szoktam ajánlani az ellenőrzött személynek, de sok esetben az ügyfelet nem lehet meggyőzni arról, hogy a részletes észrevétel taktikai ballépés a jogorvoslat során. Ha egy revizor hónapokat dolgozik a megállapításán, akkor gyakorlatilag bármilyen érveket is adunk elő, nem fogja módosítani a jegyzőkönyvében foglaltakat. Nyilván úgy gondolhatnánk, hogy az észrevételt a revizor főnöke (osztályvezető) fogja értékelni, és nem a revizor, de a vezetővel ugyanabban a helyzetben találjuk magunkat, mint a revizorral, mivel az ellenőrzési jegyzőkönyv az ő tudomásulvételével, jóváhagyásával került kiállításra. Ha az észrevételben elmondjuk az aggályainkat, feltárjuk a hatóság valós vagy vélt hibáit, akkor olyan határozatot fogunk kapni – a végeredményt nézve változatlan tartalommal –, ahol a feltárt hibákat már kijavítják (ha lehetséges), és az érveink élét elveszik, annak jelentőségét kisebbítik. Ez esetben már egy „erősebb” határozattal szemben kell jogorvoslatot kérni, amely lényegesen jobb színvonalú annál, mintha nem tettünk volna érdemi észrevételt.

Számla áfa tartalmának levonása

Gyakran fordul elő például, hogy a jegyzőkönyvben a beszállító számlájának áfa tartalmát a KMK 2. pontja alapján nem engedik levonni (nem kettőjük között jött létre az ügylet). Azonban a hatóság olyan érvrendszert és olyan bizonyítékokat fogalmaz meg, hogy egyáltalán nem vásárolt semmit az ügyfél. Ha az észrevételben rámutatunk az érvrendszer és a KMK 2. pontjának az ellentmondására, úgy a határozatban javításra kerül vagy az érvrendszer, vagy a hivatkozási alap, vagyis nem marad hiba a határozatban.

A nyilvánvaló hibák

A nyilvánvaló hibát (pl. matematikai hibát) sem szabad az észrevételben említeni, annak szükségszerűen benne kell maradnia a határozatban is. Ha nem adunk be erős észrevételt, úgy rendre automatikusan átmásolja a jegyzőkönyvben foglaltakat a határozatba a NAV jogi ügyintézője. A nyilvánvaló hiba elhallgatására azon oknál fogva van szükség, mivel így a fellebbezésünk ingyen lesz, ha egyébként lényegét tekintve nem is adnak igazat a fellebbezésben. Már egy egyszerű kis hiba is megalapozza az illeték teljes összegű visszatérítését, ha II. fokon a határozat megváltoztatásra kerül.

A méltányolható körülmények előtárása

Szükséges azonban szinte minden jegyzőkönyvre látszat észrevételt tenni, ahol általánosságban tiltakozunk a hatósági elmarasztalás miatt, és egyben kérjük a szankció méltányos megállapítását, előtárva a méltányolható körülményeinket. De érdemi kérdésekbe ne menjünk bele a korábbi indokok miatt. Megjegyzem, könnyebben kap bírságmérséklést egy elesettnek tűnő adózó, mint az észrevételben karakánul visszabeszélő ügyfél.  Fontos azonban az eljárási szabályok 2018. évi változása okán, hogy minden olyan tényt, körülményt tárjunk elő, amelyet javunkra értékelendő bizonyítékként értékelünk, de a mellettünk szóló érvrendszer kidolgozását hagyjuk meg a fellebbezésre.

Az ügyfeleket képviselő szakemberek szerepe

Az ügyfelek rendre nem tudják megállni, hogy amikor már az ő térfelükön pattog a labda, ne adjanak ki mindent magukból, ne részletezzék az ellenőrzéssel kapcsolatos sérelmeiket. Az ügyfelet sokszor nem a hatóságtól kell a tanácsadójának megvédenie, hanem saját magától. Hosszas meggyőzést szoktam alkalmazni az érdemi észrevétel benyújtásának mellőzése érdekében. Fontos minden képviselőnek beláttatni az ügyfelével, hogy az észrevétel nem tekinthető jogorvoslatnak, hiszen azok bírálják el, akik eredendően elmarasztalták az ügyfelet. 17 év ellenőrzési vezetői és 18 év adótanácsadói gyakorlatom során elenyésző számban találkoztam olyan észrevétellel, amelynek hatására a megállapítást érdemben megváltoztatta a hatóság. Viszont rengeteg olyan észrevétellel találkoztam, amelynek a hatására feljavították a határozatot az úgynevezett kiegészítő ellenőrzés adataival, vagy csak éppen az érvrendszer korrigálásával. Az adóhatósági munkám során tapasztaltak szerint sem módosít érdemben a hatóság az észrevétel hatására. „Engedje el a másodfok!”- felkiáltással, abban nincs felelősség.

Az ügyfeleket képviselő szakember bizonyos esetekben nem ügyre, hanem beadvány elkészítésére szerződik az ügyféllel. Ennek következtében meg akarja mutatni, hogy megdolgozik a megbízási díjért és figyelmen kívül hagyja a fentieket, sőt, jelentősen túlírja az észrevételt, oly dolgokat is vitat, amelyek vitatása a keletkezett bizonyítékok alapján teljesen értelmetlen. Az evidenciák vitatása esetében a határozatot készítő jogi szakember e témaköröket fogja alaposan körbejárni, és ezeket fogja részletezni, domborítani a határozatban, amely határozat így még szakszerűbbnek fog tűnni a II. fokú hatóság előtt. Igen nagy tapasztalat kell annak eldöntéséhez, hogy mit szabad és mit nem vitatni az észrevételben.

Amikor mégis szükséges lehet az érdemi észrevétel

Felhívom a figyelmet, hogy az érdemi észrevétel benyújtásának ellenjavaslata csak általános érvénnyel igaz. Előfordulhatnak olyan szituációk, amikor szükséges lehet az érdemi észrevétel benyújtása. Például, ha a tényállással egyet értünk és „csak” a jogkérdést vitatjuk (jogértelmezést), akkor érdemi észrevételt kell benyújtani.

***

5percAdó ajánló:

Amennyiben szeretnél többet megtudni az adóhatósági ellenőrzésről, jelentkezz a PENTA UNIÓ Zrt. >>Ellenőrzési Kisokos című online előadássorozatára, ahol részletes betekintést kaphatsz az adóvizsgálatokat megalapozó jogszabályokba, és gyakorlati példákon keresztül készülhetsz fel az adózók kötelezettségeiből. Az előadássorozaton belül egy-egy külön alkalmat kap a helyi adó és az áfa témaköre.

***

Az adóellenőrzés témakörét általánosan megközelítő, a főbb ellenőrzési típusok jellemzőit, céljait, lehetséges eredményeit és a vizsgált adatok körét ismertető cikkünket ide kattintva, a helyi adók ellenőrzéséről szóló cikket ide kattintva olvashatod.